Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Tudta? Ha egy szlovák azt mondja, „kapsz egy világost”, az semmi jót nem jelent. Ilyenkor ajánlatos menekülőre fogni a dolgot.

Tavasszal nagy örömmel szemléljük a gyöngyvirág bókoló virágait. Nyár elejére a virágokból zöld bogyók lesznek. Eszünkbe ne jusson bekapni egyet-kettőt!

Bolond, zakkant, dilis, őrült, hiányzik egy kereke. A magyar nyelv sem szűkölködik a szinonimákban, ha a normálistól eltérő emberek megnevezéséről van szó, de a finnek aztán tényleg túltolták a biciklit.

Egészen elképesztő tárgyakat nevezhetünk kutyának. Olyanokat is, amik csak nagyon távolról emlékeztetnek kedvelt háziállatainkra. Új sorozatunkban ezekkel ismerkedünk meg.

A szólások és közmondások nagy kedvencek a magyar írásbeli középiskolai felvételin. Sőt, a február második felétől esedékes szóbelin is előfordulhat, hogy szóba kerül egy-egy mondás. Macskás szólásaink és közmondásaink közül válogatunk.

Miért van az, hogy a szólásgyűjtemények nem is foglalkoznak egy-egy szólás eredetével? Talán nem ismerik a választ? Vagy éppen kézenfekvőnek gondolják? Házi szakértőnk találgatásokba fog...

Ha a világ rigó lenne, be se férne kötényembe, de a pinty is honnan volna, ha egész világ rigó volna?

„Vécé után és evés előtt moss kezet!” hallják a gyerekek nap mint nap szüleiktől és másoktól. Kezet mosni azonban nem csak akkor szoktunk, ha látható vagy láthatatlan szennyeződésektől akarjuk megtisztítani. Sőt, az is moshat kezet, akinek nincs is i...

Közmondásokat, szólásokat tartalmazó szótárt vettünk a kezünkbe. Sok meglepetés ért bennünket: például megtudtuk, melyik szó nem szerepelt az Orbán-kormány szótárában már 15 évvel ezelőtt sem.

A ködben minden szamár szürke, de az eredetileg is szürke szamár még inkább eltűnik. Most viszont nem egy szürke, hanem egy albán szamár nyomába eredünk – semmivel sem lesz könnyebb dolgunk.

Szeptember elsején újra felveszik a hátukra az iskolatáskát az általános iskolákba és középiskolákba járó diákok. Még nem tudják, idén hányszor fogják hallani azt a Senecának tulajdonított mondást, ami nem is úgy hangzott eredetileg, mint ahogy mi is...

Egy fordító szigorú magával és önfeljelent, aztán ha már belejött, megfejeli a beküldését egy klassz szó szerint fordított kifejezéssel is egy régi klasszikusból.

Kutya idő, kutya élet, kutya világ. A kutyákhoz az észt nyelvben alapvetően negatív jelentések kötődnek. Lustának, hamisnak, de legalábbis csintalannak tartják őket. De miért nem mehetnek az ebek a templomba?

Miért ütögetik körbe az angolok a bokrokat és miért szeretnek kerítések tetején üldögélni? A macskákat táskákban tartják, forró krumplikról beszélnek, és lépten-nyomon elveszítik a végtagjaikat.

Mit mondunk, ha valaki utólag akar okos lenni? Vagy ha rettenetesen sír? Gazdag szólás- és közmondáskincsünkből válogatunk, és közben a tavaszi szél kettős szerepére is fény derül.

Mindenki szereti, ha az utcán rámosolyognak. Miért ne segítsük ezt elő azzal, hogy olyan pólót viselünk, aminek felirata mosolyt csal a szembejövők arcára?

Nagyon sok olyan vicceskedő kiszólás van, ami már első hallásra sem nagyon vicces, de ha állandóan halljuk őket, akkor már kifejezetten kellemetlen érzésünk van.

„Míg fiatal, ismeretlen a szó, üldözik, megvetik, becsmérlik, de amint egyik-má­sik polgárjo­got nyer a hivatalos nyelvben, megváltozik az irányában táplált érze­lem.” A magyar szlengkutatás úttörőjére emlékezünk.

Az természetes, hogy a sültkrumpli hazájában olcsó a sültkrumpli, de ki gondolná, hogy a nyelvben értékállóbb a fillér, mint a forint? S vajon mi a kapcsolat a kíváncsiság és az orr között?

Az angolok tényleg köteleket csomóznak unalmukban, és póthúrokat hordanak a zsebükben az íjukhoz? És vajon mit súgdos a színésznő a püspök úr fülébe? Már megint idiómákkal foglalkozunk.

Mit dob fel az angol, amikor meghal? Mi van, ha valakiből kiveszik a pisit? Mije viszket az angolnak, ha mehetnéke van? Akár tudja a választ, akár nem, érdemes továbbolvasnia.