Sport tagozatos vagy sporttagozatos?
Nem csak akkor tévesztünk meg másokat, ha rossz választ adunk kérdéseikre: ennél súlyosabb, ha azt sugalljuk, van egyértelmű válasz arra, amire nincs.
Piroska nevű olvasónk két hibát is elkövetett, erről vall töredelmesen nekünk írt levelében. Az első hibát akkor követte el, amikor helyesírási kérdésével nem hozzánk, hanem egy másik tanácsadó oldalhoz fordult; a második hibát akkor követte el, amikor türelmetlenül nem várta ki a választ, hanem újra írt. Így aztán kapott, kettőt is.
Március 22-én külön kellett írni:
A tagozat szóval a sport főnévi jelzős szerkezetet alkot, ezért különírjuk: sport tagozat (A magyar helyesírás szabályai 114/a pont). A különírt jelzős szerkezet második tagjához melléknévképző járul, a különírást megtartjuk: sport tagozatos (108. pont).
Hasonló példa az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötetében: kémia tagozatos (2004: 901.).
(DÉ)
A rejtélyes (DÉ) talán azt jelzi, hogy a választ Dede Éva adta.
Március 31-én viszont már az egybeírás volt a helyes, holott közben nem jelent meg az új helyesírási szabályzat:
A helyes formák: sporttagozat, sporttagozatos (vö. sportszakosztály).
Nem ez az első eset, hogy helyesírási tanácsadók különböző válaszokat adnak, de az első olyan, amikor azonos tanácsadó szerv nyilatkozik egymásnak gyökeresen ellentmondó dolgot. Ha most valaki azt hiszi, hogy azon fogunk gúnyolódni, hogy mások hibáztak, mi bezzeg mennyivel okosabbak vagyunk (egyébként tényleg), Azért innen is üdvözöljük állandó kommentelőnket, aki ennek az oldalnak az állásfoglalásaira mint megfellebbezhetetlen tényekre hivatkozik. akkor téved: sietünk leszögezni, hogy ez előfordulhatott volna nálunk is – lehet, hogy hasonló már előfordult, és az is, hogy még elő is fog fordulni. Köztünk és az említett tanácsadó oldal között ugyanis nem (csak) az a különbség, hogy mennyire ismerjük a helyesírást, hanem hogy mennyire kezeljük kritikusan.
Nemrégiben például mi is foglalkoztunk az itt emlegetett 114. ponttal, és megállapítottuk, hogy a szabály különírást előíró a) és egybeírást előíró b) pontja, illetve az ezekben szereplő példák alkalmatlanok arra, hogy minden esetben eldöntsük, melyik írásmód lenne a helyes. A március 22-ei indoklás például azt állítja, hogy „a tagozat szóval a sport főnévi jelzős szerkezetet alkot”, ám ezt semmivel nem támasztja alá, legfeljebb a kémia tagozatos példájára hivatkozik. A március 31-ei válasz végképp nem tartalmaz indoklást, csupán egy párhuzamra hivatkozik, a sportszakosztályéra. Mindkét párhuzam meggyőzőnek tűnhet, ugyanakkor semmi sem támasztja alá, hogy adott esetben az egyiket vagy a másikat kell figyelembe vennünk.
(Forrás: Wikimedia Commons / MCC Lucy M. Quinn)
Az idézett szakértők (engedjük meg) nem azzal csapják be a hozzájuk forduló nyelvhasználókat, hogy az egybeírást vagy a különírást mondják helyesnek, hanem azzal, hogy azt állítják: a kérdésre van kétségtelenül helyes válasz, ráadásul hogy ez ki is deríthető. Azzal, hogy szabályra vagy akár párhuzamra hivatkoznak, egyfelől azt sugallják, hogy a választ bárki – akár a kérdező is – megtalálhatta volna; másfelől azt, hogy a szabályzatban és a szótárban nincsenek olyanok, amelyek e válasznak ellentmondanának. Mi ellenben arra törekszünk, hogy rámutassunk: a helyesírási hibák nem elsősorban a nyelvhasználók hibájából, hanem a bonyolult és gyakran ellentmondásos szabályozásból erednek. Olvasónkat is arra figyelmeztetjük: az eddigieknél is nagyobb hibát követ el, ha komolyan veszi a helyesírást!
