Szerző: Horváth Krisztián
Habent sua fata proverbia – A közmondásoknak megvan a saját sorsuk
Horváth Krisztián | 2013.04.24.
Pro captu lectori habent sua fata libelli – az olvasó képességeitől függően a könyveknek is megvan a saját sorsuk, írta Terentianus Maurus a 2. század végén. Úgy tűnik, megállapítása a közmondásokra is érvényes – még Eszperantiában is.
Nyelvében él a dialektus
Horváth Krisztián | 2013.04.17.
A Fundación Nacional Círculo Balear tárgyalásokat kezdett a Baleár-szigetek kormányával a szabad iskolai nyelvválasztás és annak érdekében, hogy a jövő tanévtől a tankönyvek spanyolul és baleáriul álljanak a diákság rendelkezésére. Mindez a kötelező ...
Extra Hungariam est vita – Magyarországon kívül van élet
Horváth Krisztián | 2013.04.17.
Az ezeréves magyar határ a Kárpátok mentén évszázadokon át kettévágta a román nemzetet. A 20. század erdélyi románságában vélhetőleg felmerült a kérdés: minden bizonnyal van élet Magyarországon kívül, mégha az nem is olyan...
Ősi eszperantó közmondások
Horváth Krisztián | 2013.04.12.
Dolgok és nyelvek ősi és eredeti mivolta – vitatott kérdések ezek, de az szinte biztos, hogy az ezredfordulón Budapesten, egyfajta politikai futószalagon gyártott „dakota” közmondásokhoz képest az eszperantó közmondások gyűjteménye kifejezetten patin...
Mit kíván a román nemzet? – Uniót Erdéllyel!
Horváth Krisztián | 2013.04.10.
Egy népszerű hazai együttes, a Bëlga már korábban énekelt némi élccel Trianon Tagadó Tibiről – alias három T-ről –, de vajon mindenki egyformán tekint 1920-ra? Elképzelhető, hogy volt, aki örült neki, várta azt? Lehet, hogy ők voltak többen?
Felül a (magyar) gálya, s alul a víznek (román) árja...
Horváth Krisztián | 2013.04.03.
A székely/magyar erdélyi autonómia kapcsán a 21. század elején ismét fellángoltak az indulatok. De vajon milyen a 20. század eleji erdélyi románság helyzetének irodalmi megjelenítése?
Autonomie pentru Ardeal?
Autonómiát Erdélynek?
Horváth Krisztián | 2013.03.27.
Az élet három nagyszínpadán (Székelyföldön, Budapesten, Bukarestben) bemutatott háromfelvonásos tragikomédia kapcsán nem a székely zászlóról, hanem egy másik zászlóbontás irodalmi megjelenítéséről írunk.
Hangalak és jelentés kapcsolata az eszperantóban
Horváth Krisztián | 2013.03.13.
Az eszperantót sokan kritizálják mesterséges mivolta miatt. A nyelvi jelek természetes nyelvekre is jellemző kettős tulajdonsága, az állandóság és a változás azonban Saussure szerint az olyan mesterséges eredetű nyelvet sem kerüli el, mint az eszpera...
Eszperantó: a senkiföldjén?
Horváth Krisztián | 2013.02.27.
Hol beszélik ma az eszperantót? – Erre a kérdésre könnyű válaszolni: szigorúan földrajzi, geopolitikai értelemben sehol. De hogy miért nem használjuk Zamenhof mesterséges nyelvét praktikus dolgokra (például a nemzetközi szervezetekben), ezt már nehez...
Nem elég jónak lenni, annak is kell tűnni
Horváth Krisztián | 2013.02.20.
Zamenhof, amikor megalkotta az eszperantót, még nem sejtette, hogy mesterséges nyelvével mozgalmat indít, amelynek a fanatikusai mellett meglesznek az irigyei, ellenségei is. Az eszperantó történeti nyelvpolitikájával foglalkozunk két részes sorozatu...