Adásvétel vagy adás-vétel?
Vannak kérdések, amelyek megválaszolásához elég a helyesírási szabályzatot megnézni. De aztán ne csodálkozzunk, ha újabb kérdéseink lesznek.
Örülünk ugyan, hogy egyre többen keresnek meg minket különböző kérdésekkel, de időnként csodálkozunk. Az érthető, ha valaki nem szerez be etimológiai szótárt, de azt azért ajánlanánk, hogy mindenki, aki rendszeresen alkot szövegeket, tartsa otthon vagy munkahelyén A magyar helyesírás szabályait (AkH.), a Magyar helyesírási szótárt és az Osiris-féle Helyesírást (OH.) – vagy legalább ezek egyikét. (Már legalábbis ha szeretné az akadémiai helyesírást követni – amit azért nem tartunk olyan nagyon fontosnak.)
Attila nevű olvasónk is olyan kérdéssel fordul hozzánk, melyhez elég az említett kiadványok valamelyikének felcsapása.
Az a kérdésem, hogy Önök szerint hogyan kell írni helyesen az adásvétel kifejezést, egybe vagy kötőjellel?
Emlékeim szerint egybe, de 2013 óta a jogszabályokban, pl.: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, kötőjellel szerepel ez a szó (adás-vételi szerződés).
Óvnánk olvasóinkat attól, hogy a helyesírásnak megfelelő alakokról törvényszövegekből kívánjanak tájékozódni. A hivatalos iratok hemzsegnek a helyesírási hibáktól – a hivatalok még arra sem figyelnek, hogy a jelentős intézmények nevei megfeleljenek a helyesírási szabályoknak.
Az AkH. szótári részében szerepel az adásvétel, de semmilyen szabályra nincs mellette hivatkozás. Ugyanakkor szerepel mellette az adás-vévés is, emellett pedig az AkH. 100 b) pontjára hivatkoznak. Ebben a következőket olvashatjuk:
Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött, sütni-főzni, sütés-főzés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; több-kevesebb, többé-kevésbé; stb.
Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja, apraját-nagyját, keze-lába, kezét-lábát, orrán-száján, testi-lelki, írás-olvasás, oktató-nevelő stb.
Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú), gazdasági-társadalmi (változások), nyelvi-stilisztikai (elemzés), kérő-esdeklő (szavakkal), sírva-nevetve (ölelte át) stb.
Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani, stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok), nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok); stb.
Ebből érthető, miért kell kötőjelet írni az adás-vevésben: rákaphatunk az adásra-vevésre, beszélhetünk adásról-vevésről, megunhatjuk az adást-vevést. Közvetlenül ezalatt, a 100 c) pontban megtaláljuk azt is, miért kell az adásvételt egybeírni:
A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos;árvíz, árvíztől; hadsereg, hadseregben, hadseregek; hányaveti, hányavetiek; stb.
Nyilván az adásvétel azért nem írandó kötőjellel, mert nem mondunk olyat, hogy rákaptam az adásra-vételre, nem beszélünk adásról-vételről, és nem unjuk meg az adást-vételt. Ilyesmit magyar ember nyilván nem mondana, nem írna le.
Tanácsunkat talán mégis módosítanunk kell. Az ajánlott kiadványokat továbbra is ajánljuk, használják bátran a szótárakat. De a szabályokba inkább ne nézzenek bele.
Egy másik példa: adóvevő, adó-vevő
Osiris szótár szerint egybeírva főnév, magát az adóvevő készüléket jelenti. különírva: adó-vevő viszont melléknév. pl egy adó-vevő ember. aki hol ad, hol vesz.
@Fejes László (nyest.hu): Az "adásra-vételre" és egyéb toldalékolt alakokra vonatkozó - teljesen irreleváns - példáiddal "alátámasztott" érvelésed kb. azon a színvonalon mozog, mint az a "magyarázatod", amiben egy 9 éves kislány blogjában írtakra hivatkozva próbáltál nyelvi változást igazolni.
www.nyest.hu/hirek/ma-van-a-holnap-tegnapja
@Fejes László (nyest.hu): "Akkor most ki is hazudik?"
Te. Nyilvánvalóan.
Sorrendben a példáid cáfolata:
1. Ez egy versidézet, durva csúsztatás ezzel érvelni. A költői szabadságba tartozik bele, hogy valaki a ritmus kedvéért "adásra/vételre" formát használ - egyébként ugyanebben a versben benne van a "számító adó" kifejezés is....
De persze világos, hogy aki így fejezi ki magát nem irodalmi, hanem hétköznapi nyelven, az nem tud magyarul, mert az "eladó"-t nem lehet magyarul "adó"-nak nevezni.
2. Itt a "használatba adásra/vételre" alak szerepel, amiről már írtam, hogy irreleváns, mert a "használatba adás" az nem eladás. Tehát szándékosan olyasmivel hozakodsz elő itt, ami nem tartozik a témához. Elég tapló dolog ez a részedről.