@Fejes László (nyest.hu): "a megoldásnak kimerítőnek kell lennie, márpedig ha a -5 is megoldás, akkor csak a kettő együtt a megoldás."
Ejnye...Nem elég, hogy sík hülye vagy matekból, még terjeszted is a hülyeségeidet.
"Ezeket az értékeket az egyenlet megoldásainak vagy gyökeinek nevezik.[1] Például a fenti 3|x|+1 = 2 valós együtthatós egyenletnek két megoldása van, 1/3 és -1/3."
hu.wikipedia.org/wiki/Egyenlet#A_megold.C3.A1s_vagy_gy.C3.B6k_fogalm
@Janika: Hiába áll elő azzal a megoldással valaki, hogy 5, a megoldásnak kimerítőnek kell lennie, márpedig ha a -5 is megoldás, akkor csak a kettő együtt a megoldás.
Ezen kívül: sem az 5-ről, sem a -5-ről nem lehet kimutatni, hogy rossz megoldás, ellenben olyan módszerekkel, mint amilyeneket fent idéztünk, mind a sport tagozatosról, mind a sporttagozatosról kimutatható, hogy helytelenek, és a másik a helyes. A párhuzam viszont fennáll a www.nyest.hu/hirek/hasznaltruha-gyujtokontener esetében, mert ott úgy vezetjük le mindkét megoldást, hogy más-más belső szerkezetet tulajdonítunk a szónak.
@Fejes László (nyest.hu): "A párhuzam nem igazán áll fenn". Ez csakis azon múlik, hogy a "megoldás "fogalmát hogyan definiáljuk. Ha így: "Az egyenlet megoldáshalmaza az a halmaz, amelynek elemei az egyenlet megoldásai" (hu.wikipedia.org/wiki/Egyenlet ) akkor a két elem együtt alkotja a megoldáshalmazt (1 db), az egyes elemek a megoldások (2 db).
hiszen mindegyik külön-külön is megfelel a megoldás definíciójának: "... behelyettesítve az egyenletbe, annak két oldala egyenlővé válik".
Azt gondolom a helyesírási példánkban is van valódi megoldás, méghozzá kettő is. Külön-külön mindegyik teljesíti azt a szabályt, amire alkalmazva azt igazolták. Az persze más lapra tartozik, hogy le lehet vezetni az egybeírt és a különírt változatot is. Ebből azonban csak az következik, hogy a szabályzat nem következetes, nem pedig az hogy a levezetett megoldás roszz.
@Janika: A párhuzam nem igazán áll fenn. Az egyenlet egyetlen helyes megoldása, hogy X=5 ÉS X=-5 – külön-külön mindkettő helytelen. Itt viszont nem arról van szó, hogy két helyes megoldás van (mint itt: www.nyest.hu/hirek/hasznaltruha-gyujtokontener) , hanem az, hogy nincs valódi megoldás: mindkettő helyessége egyaránt „bizonyítható” és „cáfolható”.
Ez az egész arra emlékeztet, mint amikor egy matekpélda kapcsán több lehetséges megoldás is kijöhet.
pl mi az X^2 = 25 egyenlet megoldása?
Az egyik az moindja hogy 5, és be is bizonyítja, hogy az miért jó, a másik azt mondja, hogy -5, amit szintén be lehet bizonyítani hogy az jó. Ahhoz már egy magasabb fokú inteligencia szükséges, hogy belássuk: több lehetséges helyes megoldás is létezik.
A szóösszettélekre ugyanígy igaz ez.Egybe vagy külön? Miért ne lehetne mindkettő helyes? Csak látszólagos az ellentmondás, ugyanis nem az a cél, hogy egyértelmű megoldásunk legyen, hanem az, hogy amit leírunk az legyen helyes. Ez a tény a legtöbb embert lebénítja, mert mindeképpen egyértelmű megoldást akar.