Fertő-tó vagy Fertő tó?
Az osztrák-magyar határon található tó nem annyira népszerű nyaralóhely, mint amennyire adottságai megengednék. Mivel évtizedekig a megközelíthetetlen határsávban volt, tudatunk szélére szorult. Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy mi a neve.
A földrajzi nevek helyesírása a magyar helyesírás egyik legbonyolultabb területe. Nemrégiben írtunk arról, mikor helyes a Gellérthegy, mikor a Gellért-hegy írásmód. Itt utaltunk az AkH. 176. pontjára, mely egészen pontosan a következőképpen hangzik:
Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. [...]
Ez a szabály vonatkozott a Gellért-hegy írásmódra. Mivel a címben említett víznév esetében fel sem merül, hogy település(rész)név lehetne, a Fertőtó írásmód szóba sem jöhet. (Az azonban általánosságban nem igaz, hogy víznévből ne keletkezhetne településnév, gondoljunk például Sárospatak esetére!)
De hát mi itt a kérdés? A Fertő-tó elnevezés egy földrajzi köznévi elemből (tó) és egy eléje járuló közszóból (fertő) áll, tehát kötőjellel kell írni. Vagy mégsem?
Mégsem. A 183. pont ugyanis ezt írja:
Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat külön írjuk. [...]
Olyan példák szerepelnek itt, mint a Gyöngyös város, Mátra hegység, Duna folyam, Szahara sivatag. Egyértelmű, hogy ezeket a szerkezeteket csak kivételes esetben használjuk, van egyfajta hivataloskodó jellegük. A 176. pontnál azonban olyan példák szerepelnek, mint az Arany-patak, Velencei-tó, Sólyom-sziget, Sváb-hegy, Kis-kőszikla, Holdvilág-árok, Dunántúli-középhegység. Nyilvánvaló, hogy nem mondanánk olyanokat, mint fürödtem az Aranyban, a Velenceinél nyaraltunk, vagy kirándultak a Sólyomra / Svábra / Kishez / Holdvilágba stb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Balazs Barnucz / CC BY-SA 3.0)
Csakhogy a földrajzi neveknek nem mindegyike sorolható be ilyen egyértelműen. Mondhatjuk, hogy az Onyega vagy az Ontario partján jártunk, de azt is, hogy az Onyega-tó vagy az Ontario-tó partján jártunk. Mindkét eset természetes. Láthatjuk, hogy ebben a két esetben a vizek neve kötőjellel írandó. Hasonló eset a Fertőé is: például a Fertőnél alakra keresve a Google több mint ötezer találatot jelez (ebben van néhány köznévi fertőnél is, de arányaiban ez elenyészőnek tűnik), a Fertő-tónál alakra keresve viszont mintegy négy és félszer ennyit – több, mint huszonháromezret (ebben benne vannak a Fertő tónál alakok is). Úgy tűnik, hogy bár használatos a Fertő alak is, a tó olyan sokszor jelenik meg mellette, hogy tekinthetnénk a név részének is. (Vagy legalábbis azt feltételezhetjük: hogy két neve van: Fertő és Fertő-tó.) A szintén kötőjellel írandó Niagara-vízesés esetében például kiegyenlített a Niagara-vízesésnél és a Niagaránál aránya.
A magyar helyesírásban nem példa nélküliek az ilyen furcsaságok. A fekete rigó például külön írandó, mert rendszertanilag rigó, míg a sárgarigó egybe, mert rendszertanilag nem rigó. Aki szeretne helyesen írni képezze magát biológiából – gondolhatták a helyesírás szabályozói. A biológiában azonban legalább eldönthetőek a rendszertani kérdések: még ha a tudomány álláspontja változhat is időről időre, a nyelvhasználónak nincs más dolga, mint követni. (Érdekesebb kérdés az, hogy a helyesírás szabályozói tudják-e követni.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Lutz Fischer-Lamprecht / CC BY-SA 3.0)
Más kérdés az, hogy egy földrajzi elemnek része-e a hozzá tehető köznévi elem. Erre legfeljebb azt a választ tudjuk adni, hogy akkor egyértelműen az, ha nem hagyható el semmiképpen (és akkor Onyega tó, Ontario tó, Niagara vízesés lenne a helyes írásmód). A másik végletet már nehezebb meghatározni, hiszen aligha van olyan eset, amikor köznevet ne lehetne egy földrajzi névhez hozzátenni (a Dunaújváros város típusa tűnik a legszélsőségesebbnek). A helyzet azonban változhat: például a Velenceinél nyaraltunk a köznyelvben nem teljesen zárható ki, bár kétségtelenül a laza nyelvhasználat jellemzője. Lehet, hogy terjedni kezd, és a nyelvhasználók kezdik úgy érezni, hogy a tó nem része névnek. Hogy tudná ezt követni a helyesírás?
Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy valahol valakik a nyelvhasználati szokásoktól teljesen függetlenül döntik el, hogy egy közszó mikor része egy földrajzi névnek, és mikor kapcsolódik hozzá csupán magyarázó céllal. Helyesen írni pedig azt jelenti, hogy követjük-e szeszélyeiket. Mivel pedig ezek egyértelműen követhetetlenek ismét egyetlen tanácsot tudunk adni: ne vegyük komolyan a helyesírást.