3. Ez az egy szem példa az, ami a esetedet támasztaná alá - de mennyivel valószínűbb, hogy pongyola, slendrián fogalmazásról van szó? Válasz: sokkal valószínűbb, mint az, hogy valaki ezt átgondoltan írta le.
4. Ez a példád egy olyan horoszkóp szövegéből való, amit egy magyarul nemigen tudó illető írt - amit az is bizonyít, hogy ilyeneket ír (felszólításként): "ne osszon meg minden titkát" - ugye itt "ossza" lenne a helyes.
5. Ebben a szövegben igen valószínű, hogy véletlen elírásról van szó, mert másodszori előfordulásban már a "vételre/eladásra" alak szerepel.
@Janika: Izraelben működik egy "Autoridad Nasional del Ladino" nevű szervezet, magyarul 'Nemzeti Ladino Nyelvhatóság'. Hogy mit csinál, azt nem tudom, de az elnevezés nem vicc. :)
@Galván Tivadar: Talán azért mert az akadémia nem hatóság és a helyesírási szabályzat nem törvény. A normál törvényeket sem a törvény megalkotója tartatja be, hanem a hatóságok. Rendősrég, adóhivatal, stb.
De elképzelhető, ha mondjuk egy ly-j hibért 100.000 Ft pénzbüntetés, az egybeírás-különírás szabály megsértésért 30 nap elzárás járna. Visszaeső helyesírásbűnözők vagy kiskorú ellen elkövetett helyesírási bűncselekmény esetében akár vagyonelkobzás és életfogytig is adható. Durva helyesírási hibák bejelentésére ingyenes zöld szám áll rendelkezésre.
Amúgy egyetértek :-)
A helyesíráshoz kapcsolódóan épp az jutott eszembe, hogy eddig itt csak arról olvashattunk az ilyen cikkekben, hogy a magyar akadémiai helyesírás miért hülyeség. Én szívesen elolvasnám (és ezt ezennel szeretném is javasolni) a másik fél álláspontját is erről a nyelvészek által hirdetett kritikáról, azét, aki a helyesírási szabályokat írja, illetve benne van ebben a bizottságban (pl. Mártonfi Attila), mert úgy hiszem, akkor korrekt a tájékoztatás, ha mindkét fél véleményét ismerjük. Ha esetleg volt már ilyen cikk (nem rémlik), akkor tárgytalan a javaslatom.
off "a hivatalok még arra sem figyelnek, hogy a jelentős intézmények nevei megfeleljenek a helyesírási szabályoknak": A helyzet éppen fordítva van, az Akadémia rá se hederít arra, hogy a törvényesen megválasztott/kijelölt intézmények által meghozott újhelyesír szabályait inkorporálja a régibe.
@Grant kapitány: „ belinkelt példák általában vagy a rádióforgalmazás nyelvéből valók - vagyis semmi közük nincs az "üzleti tranzakció" értelemben vett adásvételhez”
A szótárak nem különbözetik meg az adásvétel ’tranzakció’ és az adás-vétel ’rádióforgalmazás’ szavakat.
„a belinkelt példák általában vagy a rádióforgalmazás nyelvéből valók - vagyis semmi közük nincs az "üzleti tranzakció" értelemben vett adásvételhez - vagy pedig összetett szerkezetekben fordulnak elő (pl. birtokba adás)”
„házak állnak évekig üresen - a kedvező adásra-vételre várva”
„egy, vagy több eltérő jellegű építmény került használatba adásra-vételre”
„A továbbiakban a nem adásra/vételre vonatkozó hozzászólásokat kérdés nélkül törölni fogjuk, beszélgetésre itt van a többi topic”
„A munkahelyén is helyt kell állnia, és talán éppen a családra vagy ingatlan adásra-vételre nem marad kellő idő vagy figyelem.”
„a befektetők az adásra/vételre javasolt részvényekről pontosabb...”
Akkor most ki is hazudik?
"Nyilván az adásvétel azért nem írandó kötőjellel, mert nem mondunk olyat, hogy rákaptam az adásra-vételre, nem beszélünk adásról-vételről, és nem unjuk meg az adást-vételt. Ilyesmit magyar ember nyilván nem mondana, nem írna le."
Ez a cikk is egy nagy baromság. Az idézett részben ironizálni próbál a szerző, de hasztalan, hiszen a belinkelt példák általában vagy a rádióforgalmazás nyelvéből valók - vagyis semmi közük nincs az "üzleti tranzakció" értelemben vett adásvételhez - vagy pedig összetett szerkezetekben fordulnak elő (pl. birtokba adás).
A magyar nyelvben "üzletkötés" értelemben nem lehet "adásról-vételről" beszélni üzleti értelemben, mert az adásvétel szó "adás" összetételi tagja önmagában nem használható üzletkötés részeként értett "eladás" jelentéssel.
Van egy olyan szabály is, miszerint ha két szóhoz ugyanaz az összeteteli tag kapcsodóik, akkor a két szót kötőjellel, a közös összetételi tagot pedig különírjuk (pl. valutaadás + valutavétel = valuta adás-vétel). Szerintem az "adás-vételi szerződés" írásmód esetén ez a szabály kavarhat be.