Virtualizálódó gallego
Miközben a gallego (galego) nyelv a virtuális térben egyre inkább terjeszkedik, a Real Academia Galega és a statisztikai adatok szerint a valóságban a nyelv helyzete egyre rosszabb. A beszélők számának alakulása szempontjából, ha közvetlen életveszélyről nem is beszélhetünk, a helyzet komoly aggodalomra ad okot.
A gallego (galego) – mely a Real Academia Galega (RAG) honlapjának tanúsága szerint beszélőinek számát tekintve a világ nyelvei közt az előkelő 160., Európa nyelvei közt pedig a 23. helyen áll – második azon nyelvek között, amelyek egyik európai államban sem államnyelv státuszúak. (Spanyolországban Galicián belül természetesen hivatalos nyelv a gallego.)
A kb. 2,8 millió lakosú Galicia spanyol melletti másik hivatalos nyelve – ahogy erre a RAG honlapján szereplő információk és néhány újabb hír is rávilágít – az internet virtuális világában kifejezett offenzívában van. A Firefox, a Chrome vagy az Internet Explorer gallego nyelvű változatai mellett van gallego verziója a Google-nak, a Google Drive-nak, a Facebooknak és a Twitternek is. A gallego nyelvű Wikipédia jelenleg több mint 106 ezer szócikkel rendelkezik.
A Fundación Barrié és a RAG közreműködésében született meg nemrég a Portal das Palabras kezdeményezés, mely nem egyszerű online gallego szótár, hanem ennél jóval több: videók, játékok és egyéb tananyagok is fellelhetők rajta. Mindez kilenc hónapig tartó munkálatokat követően, a gallego nyelv előmozdítására jött létre. Létezik még online kiejtési szótár is gallego nyelven: Dicionario de pronuncia da lingua galega. De mi a helyzet a nem virtuális térben? Mi jellemzi a gallego helyzetét?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Galicia meghódítja Brazíliát
Gallego tanulmányokat a világ számos országában és egyetemén lehet folytatni: néhány évvel ezelőtt történetesen Brazília jelent meg úgy a sajtóban, mint „a gallego ígéret földje”. Még 2008-ban az Instituto Cervantes brazíliai igazgatója, Manuel Lombao, arra mutatott rá, hogy Brazíliában, egy olyan hatalmas országban, ahol törvény írja elő, hogy a középszintű oktatásban biztosítani kell a spanyol tanulásának lehetőségét, 2008-ban 9 millióan tanultak spanyolul. Lombao szerint a Brazília kínálta lehetőség olyan „vonat, melyre Galiciának is fel kellene szállnia” – s kihasználva a lehetőséget törekednie kellene a gallego nyelv és kultúra ottani népszerűsítésére, mondván: Brazília – legalábbis a spanyol nyelvtanítás szempontjából – „az ígéret földje”. Mindezt követően még ugyanabban az évben 15, átlagéletkorát tekintve 55 éves (!), különböző tudományterületekről származó brazíliai szakember kezdte meg gallego nyelvi tanulmányait Santiago de Compostelában. (Korábban mindegyikük zarándokként részt vett már az El Caminón, amelynek célállomása Santiago de Compostela.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Luis Sellier)
S miközben 2013. október 22. és 24. közt az Instituto Cervantes is megemlékezik a gallego és spanyol nyelven is alkotó Rosalía de Castro Cantares gallegos (Gallego énekek) című műve 1863-as, első megjelenésének 150. évfordulójáról, a gallego nyelv 21. századi helyzetével kapcsolatban komoly aggodalmaink merülhetnek fel – ha a számokat nézzük. (Rosalía de Castro ezen művét tekinthetjük a gallego nyelvi újjászületés (Rexurdimento) szimbolikus kezdetének.)
(Forrás: Wikimedia Commons / DARTORIUS / CC BY_SA 3 0)
Ok az aggodalomra
A RAG szerint a gallego Galicián belül ugyan erős jelenléttel bír a helyi közigazgatásban, de nem többségi nyelv a vállalati szférában, a privát médiában, a vallási és jogi élet területén. Ennek okait a RAG a hagyományosan és máig nagyon erősen meglevő nyelvi előítéleteknek tudja be.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lmbuga)
Az Instituto Galego de Estatística 2003 és 2008 közt végzett felmérései szerint a virtuális térnyerés és minden egyéb siker ellenére az igazi veszély magában Galiciában fenyegeti a nyelvet. Évente mintegy 26 ezer gallego beszélőt veszít a nyelvi közösség, ahogy erre a Portal Galego da Língua is felhívja a figyelmet.