@LvT: "ez három évtizede lett a hagyományos <nyitvatartás> forma helyett a szabály szerint különírandó"
Ez hol van? Nekem csak egy AkH-m van (10. kiadás), és abban ezt nem találtam, de persze nem olvastam át töviről hegyire.
A 176. pontban mindenesetre nincs benne, és a szótárrészben sem. Segíts. Köszi.
@blogen: Én a nagykötőjelre utaltam, de mindegy.
@Blogin: magyar-osztrák. Az osztrák-magyar határ az Osztrák-Magyar Monarchia határa volt. Mondjuk a határok névhasználata is érdekes, van ennek bármilyen helyes sorrendje? Kis google közvélemény kutatás:
magyar-osztrák határ: 64 100 találat
osztrák-magyar határ: 152 000 találat
magyar-szlovák határ: 261 000 találat
szlovák-magyar határ: 114 000 találat
magyar-ukrán határ: 58 200 találat
ukrán-magyar határ: 45 000 találat
magyar-román határ: 153 000 találat
román-magyar határ: 66 700 találat
magyar-szerb határ: 47 400 találat
szerb-magyar határ: 44 700 találat
magyar-horvát határ: 306 000 találat
horvát-magyar határ: 39 200 találat
magyar-szlovén határ: 75 400 találat
szlovén-magyar határ: 30 200 találat
és néhány történelmi fogalom:
magyar-lengyel határ: 83 800 találat
lengyel-magyar határ: 220 000 találat
magyar-szovjet határ: 2350 találat
szovjet-magyar határ: 9050 találat
magyar-jugoszláv határ: 21 600 találat
jugoszláv-magyar határ: 19 400 találat
magyar-csehszlovák határ: 8510 találat
csehszlovák-magyar határ: 65 800 találat
magyar-német határ: 5390 találat
német-magyar határ: 57 000 találat
magyar-cseh határ: 1590 találat
cseh-magyar határ: 11 300 találat
magyar-török határ: 1280 találat
török-magyar határ: 13 400 találat
Megfigyelhető, hogy kevés a szoros verseny. Általában egy elnevezés domináns. Mint ahogy az is, hogy általában a létező határokat a magyarral kezdjük, míg a már nem létezőket az idegennel.
@poszt: Annyit talán megállapíthatunk, hogy a helyesírás természeténél fogva arisztokratikus dolog, mert az irodalmi nyelv lejegyzésére lett „kitalálva”, másra: nyelvjárások, zsargonok és internetes chatek lejegyzésére igen kevéssé alkalmas. Ennél fogva az általa leképzett lexikai elemek is az irodalmi nyelv lexikonából valók. Ez pedig nem ritkán a fesztelen köznyelvhez képest is archaizál: ha jól sejtem, ebből következik a helyesírás hagyományőrző elve.
A <Fertő> a régiségben önmagában volt tulajdonnév, pl. a HHC-n [1] csak 3 esetben találtam a <tó> földrajzi névvel kapcsolva, ezek közül az egyik azonban birtokos szerkezetű volt: <Fertő tava>.
Itt tehát nem annyira a helyesírás következetlenségét kell látnunk, hanem alkalmasint a nyelv változását. Meglehet, ezt egy következő szabályzati változat (AkH12, 13, …) el is fogja ismerni, de még magam sem tudom, hogy erre megérett-e az idő. Persze, ha ez megváltozna, akkor is megkapná a helyesírás a megjegyzéseket, amint az pl. a <nyitva tartás> esetén előfordul: ez három évtizede lett a hagyományos <nyitvatartás> forma helyett a szabály szerint különírandó, de még sokan nem emésztették meg az ortográfia változékonyságát.
.
Amúgy az <Onyega> esetén nem adok nevek igazat: ez tó is, folyó is, a földrajzi köznév tehát nem választható el. Az önálló <Ontario> a kanadai tartományt jelöli, és egy csomó települést, víznévi használata jelölt. A <Niagara-vízesés> pedig tulajdonképpen jelentéssűrítő szókapcsolat, mert a <Niagara> a folyó, amelyik ott leesik.
A <Niagara-vízesés> helyetti <Niagara> alkalmi jelentéstapadás. Ingoványos dolog lenne ilyesmire helyesírási kodifikációt alapozni. És szerintem a toponomasziológusok sem örülnének, ha közfelkiáltással választanánk meg a földrajzi nevek kodifikált formáit.
@Fejes László (nyest.hu): Miért, használjuk még a "ly"-t? :)
@blogen: „akkor nem lenne egyszerűbb simán Fertőnek nevezni?”
Persze, meg ne használjunk olyan szavakat, amiben [j] van, és akkor nincs j/ly probléma, igaz? :)
Ha más tó vagy település nem viseli a Fertő nevet, akkor nem lenne egyszerűbb simán Fertőnek nevezni? Még kommunizmus-kori településnév is hivatkozik rá így: Fertőd. Már csak azért is, mert a mi oldalunkon ténylegesen fertőről van szó és nem tóról.
Az a határ nem osztrák–magyar véletlenül? :)