Olvasónk egy palóc nyelvjárási sajátosságról érdeklődik. A jelenség magyarázata azonban nem a magyar nyelvben, hanem az emberi nyelvben rejlik. Kiderül, hogy nem véletlenszerű, milyen szerkezetű szótagok létezhetnek egy nyelvben.

A Magyar Közlöny ez évi 33. száma közölte a Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló kormányrendeletet. Az intézetalapítás koncepciója és a kormányrendelet feltűnő finnugorbarátsága miatt szükséges a Rénhírekben is tárgyalnunk a kérdést.

A nyelvi jelenségek földrajzi eloszlása olyan bonyolult, hogy szinte csodálkozhatunk, hogyan mernek a nyelvészek nyelvjárásokról beszélni. Egy válogatásból szemezgettünk ki hat leleplező térképet.

Miért mondjuk, hogy egy kettőshangzó tág vagy szűk, és ennek milyen következményei vannak? Miért jó nekünk, ha kettőshangzónak elemezzük a „hosszú [í]”-t az angolban? Hogyan bizonyítja a kairói Tahrir tér nevének angol kiejtése, hogy egy kettőshangzó...

Ha egy hangnak a magyar nyelvterület nagy részén megkülönböztető szerepe van, miért nem jelöli a helyesírás? Vajon jobb lenne-e, ha jelölné? Kiderül, hogyan fordulhat egy pozitív nyelvi jogi kezdeményezés lingvicista rémálommá.

Olvasónk nem csupán tudni akar a zárt ë-ről, de rá is mer kérdezni. Elmondunk minden lényegeset, amit erről a hangról és fonémáról tudni érdemes.

A standard holland veszélyben forog, ugyanis már a médiában is nyelvjárásokkal keveredik. Fennáll a veszély, hogy egy egész generáció esik el attól a lehetőségtől, ami minden németalföldinek alanyi joga: hogy megtanulja a standard hollandot. Szerencs...

A rémfa látványa valóban rémületet kelthet a sertésekben – ám elnevezéseinket ritkán alkotjuk meg a vágóállatok szempontjait figyelemben tartva. Az elnevezés eredetének megfejtése nem tűnik könnyűnek, de bátran belevágunk.

A körmendi nyelvemlék megfejtése során olvasóinkat többféle nehézséggel állította szembe. Végül akadtak olyanok, akik a legnagyobb nehézséget is legyőzték – az eredmény azonban közös munka gyümölcse.

„A tavalyi jobb volt!” – szokás mondani a szilveszteri műsorokkal kapcsolatban. De melyek azok a szilveszteri műsorok, melyeken évtizedek múltán is jól tudunk szórakozni? Kiválasztottunk egyet 1979-ből, a Nemzetközi Gyermekév idejéről.

A mások nyelvváltozatában található kifejezésekről mindig meg tudjuk mondani, miért „nem logikusak” vagy félreérthetőek. Eközben nem vesszük észre, hogy az általunk használt kifejezések is mennyire többértelműek.

Egy minden pillanatában meghökkentő, különös figura, az író és próféta Szabó Dezső pályafutásának kezdetét idézzük fel: miért gondolta, hogy ő nyelvész lesz, s hogyan gyógyult ki ebből a súlyos betegségéből? Ha ugyan.

Ismét nyelvi vonatkozásokat keresünk egy regényben. Betekintést nyerünk abba, amikor a hősök azon vitatkoznak, hogy az író miként adja vissza a szavaikat – ezen a kérdésen a két elbeszélő is összekülönbözik. Elmerengünk azon is, hogy mikor mondhatjuk...

A szomszédos országokban élő magyarokról sokat tudunk, de vajon mennyire ismerjük a határon belüli kisebbségeket? Itt vannak rögtön a svábok… Na, ezzel sokakat megsértenénk, hiszen a magyarországi németek többsége nem sváb eredetű. Vajon lehet németü...

Bár a magyarországi németeket gyakran szokás egyszerűen sváboknak hívni, pedig nem mindannyian azok – sőt, akár az egy településen élő magyarországi németek is beszélhetnek egészen különböző változatokat. Házi szakértőnk egy olvasói kérdés nyomán kén...

Franciaország ugyan elfogadta a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartáját, de 1999 óta nem tudta ratifikálni azt. Az egyetlen hivatalos nyelv ugyanis a francia, és alkotmánymódosítra lenne szükség ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mit...

Az igen népszerű tengerparti üdülőhely, a katalán Sitges önkormányzata eséllyel indulhatna az idei nyár politikai uborkaszezon-feldobásának fődíjáért – ha létezne ilyen jellegű megmérettetés. A díjra azzal a lépésével lenne méltó, hogy – egy meglepő ...

Megjelent a Finn nyelvjárások könyve, ám egy nyelvjárás kimaradt belőle. Vajon miért? Kiderül, mi a különbség a nyelvjárás és a szleng között, és az is, hogy van, amiben Magyarország hasonlít Finnországra – bár ennek nem feltétlenül tudunk örülni.

Szent Cirill írást alkotott a szlávoknak, de egy másik írást neveztek el róla. Az általa irodalmi nyelvvé tett nyelvjárást azonban századokig közös nyelvként használták bizonyos szláv népek. De mi volt mindebben a szerepük a magyaroknak?

A románok rontották meg a magyar nyelvhasználatot, vagy mások keltik a feszültséget? Olvasónk arra kéri szakértőnket, hogy tegyen igazságot. Szó esik két nagy hullámról is.

Nagy a baj, ha a szakmaiságot a politikai döntések írják felül – legutóbbi példánk erre Valenciából származik, ahol a kormányzó Partido Popular arra kéri a Spanyol Királyi Akadémiát (Real Academia Española - RAE), hogy az a valenciait ismerje el – az...