Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizon...

Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. A kísérletes nyelvészeti kutatások azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják: a gyerekek inkább hajlamosak ragaszkodni a logikához, mint a felnőttek. Na de hogy lehetséges ez? Hon...

Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat. Milyen adatokra alapozhatunk egy nyelvészeti általánosítást? Miért nem elég, ha a saját nyelvhasználatunkat figyeljük meg? Miért van szükség a n...

Borzalmas időket élünk! Nemigen kétséges, hogy minden mindennel összekeveredik! Már azt sem tudjuk, hogy fiúk vagyunk-e vagy lányok, és hogy az „igen” tényleg ’igen’-t jelent-e, vagy éppen az ellenkezőjét. Olvasóink arra készülhetnek, hogy az utolsó ...

A magyarról szokták azt mondani, hogy szabad a szórendje. Tudjuk, hogy van benne igazság, de azért sok megszorítás is van az elfogadható szórendekkel kapcsolatosan. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a kérdésekben hol van a helye a kérdőszó...

Azt tapasztaljuk, hogy a különböző helyzetekben nagyon hasonló, de mégsem teljesen egyforma kérdések nem helyettesíthetik egymást. De vajon mitől függ, hogy milyen helyzetbe melyiket lehet használni? Most igyekszünk rendszerezni három kérdéstípust!

A halál tabu: a halálhír közlése nagyon nem könnyű feladat. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogyan, milyen nyelvi formában mondják meg nekünk azt, hogy a szerettünk meghalt. Egy kutatás azt mutatja, hogy a komplikált gyászfolyamat összefügg azzal, ho...

Azt hinné az ember, hogy az eldöntendő kérdések olyan egyszerűek. Hát nem így van! Nem elég, hogy látszólag ugyanazt a dolgot meg lehet kérdezni állítva és tagadva is, de a tagadott formák legalább kétféleképpen viselkednek... Mikor melyiket használj...

A kérdések jelentésével foglalkozó sorozatunk első részében először kénytelenek vagyunk az állításokkal és az állítások jelentésével foglalkozni. Ahhoz ugyanis, hogy a kérdések jelentését meg tudjuk közelíteni nyelvészeti szempontból, először az állí...

Bizonyos kérdéseket át kell fogalmazni, hogy szakmailag érdekessé váljanak: „Miért van az, hogy az ilyen kifejezések egyesek számára furcsák, magyartalanok?” Vagy esetleg: „Miért van az, hogy az ilyen, korábban ritka vagy nem létező kifejezéseket egy...

Bizonyára olvasóink sem szeretik a sorozatos gúnyolódást. De mi a helyzet akkor, ha a gúny egy sorozatban jelenik meg, mégpedig sorozatosan? Az Agymenőknek ugyanis visszatérő eleme a gúny, az irónia és a szarkazmus. De mi a titkuk ezeknek a kommuniká...

Mi az oka a televíziós sorozatok töretlen sikerének? A téma, a karakterek, netán a szereplők kommunikációs stílusa? Most induló Sorozatmustra rovatunkban a filmek párbeszédeit boncolgatjuk, elsőként az Agymenők szituációs komédia nyelvi jelenségeinek...

Vajon mit keres a „vajon” a kódexekben és az országgyűlési felszólalásokban? Egyáltalán mióta, miért és mire használják? És mire nem? A kérdőszó sokszor a beszélő tűnődését és kételyét fejezi ki, ezért hát töprengjen és kételkedjen velünk együtt a „v...

A „vajon” etimológiáját még a nyelvészek sem tudják megnyugtatóan megadni. De vajon miért? S milyen feltevések voltak e kérdőszó eredetéről? Vajon van-e köze a „vaj”-hoz, a „vall”-hoz vagy a „vagy”-hoz? A kérdés még Arany Jánost is foglalkoztatta. Ám...

A „deviszont”-ot a Magyar nyelv nagyszótára 2014-ben felvette a szócikkei közé. De vajon mióta és miért „deviszont”-ozunk? Manapság szóban gyakoribb a szerkezet, mint írásban, ám már a 16. századtól adatolható a jelenség. Neves írók, költők, sőt, még...

Vajon melyik az a kötőszó, amelyet méltánytalanul támadnak és felesleges szószaporítással vádolnak? S amely ennek ellenére összetett szóként, egybeírva mégis bekerült a Magyar nyelv nagyszótárába? Ez bizony a „deviszont”. A szerkezet ellen legtöbbszö...

Ugye Ön is elbizonytalanodik néha a szóval, tényleg, ugye írásbeli használatakor, hogy kell-e utánuk vesszőt rakni vagy sem? A központozás nem teljesen következetes a diskurzusjelölők körüli vesszőhasználatnál, ám cikkünkben adunk néhány fogódzót, am...

Cammogott már Ön? Esetleg ballagott vagy kullogott? Baktatott vagy caplatott? Mi a különbség? Minek ennyi egyforma szó? Cikkünkben ilyenekről lesz szó; megtudhatjuk, hogy nemcsak hangulatot lehet velük kifejezni, hanem mást is elárulnak a nyelvünkről...

Lehet-e egy szó henye, renyhe, tunya, hanyag, lustálkodó, haszontalan, léha vagy éppen mihaszna? És a szót használó ember? A szavak stílusminősítése sokszor nyelvhelyességi szempontokat és szubjektív véleményeket tükröz, különösen a diskurzusjelölők ...

A nyelvórákon azt is megtanulhatjuk, hogyan kerülhetjük el a füstmérgezést anélkül, hogy közben elveszítenénk állásunkat. Pont erre való a pragmatika.

Ön mit szól ahhoz, ha valaki „egyszóval”-t, „szóval”-t vagy „szal”-t használ a mondataiban? Szóvá teszi vagy sem? Sokan a „szóval”-t is beszédtölteléknek tartják, pedig annyira szerteágazó a használati köre, hogy néhány szóval be sem lehet mutatni. S...