Ki a métis?
A kanadai Legfelsőbb Bíróság 2016 áprilisában történelmi döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy a jövőben további kb. 600 ezer ember kaphat olyan jogokat és részesülhet olyan szolgáltatásokban, melyek eddig csak az őshonos indiánokat illették. Az érintettek köre magában foglalja az ún. métis kisebbséget is. De ki a métis? Ki tartozik ehhez a közel 400 ezres kisebbséghez?
Egy korábbi cikkünkben már olvashattunk arról, mely kritériumok alapján határozható meg, ki az eszperantista. A kérdés vizsgálata során analógiaként hivatkoztunk a 2011. évi CLXXIX. törvényre a nemzetiségek jogairól, melyben az szerepel: „Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.” Úgy tűnik, a kanadai Legfelsőbb Bíróság (és maga a métis közösség) némileg más logika mentén halad annak meghatározása kapcsán, ki tartozik a kanadai métis közösséghez.
Métis, michif
Métis [méti], michif [micsif] – korábban már olvashattunk a nyelvről és arról a népről, mely e nyelvet Kanadában beszéli: a métis ’mesztic; két különböző etnikum (tipikusan indián és fehér) keveredéséből származó személy’ szó egyik kiejtési változata a michif. A fehér és indián felmenőkkel egyaránt rendelkező, etnikailag elkülönülő métis közösség kialakulása valamikor a 19. század elejére tehető – annak ellenére, hogy francia szőrmekereskedők és kanadai indián asszonyok vegyesházasságából már korábban is születtek mesztic utódok szerte Új-Franciaországban. A métis-k szokásaikban mind a fehér, mind az indián közösségektől eltérő vonásokat alakítottak ki, idővel pedig kialakult a michif nyelv is, mely a francia és krí (cree) keveredésével jött létre, s mely nyelv a métis identitás egyik alapja.
A métis etnogenezis azonban mégsem főleg az egykori francia gyarmatok területén, hanem jóval nyugatabbra, a mai prériállamok (Alberta, Saskatchewan és Manitoba) vidékén jött létre: a főként szőrmekereskedőként tevékenykedő európai (és a 19. században már nem csupán francia) férfiak helyi indián nőkkel léptek frigyre; utódaik viszont egyre nyugatabbra szorultak, a konfliktus a kanadai központi kormányzattal pedig elkerülhetetlenné vált. A Red River (Vörös-folyó) mentén élő métis közösség két felkelésben is harcba szállt jogaiért: első felkelésük (1869–1870) eredményeként jön létre Manitoba tartomány, második felkelésüket azonban a központi kormányzat leverte; vezetőjüket, a ma métis nemzeti hősnek tekintett Louis Rielt 1885-ben kivégezték.
(Forrás: Popo le Chien / Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)
A métis-k sorsa ettől a pillanattól kezdve csak nagyon lassan javuló tendenciát mutat: 1982-ben őslakos csoportként ismerték el őket – igaz, a törvényi szabályozásból ekkor még hiányzott annak meghatározása, ki is a métis.
Nem minden mesztic métis
A fehér és indián frigyből született meszticek közül távolról sem mindenki azonosítja saját magát métis-ként: vannak, akik sokkal inkább valamely indián csoporthoz tartozónak érzik magukat. Ezen túlmenően viszont az, ha valaki fehér és indián szülők gyermekeként látja meg a napvilágot, még távolról sem garancia arra, hogy környezete métis-ként tekint rá.
Annak meghatározására, ki is a métis, az első átfogó definíciót maga a Métis Nemzeti Tanács (Métis National Council) alkotta meg 2002-ben. Ezek szerint métis az, aki magát annak tartja, különbözik más őslakosoktól, a történelmi métis nemzeten belüli felmenőkkel rendelkezik és a métis nemzet is sorai közé fogadja. 2003-ban a kanadai Legfelsőbb Bíróság ezzel nagyjából összhangban álló állásfoglalást adott ki az ügyben: métis az, aki magát annak vallja, leszármazási kapcsolatban áll a történelmi métis közösséggel és a modern métis közösség is elfogadja őt ilyenként.
2006-ban közel 400 ezer ember vallotta magát métis-nek. Számos érdekességük mellett a métis-knek saját zászlajuk is van, mégpedig két változatban: a végtelen szimbóluma látható vagy vörös, vagy kék alapon. Míg a végtelen szimbóluma egyes értelmezések szerint a két (fehér és indián) kultúra összeolvadását is szimbolizálja, az eltérő alapszínekre leggyakrabban a magyarázat a Kanada történetében és szőrmekereskedelmében fontos szerepet játszó társaság színeihez köthető. Így a vörös a Hudson’s Bay Company, a kék a Northwest Company színe.
Annak ellenére pedig, hogy a kanadai alkotmány már 1982-ben az őslakosok csoportjaként ismerte el a métis-ket, csupán a kanadai Legfelsőbb Bíróság 2016 áprilisi döntése mondta ki, hogy más kisebbségek mellett immár a közel 400 ezres métis közösség is ugyanolyan jogokkal és juttatásokkal rendelkezik, mint az indiánok.
Forrás:
What does Metis mean? A look at who qualifies as Metis under the Supreme Court ruling
Peter Bakker: A Language of Our Own. The Genesis of Michif, the Mixed Cree-French Language of the Canadian Métis. Oxford University Press, New York – Oxford, 1997