Franz Werfel 1933-ban megjelent regénye, „A Musza Dagh negyven napja” mintegy ötezer örmény hősi ellenállását meséli el, akik a deportálások elől inkább a falvaikkal szomszédos hegyre menekülnek, s védik életüket a török állammal és hadsereggel szemb...

1965-ben a Kanári-szigeteken egy ekkor már Amerikában élő magyar szerző könyve látja meg a napvilágot eszperantó nyelven. A könyv arról szól, hogy egy család (és maga a kötet szerzője családfőként) hogyan éli meg, át és túl az 1944-1945-ös időszakot ...

Amikor a japánok 1931-ben lerohanják Mandzsúriát és döntenek arról, hogy a területen egy „önálló” államot hoznak létre, saját maguk számára is érdekes feladványt adnak: dönteniük kell arról, hogy a számukra is új kormányzati formát – a bábállamot – m...

Az alábbiakban David Van Reybrouck „A járvány” című könyve alapján azt láthatjuk, hogy a fiatal belga író elutazik Dél-Afrikába, hogy kiderítse, hogy a 20. század elején egy befutott, Nobel-díjas belga író miért plagizál egy dél-afrikai amatőr termés...

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1934. március 1-jén lett az akkor már két éve létező bábállam, Mandzsukuo császára Pu Ji, az utolsó kínai császár. Az 1932 és 1945 közt létezett állam rövid életében Mandzsukuo önálló arculatának kialakítása elsősorban az orsz...

Bölöni Farkas Sándor, az erdélyi reformkor utazója, közéleti szereplője és írója 1831-ben ellátogat Kanadába is. A francia és az angol nyelvű országrészek után kanadai utazása zárásaként a Niagarához is eljut – a táj valósággal lenyűgözi. Az alábbiak...

Az erdélyi reformkor képviselője, az író és közéleti szereplő Bölöni Farkas Sándor 1830-1832-ben Nyugat-Európában és Észak-Amerikában tett utazásáról „Utazás Észak-Amerikában” címen könyvet jelentet meg 1834-ben, mely azonnal elnyeri a kortársak tets...

Az osztrák-magyar keretek között teret hódító eszperantó nyelvkönyvekre az első világháború hasonlóan súlyos csapást mért, mint magára a Monarchiára és a boldog békeidők korára. Sorozatunk jelen részében az utolsó, békebeli K. u. K. eszperantó tankön...

180 évvel ezelőtt jelent meg Bölöni Farkas Sándor erdélyi író, közéleti szereplő és utazó az 1832-36-os országgyűlésen idején hatalmas, a cenzúra figyelmét felkeltő kötete „Utazás Észak-Amerikában” címmel. A mintegy 260 oldalas kötet egy tizede Kanad...

180 éve, 1834-ben egy forradalmian új hangú útleírás jelenik meg magyar nyelven az észak-amerikai kontinensről. Bölöni Farkas Sándor „Utazás Észak-Amerikában” című műve a kortársak közt nem kis népszerűségnek örvend; számos szempontból egyenesen radi...

Az egyéni és kollektív nemzettudattal kapcsolatban olykor elkeseredett harc dúl racionalitás és irracionalitás között. Pedig a nemzettudat vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül sem a tudományos-racionális, sem a spirituális-irracionális oldal. G...

A Typotex Kiadó „Science in Fiction – Tudomány a sorok között” című sorozatában jelent meg 2013-ban a német írónő, Judith Schalansky „Darwinregény” című könyve. Regénybe oltott biológia, történelem, filozófia, pedagógia és pszichológia, társadalom- é...

Hogy az egyes kutyafajták egymástól küllemre, jellemre és számos egyéb tulajdonság alapján különbözhetnek, talán nem vitás. Arról azonban, hogy bizonyos kutyákat gazdáik nemzeti karakterrel ruháznak fel, talán még maguk a kutyák sem tudnak. És mi a h...

A hazai eszperantó tankönyvek történetében a 20. század elején érdekes csemegét kínál a kor egyik legjobb pedagógiai vénájával megírt kötete Medgyesi János tollából, illetve Varga Nándor két kisebb kötetecskéje. Utóbbiak közhasznú volta abban is megn...

A trianoni békeszerződés a Kárpát-medencén belüli népek – és így a magyarság – életét gyökeresen változtatta meg. A békeszerződést az egyes nemzetek és az eltérő politikai erők egymástól gyökeresen különböző módon értelmezhetik. Az alábbiakban Gerő A...