A statisztikai adatok szerint 2003 és 2008 közt (tehát alig 5 év alatt) 13 százalékkal, a lakosság 30 százalékára csökkent azoknak a száma, akik rendszeresen használják a gallegót. Legjobb helyzetben Lugo és Ourense tartományai vannak, ahol a lakosság 40–42 százaléka jobbára a gallegót beszéli.
S míg életkori megoszlást illetően a 65 év feletti korosztály majdnem 53 százaléka rendszerint csak gallegóul beszél, a legifjabb korosztályban, az 5-14 évesek közt e csoport aránya ijesztően alacsony: 15,3 százalék – szemben azokkal, akik ugyanezen ifjonti korosztályban csak vagy jobbára spanyolul beszélnek: 63,9 százalék.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lmbuga)
S míg a jobbára csak a gallegót használók aránya jelentősen csökkent a kérdéses időszakban, a kétnyelvű népesség aránya nőtt. A kétnyelvű népességen belül érdekességképp a férfiak azok, akik inkább a gallegót használják, míg a csak spanyolt használó népesség körében a nők viszont többségben vannak. Öröm az ürömben, hogy a lakosság mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem képes gallegóul kommunikálni.
A nyelvmegtartás szempontjából talán leginkább veszélyeztetett fiatalok körében végzett felmérés szerint a kötelező középszintű oktatásban tanuló diákok közül városi társaikhoz képest jobban beszélnek gallegóul azok, akik vidéken laknak, bár a szülők szociális és szakmai háttere sem elhanyagolható szempont a nyelv otthoni elsajátításával kapcsolatban. A vidéken élő, gallegóul jobban tudó diákok spanyoltudása sem hagy kívánnivalót maga után – a televízió, játékok stb. állandó kapcsolatot biztosítanak a spanyollal. Ehhez képest a városi, jobbára csak spanyol nyelvi közegben élő diákság ritkán kerül kapcsolatba gallego nyelvi közeggel a tanórákon kívül (ha egyáltalán kapcsolatba kerül). Az is kétségtelennek tűnik, hogy a középiskolások jobban fejezik ki magukat szóban gallegóul, mint írásban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lmbuga)
A gallego megőrzése, az új évezredben megindult nyelvvesztés vészes tendenciájának megállítása érdekében vélhetőleg nagyon komoly lépések szükségesek társadalmi és (nyelv)politikai szinten is.
Források
Brasil: una tierra prometida para la lengua gallega
Crece el número de bilingües que dan prioridad al gallego
El Cervantes homenajea a Rosalía de Castro en 150 años de „Cantares gallegos”
El gallego da un paso de gigante en Internet con su ’Portal das palabras’
El porcentaje de personas que hablan siempre en gallego bajó 13 puntos entre 2003 y 2008
Galiza perde 26 945 falantes de galego por ano
Google añade el gallego a sus servicios de almacenamiento
La red social ’Twitter’ estrena su versión en lengua gallega
Los alumnos acaban la ESO con más dominio del castellano que del gallego
@Sultanus Constantinus: A Galíciát javítottuk Galiciára.
Szerintem ez a probléma -- mint már egy másik cikknél is írtam -- annyiból mondva csinált, hogy tkp. mi is az a "gallego nyelv"? Egy spanyollal kevert portugál nyelvjáráscsoport, aminek az anyanyelvi beszélők szintjén semmiféle egységes megnyilvánulása nincs. A kérdésem tehát innentől kezdve, hogy melyik nyelvjárást akarják megmenteni? Vagy esetleg a portugált a spanyoltól? Mert ha erre az a válasz, hogy "a gallego nyelvet", akkor ilyen nincs, legfeljebb a médiában és az írott sajtóban.
(Sajnos nem emlékszem annak az intézménynek a webcímére, ahol egy térképen a különböző helyekre kattintva meg lehet hallgatni az ott beszélt VALÓS gallegót -- ha esetleg valaki tudja, kérem, hogy tegye be a linket -- igazából onnan lehetne megérteni, amiről beszélek.)
Más. Engem eléggé zavar, hogy Galicia nevét hosszú í-vel írja a szerző, amikor éppen ezen az oldalon volt egy cikk arról emlékeim szerint, hogy -- bár a kiejtésben nem is jelent különbséget -- írásban érdemes megkülönböztetni Gácsország (Halics) latin nevétől, annál is inkább, mert a térképeken és a szótárakban is Galiciaként szerepel a spanyol régió.