Mit jelent a „negro” szó a spanyolban? És mit jelent Dél-Amerikában? Sértő, ha egy focimeccsen valakinek ezt vágják a fejéhez? – És ha igen, fel kell-e sorolnia a spanyol nyelv akadémiai szótárának ezt a sértő jelentést? Így jutunk jogi-szemantikai k...

Ha az olvasó – a szükséges maximális figyelmet tanúsítva – végigrágja magát a Typotex Kiadó 2009-ben megjelent A tudomány határai című kötetének 382 oldalán, letéve a kötetet könnyen úgy érezheti, hogy nemhogy a tudomány határait illetően nem lett ok...

Sorozatunk előző részeiben láthattuk, hogyan ábrázolja Jókai „A jövő század regénye” című művében az általa elképzelt 20. század világának és benne Magyarországnak a helyzetét. A regényből azt is megtudhatjuk, hogyan alakult a titokzatos, keletre sza...

A Real Academia Española jövőre megjelenő új kiadású szótárában – a szexizmus elleni harc jegyében – bizonyos szavak sértő jellegű jelentésárnyalatait törlik a szótárból. A RAE szótárának 2014-es megjelenésén dolgozó munkatársak azonban fontosnak tar...

Az 1930-as években a csehszlovák Ruszinszkót bejáró cseh író, Ivan Olbracht írásaiban meglepő önkritikával ábrázolja a cseh(szlovák) uralom alatti Kárpátalja életét. Írásaiban nagy szimpátiával szól a lakosság döntő többségét alkotó ruszinok helyzeté...

Jókai „A jövő század regénye” című kötetének olvasása kapcsán sorozatunk előző részében már láttuk, milyen nyelvi helyzetben van a világ és benne hazánk a szerző által elképzelt 20. század közepén és második felében; az alábbiakban pedig szembesülhet...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi történetével foglalkozó sorozatunkban a kezdeti lépéseket követően – de még mindig az első világháborút megelőző években – arra látunk az alábbiakban példákat, hogy mennyiben is válik sokszínűbbé a megjelenő t...

Hétköznapjainkban magunk is tanúi vagyunk a nyelvek lexikális változásainak. Egyes szavak kikopnak a használatból, közben olyan új szavak is létrejönnek, melyeket sem nagyszüleink, sem szüleink nem ismertek, de még az is lehet, hogy nekünk is új és i...

A bécsi döntések irodalmi megjelenítésével foglalkozó korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk Wass Albert, Doru Munteanu és Márai Sándor második és utóbbinak az első bécsi döntéssel kapcsolatos írásaival. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan ír Má...

Egy korábbi cikkünkben már szó esett a mexikói harmadik nemről: a muxéról. Ők azok, akik férfi testben női lélekkel élnek a dél-mexikói zapoték kultúra keretei között. Az alábbiakban a hagyományos zapoték társadalom és kultúra ábrázolásával kívánjuk ...

Jókai A jövő század regénye című 1872 és 1874 közt megjelent regényében – számos más érdekesség mellett – a jövő (a 20.) század nyelvi helyzetének is szentel némi figyelmet. E 700 oldalas regény és hihetetlenül sokrétű ötletfolyam hömpölygéséből az a...

A bécsi döntések irodalmi megjelenítésével kapcsolatos sorozatunkban eddig Wass Albert, Doru Munteanu és Márai Sándor írásai alapján vizsgáltuk az 1940-es második bécsi döntés körülményeit és fogadtatását. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, miként írt az...

A magyarországi eszperantó tankönyveket bemutató sorozatunk jelen fejezetében a nemzetközi nyelv első világháború előtti hazai tankönyvi sokféleségébe pillanthatunk bele. A kezdeti lépések, az első nyelvkönyvek után az 1909 és 1910 között már olyan p...

Guyana ritkán szerepel a magyar hírekben. 2013 októberében egy venezuelai hadihajó a nyílt tengeren találkozik egy panamai – a guyanai kormány által bérelt – hajóval. A hajók annak rendje és módja szerint azonosítják és köszöntik egymást. Ezek után a...

Miközben a gallego (galego) nyelv a virtuális térben egyre inkább terjeszkedik, a Real Academia Galega és a statisztikai adatok szerint a valóságban a nyelv helyzete egyre rosszabb. A beszélők számának alakulása szempontjából, ha közvetlen életveszél...