Az első világháború idején az addigi világtörténelemben példátlan méretű etnikai tisztogatásra került sor az Oszmán Birodalom területén: a háború előtti kis-ázsiai örmény népesség 1,2 milliós tömegéből a háború után eltűnt bő egymillió. A deportáláso...

Az 1930-as években a csehszlovák uralom alatti Kárpátalját bejáró és műveiben leíró cseh író, Ivan Olbracht meglepő őszinteséggel bírálja saját nemzetét a tartomány belső helyzetéért és az ott élők Prága általi kizsákmányolásáért. Az alábbiakban azt ...

A 21. század elején a „nemzeti” jelzőt néha a legváratlanabb szerkezetekben fedezhetjük fel. Fennáll a veszélye a szó és az általa kifejezett tartalom elhasználódásának. Ezért nem árt, ha néha elgondolkodunk arról, hogy miért és mikor használjuk. Ebb...

Ha kellő bátorságot vesz az ember, a téli Kanada is oly sok izgalommal és élménnyel kecsegtet kulturális, irodalmi, nyelvi, klimatikus és egyéb szempontokból is, hogy már csak egy dolog hiányzik: a gasztrokulturális odüsszeia végén egy kis ismerkedés...

Az idei tél Magyarországhoz egészen az elmúlt napokig viszonylag kegyes volt, Kanadában azonban a tél idén sem volt túl enyhe. Kanada tél elleni harcának számos elengedhetetlen kelléke van: Rob Ford, torontói polgármester és a toque, mely a hoser egy...

Hogy kerül a kanadai Manitobába egy Komarno nevű település? És mi köze Micimackónak Winnipeghez? – Kanadában tett kulturális kirándulásunk alkalmával ez is kiderült...

Franz Werfel 1933-ban megjelent „A Musza Dagh negyven napja” című kötete néhány örmény falu ellenállását meséli el az I. világháború alatt az örményeket ért nagy katasztrófa idején. De vajon milyen út vezetett oda, hogy Anatólia 1,2 milliós örmény ki...

2013-2014 telén Kanadával kapcsolatban a szokásos sporthírek, Alice Munro irodalmi Nobel-díja és a torontói polgármester mellett számos sajtótermékben olvashattunk a sajátos és meglehetősen kemény klimatikus viszonyokról is, melyek az ország középső ...

A II. Fülöp spanyol király tiszteletére elnevezett Fülöp-szigetek 1987-es alkotmánya szerint ugyan a spanyol nem az állam hivatalos nyelve, de a spanyol gyarmati uralom 300 éve és a spanyol nyelv hatása a szigetek nyelveire nem múlt el minden hatás n...

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1933-ban jelent meg Bécsben Franz Werfel „A Musza Dagh negyven napja” című könyve, mely az 1915-ös örmény katasztrófa egyik hősies ellenállási gócának történetét dolgozza fel. A kötetet megjelenése óta sokan támadják. Mások sz...

Gerő András történész 2013-ban megjelent „Nemzeti történelemkönyv” című kötetének hat tanulmánya olyan kérdésekkel szembesíti az olvasót, melyeken elgondolkodva remélhetőleg közelebb jut a „nemzeti” és a „történelem” kapcsolatának megértéséhez és elf...

Az első világháború előtti években a hazai eszperantó tankönyvek piacán továbbra is tart a töretlen lelkesedés. Újabb és újabb tankönyvek jelennek meg az eszperantó propagálására, a világ népei közti jobb megértés elősegítésének szándékával – igazi i...

A norvég Mikal Hem „Kezdő diktátorok kézikönyve” című szatirikus műve tíz lépésben, igazán könnyed, társalgási stílusban tanítja meg az olvasót arra, hogyan válhat maga is egy ország diktátorává. Olyan, a szakmában jól csengő nevektől tanulhat a köte...

2013-ban jelent meg Gerő András történész „Nemzeti történelemkönyv” című kötete, mely hat rövidebb írásban közelíti meg a nemzeti karakter megnyilvánulását a történelem különböző korszakaiban. A kötetet olvasva arról elmélkedhetünk, mitől válik bármi...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi megjelenésének és jelenlétének történetével foglalkozó sorozatunk újabb részében minden idők talán legkisebb terjedelmű, de terjedelméhez képest talán leghatékonyabb tankönyvével – illetve „tankönyvi miniatúrá...