Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.

Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon, és a szerelmes regény különírásának azért nincs különösebb oka, mert nincs hasonló nevű sütemény.

Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszerű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.

Bármilyen jól értünk valamihez, nem árt, ha ismerjük annak korlátait is. Ha pedig nem tartjuk bajnak, ha hibázunk, el kell gondolkodnunk azon, hogy fontos-e egyáltalán, amit csinálunk.

A nyelvben vannak olyan szabályok, amelyeket egy nyelvész észrevesz, de egy egyszerű nyelvhasználó soha. Jó, ha a helyesírási szabályzat nem támaszkodik ilyenekre, de nem elegáns, ha döntéseit nyelvi alapúnak tünteti fel, miközben magáról a szabályró...

Van, amikor éppen a szakmai szempontból helytelen kifejezés a helyes fordítás. Van viszont, amikor jobb, ha inkább nem fordítunk, hanem pontosan írjuk le a dolgokat. És a legjobb, ha elfogadjuk, hogy nincs mindig egyértelműen helyes megoldás.

Folytatjuk írástörténeti sorozatunkat, a görög betűk és mellékjelek, az idézőjelek és az ábécé-rend kialakulása után most a latinbetűs írások mellékjeleiről lesz szó. Először is a magyar írásban használt háromféle ékezetről.

Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!

A helyesírás szabályozói sem gondolhatnak szabályírás közben mindenre. De azért vannak évtizedes problémák, amikre azért felfigyelhettek volna.

El tudja képzelni, hogy megszereti azt, aki vagy ami rengeteg keserűséget okoz önnek? A pszichológiai ismeri a jelenséget. Sőt, többet mondunk: nagy valószínűséggel a magyarok többségével együtt ön is áldozata ennek a különös helyzetnek. De miért nem...

Nem csak a keresztrejtvényfejtőknek számít, hány betű az sz. Bemutatjuk, hogy a kettősbetűket nem kezelik egységesen a helyesírási szokások.

Az angol helyesírás számtalan bonyodalma közül azt vizsgáljuk, miért írjuk sokszor o-val azt, amit azután úgy ejtünk, mintha u-val lenne írva: love = luv, come = cum, London = Lundon.

Félszázad nincs, de negyedszázad van. Fél század van, de negyed század nincs. Fél óra nem harminc perc, és van, ahol negyed óra sincs. És az is lehet, hogy a 1991 és 2015 közötti időszak nem negyedszázad.

Milyen pozícióban legyen: alul vagy felül, 66 vagy 99, esetleg 69 vagy 96? Erre is fény derül, miközben a macskák segítségével megismerkedünk egy norvég zenekarral és egy amerikai képregénnyel is.

2017-től lényeges változások lesznek a magyar nyelv és irodalom érettségin, mind emelt, mind pedig középszinten. Többek között másképp pontoznak majd a tanárok, és másképp értékelik majd a helyesírást is. Mutatjuk, hogy hogyan, illetve megpróbáljuk m...

Sokszor panaszkodunk, hogy nehéz a magyar helyesírás. Pedig a francia még a magyarnál is sokkal nehezebb. Pedig annak is megvan „a maga logikája”...

Az eredeti mongol–tibeti kifejezésben a dalai nyilván valamiféle jelzőként (vagy inkább összetételi előtagként) szerepel, de vajon mondhatjuk-e, hogy akkor magyarul is az?

Egy apró o betű segítségével belepillantunk az indiai konyha titkaiba. Megismerkedünk egy különleges sütési eljárással és egy magyar íróval is. Természetesen a helyesírási szabályzat sem maradhat ki a beszámolóból.