A cseh író, Ivan Olbracht az 1930-as években többször is ellátogat a csehszlovák Kárpátaljára – akkori nevén a Podkarpatská Rus elnevezésű területre. A helyi, elmaradott körülmények között élő lakosság iránti szimpátiája több kötetnyi anyag megírásár...

Egy 2009-es bírósági ítéletet írt felül a napokban egy magasabb szintű maláj bíróság akkor, amikor ezt az ítéletet hozta: az Allah szót nem használhatják nem muzulmán malájok Istenre való hivatkozással, még saját vallásuk szövegkörnyezetében sem. Jog...

Mind a mai napig sokak vitatják el az eszperantótól nyelv és élő nyelv mivoltát. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsünk néhány – magyarországi – véleményt, melyek szerint az eszperantó élő nyelv. Nem magánvéleményekre, személyes be...

A bécsi döntések irodalmi feldolgozásával foglalkozó sorozatunk eddigi részeiben azt vehettük szemügyre, hogy román és magyar igazság között – formai elemeiket tekintve – nincs különbség Doru Munteanu és Wass Albert munkássága közt. A kizárólagos iga...

Zsidó? Magyar? Magyar zsidó? Zsidó magyar? Az identitás sok vitát és érzelmet kiváltó kérdésével kapcsolatban talán akkor járunk el helyesen, ha olyasvalakit hallgatunk meg, aki első kézből képes erről beszámolni. Ezúttal a nemzetközi hírű íróként – ...

Amikor egy országot vezető politikus és politikai elit teljesítményét nem szakmai alapokon, hanem a vezetők tesztoszteronszintje szerint mérik, amikor a nemzeti teljesítmény mutatója a vezetők alsónadrágjában található, akkor csak azon érdemes még id...

A 20. század egyik legnagyobb népmozgására az 1919-1922-es görög-török háború alatt és azt követően kerül sor: mintegy 2 millió embernek kell elhagynia otthonát. Ez egyúttal az évezredes múltra visszatekintő kis-ázsiai görög kisebbség gyakorlatilag t...

Cikksorozatunkban Kárpátalja és népeinek modern kori történetének irodalmi feldolgozásaival foglalkozunk: az előző részekben a magyar Illés Béla Kárpáti rapszódia és a cseh Ivan Olbracht Kárpátaljai trilógia című gyűjteményes kötete alapján nyerhettü...

Mariano Rajoy, a jelenlegi spanyol miniszterelnök a galíciai Santiago de Compostelában született 1955-ben; politikai pályafutása 1981 és 1991 közt szintén szűkebb hazájában, Galíciában veszi kezdetét – úgy tűnik, nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy gal...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi megjelenése nem sokkal követte magának a nyelvnek az 1887-ben való megjelenését. Az eszperantó történetében az első, 1905-ös Boulogne-sur-Mer-i, minden szempontból sikeres világkongresszus azonban határozott l...

Kis-Ázsiában már az ókortól kezdve nagy számban éltek görögök, s ez az Oszmán Birodalom idején is így volt, ám a 20. század eleje gyökeres fordulatot hozott Anatólia évezredes nemzetiségi összetételében. Az első világháborút követő görög-török háború...

A bécsi döntésekkel foglalkozó sorozatunk előző részében azt láthattuk, milyen elméleti megfontolások indokolják azt, hogy a magyar-román kapcsolatban a „történelmi, isteni és egyedül üdvözítő stb.” igazság keresésével kapcsolatban soha ne feledkezzü...

Cikksorozatunk előző részeiben Illés Béla „Kárpáti rapszódia” című kötetét felhasználva kívántuk érzékeltetni azt a világot, mely az első világháború előtti és alatti Kárpátalját jellemezte, a cseh berendezkedés első éveivel bezárólag. Ekkor a terüle...

A Spanyolországból való 1492-es kiűzetésük után a szefárd zsidók ladino nyelve évszázadokon át sikerrel állt ellen a nyelvcserének, nyelvvesztésnek és végső soron a nyelvhalálnak. A helyzet a 20. század során változott meg, a feléledő nemzeti naciona...

A legutóbbi, Bukarestben megrendezett román-magyar világbajnoki labdarúgó-selejtezőt megelőzően és a 3:0-ás eredmény után is hallhattunk híreket a játék szeretetét kissé sajátosan értelmező focidrukkerek és a rendőrség összecsapásáról, garázdaságról,...