A fehér ing/póló napja alkalmából és az egyik legviccesebb magyar nyelvű Wikipédia-szócikk kapcsán megvizsgáljuk, mit is hordunk tulajdonképpen.

„Az igazság mindenekelőtt az, hogy tenéked, hégemón, fáj a fejed, annyira fáj, hogy kishitűen már a halálra gondolsz. Nincsen erőd, hogy velem beszélj, még az is nehezedre esik, hogy rám tekints. Így most akaratlanul is hóhérod vagyok, és ezt módfele...

Ha azt mondja, hogy „egy kombi áll az a szemafor mellett”, arra gondol, hogy egy kisbusz várakozik a mellett a közlekedési lámpa mellett. A melegítőt nem felveszi, hanem bekapcsolja, és infarkus helyett infarktot kap, és van neki kalap. Ismerkedjünk ...

A csángók történelmi vesszőfutása nemhogy nem ért véget a 18. században, a román nemzetállam megszületése csak rontott helyzetükön. Az asszimiláció mégis a 20. században vált igazán brutálissá: a katolikus egyház és a román állam egyesült erővel igye...

A pékségben zsemlét vagy zsömlét kérünk? Seprűvel vagy söprűvel takarítunk? A cikkben bemutatunk egy kérdőíves vizsgálatot, melynek eredményeiből megtudható, hogy a váltakozó alakok közül melyik az elterjedtebb, az e-ző vagy az ö-ző változat.

Angolul a motorháztetőt ugyanúgy mondják, mint a főkötőt. Vagy mint a kapucnit. A csomagtartó pedig csizma vagy koffer. Mitől egy nyelv egy nyelv? Ezen tűnődünk egy amerikai-ausztrál házaspár videója alapján.

Szeretjük nevükön nevezni a dolgokat – bár sokszor éppen ezáltal tévesztjük meg magunkat. Jobb, ha nem próbáljuk meg a mai állapotokat ezer évvel ezelőttre visszavetíteni – különösen, ha már a mai elnevezések is torzítják a valóság tényeit.

Mit tehetünk a nyelvjárások megőrzéséért? Sok mindent aligha. A minimum azonban az, ha nem akarjuk meghatározni, mely nyelvi jelenségeket szabad vagy illik használni nagyobb nyilvánosság előtt.

Moldva 16. századi aranykora után sötét évszázadok következtek: háborúk, nélkülözés, járványok. A moldvai magyarok elveszítették városi rétegüket és befolyásukat a fejedelmi udvarban. Annak ellenére elszigetelődtek a Kárpát-medencei magyarságtól, ho...

A német névelőket megtanulni nem egy nagy vaszizdasz, vagy mégis? Annyira logikátlan lenne, hogy néha még maguk az anyanyelvi beszélők sem tudják a szavak névelőjét? Megmutatjuk, hogy ez így nem igaz, hiszen ismerik a névelőt, a kérdés inkább az, hog...

Gondolt már arra, hogy terepmunkára megy? Számos jó tanulsággal szolgálhat Oskar Kallas története, aki egy észt népcsoporthoz, a ludzai észtekhez ment gyűjtőútra. Erre csak a ludzaiak nem voltak felkészülve...

Ugyanolyan-e a magyar és az angol [t]? Van-e az angolban [c], vagy a magyarban „th”? Van-e magyaros angol tájszólás? Mit csinál, aki angolnak született, de nem tud „th”-t ejteni? Az olvasó kérdez.

Az angolban a stabilabb hangsúlyos szótagokból előbb tűnik el a [j], mint a változékonyabb hangsúlytalanokból. Egy kis tájszólás-ismertető után ezt a meglepő helyzetet próbáljuk meg magyarázni.

Egyre többen mennek túl a Kárpátokon, hogy meglátogassanak egy-két csángó falut, vagy kíváncsiságból, vagy nemzeti romantikából, vagy valamilyen értékesebb „népművészeti” zsákmányt remélve. De itthon is sokat hallunk a csángókról: télen báljuk, nyáro...

Nem hétköznapi szavak bukkantak fel, ráadásul nem a leggyakoribb jelentésben. Megtévesztik a németül tanulókat, vagy a magyar nyelvterület egy eldugott szegletéből származik az adatközlő? Olvasóink segítségét kérjük!

Hogyan kell felolvasni a híreket? Beszélhet-e nyelvjárásban a tévébemondó? Ostromolják-e a nyelvjárások a finn köznyelv „utolsó bástyáját”? A Helsingin Sanomat utánajárt.

Berakhatjuk-e a tárlókba a szókincset, a vitrinekbe a névszóragozást? Némi szkepticizmussal kerestük fel a Magyar Nyelv Múzeumát, és gyanúink részben beigazolódtak – ugyanakkor mégis reménykedünk.

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

Régóta folyik a vita arról, hamisítvány-e a Jézus feleségéről szóló apokrifevangélium-részletet tartalmazó papiruszfecni. Hiába vizsgálták azonban, nem kaptak egyértelmű választ. Azt egy másik papiruszdarabka adta meg.

A stimi (chtimi) vagy sti (chti) nyelvnek régebbi, ismertebb magyar neve is van: pikárd. A pikárd az irodalmi franciához közelebb eső nyelvjárások csoportjába esik, ám egyes sajátos vonásai miatt az irodalmi franciát beszélők számára nehezen érthető.

Ha különböző időpontokban fennálló helyzeteket ábrázolunk a térképen, az olyan képet fog mutatni, mely a valóságban sosem létezett.