„Ismeretes, hogy a gyülekezési szabadság elve Magyarországon, sajnos, nem egyéb – fikciónál. A polgároknak ez a »joga« csak papíron van meg, de a valóságban szinte hihetetlen okok miatt is betiltanak egyes gyüléseket.” – írta a Pesti Napló 1913. októ...

A nyári időszámítás bevezetése minden évben bőséges anyagot biztosít a hazai sajtónak arra, hogy az óraátállítás előnyeiről és hátrányairól értekezzék. Az újságot még olvasó emberek, de azok is, akik nem a sajtóból értesülnek, hanem saját bőrükön érz...

Az év első felében szeretne nyelvvizsgázni? Ha a céldátum a május, akkor bizony komolyan meg kell gondolni, melyik vizsga mellett tesszük le a voksunkat – a választást ugyanis számos új piaci fejlemény is befolyásolja. Elég csak arra gondolni, hogy m...

„Most a különféle nemzeti nyelvek tanulására, tehát... a tudományok puszta közlési eszközének megszerzésére pazaroljuk a drága időt, hogy végre a tudományok tulajdonképpeni tárgyához juthassunk. Csakhogy mire odajutunk, elmúlik az élet; és utódaink e...

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a nagyrészt a mai Irak, Irán, Szíria és Törökország területén található vidék és lakosságának kérdése azonban már közel száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a ha...

Fáradságot nem kímélve feltalálók olykor évek hosszú sorát, munkaórák ezreit ölik találmányaikba, melyek aztán – a környezet érzéketlensége, érdektelensége vagy csak egyszerűen pénzhiány miatt – adott esetben soha nem jutnak el a megvalósulásig. Így ...

„Eszméletlen, tehetség és tekintély nélküli, csakis a hatalomvágy által vezetett kormány, corrupcionális eszközökkel szerzett és fenntartott többség, népet zsaroló, országot pusztító, minden nagyobb szabású akciót megbénító kormányrendszer, koldussá,...

Az eszperantisták hagyományosan július 26-át tekintik az eszperantó nyelv születésnapjának: az orosz cári cenzúra 130 éve e napon adta áldását az első eszperantó tankönyv kinyomtatására és nyomtatás utáni terjesztésére. Az első eszperantó tankönyv sz...

Agatha Christie 1934-ben jelentette meg talán egyik leghíresebb művét, a Gyilkosság az Orient expresszen című könyvet. A méltán népszerű krimi természetesen fikció – ám ahogy az néha megesik, a valóság olykor még a fikciónál is érdekesebb. 1931-ben e...

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szult...

„Az eszperantót igen sokszor éri az a vád, hogy – nemzetközi lévén – a kommunisták nyelve. Ezen naiv, vagy leginkább stupid beállításra csak azt felelhetjük, hogy az eszperantó éppúgy nem tehet arról, hogy mire használják, mint az újságpapír, melyre ...

Az 1859-ben született Zamenhof 1887-ben bocsátotta útjára az eszperantó nyelvet annak reményében, hogy az talán elősegíti a népek egymás közti kölcsönös megértését. A kezdet igazán ígéretesnek tűnt, ám 30 évvel az eszperantó születése után, a halálos...

„Világszerte sokféle rendezvénnyel ünneplik meg az idén százéves eszperantó mozgalmat és változatos programokkal méltatják a nemzetközi nyelv jelentőségét” – írta 1987-ben a Világ és nyelv, a Magyar Eszperantó Szövetség kéthavonta megjelenő folyóirat...

„...a kis államok, megszállván a Magyarországtól elrabolt területeket [...], (úgy) dicsekednek, kérkednek ezen idegen [...] javakkal, mint a saját magukéval: Szerbia Dél-Magyarország arany(színű) kalászokkal borított [...] gazdag (kövér) rónáival; Ol...

„...szerény nézetem az, hogy az eddigi latin alappal bíró kísérletek mellett az enyém se fölösleges, sőt egyenesen hézagpótló lesz a nemzetközi nyelvek irodalmában és egyedül tarthat teljes mértékben igényt az újlatin elnevezésre.”

„...Magyarország [...] nem a boldogulás, hanem a rothadás útjain halad. Hova lett a lelkes hazafiság, az önzetlen hazafiak számtalanjai hová levének? Azért űztük-e el az idegent, hogy magunk éhesen essünk neki a haza velőinek? Nem-e láttunk egy rends...

Alig néhány hónappal az 1956-os forradalom előtt a magyar interlingvisztika történetében is szinte forradalmi eseményre került sor akkor, amikor Dr. Magyar Zoltán debreceni középiskolai nyelvtanár közreadta (mesterséges) nyelvtervezetét, melyet roman...

A hazai eszperantó tankönyvek történetével foglalkozó sorozatunk legújabb állomásaként egy 1971-ből származó tankönyvre hívjuk fel a figyelmet. A Beszélgessünk eszperantóul! című kötetről minden túlzás nélkül állítható, hogy nem csupán egyszerű eszpe...

A hazai eszperantó tankönyvek történetét bemutató sorozatunkban már számos alkalommal láthattuk, mennyiben befolyásolja az eszperantó nemzetközi jellegét az a tény, hogy e tankönyveket magyar szerzők írják, Magyarország történetének különböző korszak...

Jugoszláviáról Tito marsall idejében az a mondás járta, hogy olyan ország, melynek hét szomszédja, hat tagköztársasága, öt nemzetisége, négy nyelve, három vallása, két abc-je és egy pártja/vezetője van. Ha fenti kijelentés néhány ponton esetleg vitat...

Hofi Géza rövid, de annál találóbb meghatározása szerint korrupció az, amiből kihagyják az embert. Alighanem ez az axióma volt érvényes a Monarchia Magyarországának bíróságain a választási korrupció megítélésében is. A Kúria a helyi közösségi és mag...

„A síneket le kell rakni, az országot építeni kell”, nyilatkozta egyebek közt a vasutak és a vasúti utazás iránt elkötelezett Orbán Viktor 2016. április 30-án, a Vál-völgyi (ismertebb nevén: felcsúti) kisvasút első 5,7 km-es szakaszának átadásán, maj...

A sajtóban ma igen sokat olvashatunk Pukli Istvánról; a Wikipédián pedig egyebek közt azt is, hogy eszperantista. De mitől eszperantista az eszperantista? Elég-e önmagában az, ha valakinek eszperantó nyelvvizsgája van, hogy egyúttal eszperantistának ...

„A tankönyvírás-tankönyvkiadás jelentősége mindig túlnőtt az oktatás szakmai keretein. Ennek alapvető oka az, hogy a tankönyv kiemelkedő szerepet játszik a világnézeti nevelésben. Ez teszi a tankönyvkiadást politikai kérdéssé, ez magyarázza, hogy a t...

A Ratio Educationis megjelenését követően az állam tevékeny és meghatározó szereplővé vált a hazai tankönyvpiacon, a magyarországi tankönyveknek pedig az ezt követő történelmi korszakokban olykor igencsak eltérő körülményeknek kellett megfelelniük ah...

Tankönyvek hazánk területén már a 11. századtól kezdve léteztek; a kézzel írott tankönyvek mellett a 15. századtól megjelennek a nyomtatott művek is, majd a latin nyelvű tankönyvek mellett egyre nagyobb számban a 16. századtól a (legalább részben) ma...

Mit kell tudni a felsőfokú nyelvvizsgára? Elég a nyelvtan és a szavak ismerete? A nyelv ismeretén túl adott esetben szükség lehet a nyelv mögött álló kultúra bizonyos szintű ismeretére is. Nincs ez másként az eszperantó esetében sem: egy 1964-ben és ...

„Tanulj eszperantóul ma – szükséged lesz rá holnap!” – olvasható egy 1966-os eszperantó tankönyv utószavában. A tankönyv külön érdekessége, hogy az 1966-os, Budapesten megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszus alkalmából íródott, kifejezetten azza...