0:05
Főoldal | Rénhírek

Cirill és Metód 1150 éve

Szent Cirill írást alkotott a szlávoknak, de egy másik írást neveztek el róla. Az általa irodalmi nyelvvé tett nyelvjárást azonban századokig közös nyelvként használták bizonyos szláv népek. De mi volt mindebben a szerepük a magyaroknak?

Fejes László | 2013. július 23.

Éppen 1150 éve, 863-ban érkezett meg a Morva Fejedelemségbe Cirill és Metód. Az évforduló emlékére Szlovákiában kéteurós emlékérméket adtak ki: ezek nagy sikert arattak, közel ötvenezer érmét váltottak be ilyenekre. De ki is volt Cirill és Metód?

Fivérek voltak, mindketten a mai Thesszalonikiben születtek, Cirill Konsztantinosz, Metód pedig Mikhaelosz (Mihály) néven (ma ismert nevüket szerzetesrendbe lépésükkor kapták – Cirillt Konstantin filozófusként is emlegetik). Metód csak inkább mint Cirill kísérője, illetve utóda jelenik meg, Cirill a jelentősebb alak. A testvérpár több misszióban is részt vett, jártak hitvitákon a bagdadi és a kazár udvarban is. Utóbbi útjukon találkoztak az ősmagyarokkal is. Konstantin legendája ezt így írja le:

A Filozófus aztán folytatta útját, s amikor (egy napon) az első órában imáját végezte, rajtaütöttek a farkasokként üvöltő magyarok, meg akarván ölni őt. Ő azonban nem rettent meg, nem hagyta abba imáját sem, Kyrie eleisont kiáltott csupán, mert már befejezte az ájtatosságot. A magyarok szemügyre vevén őt, isteni parancsra lecsillapodtak, és elkezdtek előtte hajlongani, s bölcs intelmeit meghallgatván, szabadon engedték kíséretével. (F. Kováts Piroska fordítása)

Nehezen eldönthető, hogy mi igaz a történetből, hiszen az a legendák egy tipikus sablonját követik: a szent találkozik valamilyen nagy veszéllyel (ellenséges katonákkal, vadállatokkal, viharral), de azok látván rendíthetetlenségét, életét megkímélik, sőt, hódolnak előtte. Mindazonáltal egyáltalán nem kizárható, hogy Cirill találkozott magyarokkal, ha a találkozás nem is egészen így zajlott le – ugyanakkor az sem kizárható, hogy a magyarok valóban felismerték Cirillben a „szent embert”, és tiszteletet tanúsítottak iránta.

Lássuk tehát, mi mindent köszönhetnek a szlávok a magyaroknak, akik megkímélték Cirill életét! 862-re a Frank Birodalom egyre inkább  ki szeretette volna terjeszteni politikai befolyását a Morva Birodalomra. Ehhez eszközül a vallást használta fel, próbálta a frank egyház szervezetét kiterjeszteni a morva területekre. Ezt ellensúlyozandó Rasztiszláv fejedelem püspököt kért III. Mihály császártól. A császár püspököt nem küldött, de missziót igen: ennek vezetője volt Cirill, és útjára elkísérte Metód is.

A küldöttség csak 863 májusában érkezett meg a Morva Birodalomba, de Cirill addig sem tétlenkedett: megalkotta a szláv írást. Persze, a cirill írást – gondolhatnánk, de valószínűleg tévednénk. A kutatók ugyanis úgy tartják, hogy egy másik írásról, a glagolitáról lehet szó. A glagolita írást morva földön viszonylag rövid ideig, a 886-ig használták: ekkor a frankokhoz húzó Wichingem nyitrai püspök elűzte Cirill tanítványait. Egy részük Bulgáriába menekült, és itt használta a glagolitát, mely fokozatosan elterjedt a balkáni szlávok körében – innen azonban hamarosan kiszorította a cirill, mely a nagybetűs görög írásból fejlődött ki a bolgár királyi udvarban. A glagolita azonban néhány helyen sokáig tovább élt: a 10. században még Csehországban is használták. A horvátoknál még tovább kitartott: 1248-ban a IV. Inocent pápa engedélyezte a horvátoknak, hogy saját írásukként használják. 1347-ben Luxemburg Károly cseh király horvát szerzetesekkel kolostort alapított, ahol szláv nyelvű liturgiát vezettetett be: itt is a glagolitát használták. A kolostor misszionáriusai 1390-ben Jagelló Ulászló meghívására eljutottak lengyel földre is. Valójában azonban a glagolita írás használata periferiális maradt, a római egyházhoz tartozó szlávok a latin betűket, a bizánci egyházhoz tartozók a cirillt használták a későbbiekben.

Egy glagolita nyelvemlék: a kijevi fóliák (lapok)
Egy glagolita nyelvemlék: a kijevi fóliák (lapok)
(Forrás: Wikimedia Commons)

De milyen nyelven is írt Cirill és Metód? Mint írtuk, a testvérpár a mai Görögországban található Thesszaloniki, az akkori Szaloniki városában született. Annak idején a környéken jelentős számú szláv lakosság élt, sőt, a szlávok délre vándorlása itt sem állt meg, a Balkánról Kisázsiába is áttelepültek. A szláv területek tehát délebbre nyúltak, mint ma. Bár a testvérpár minden valószínűség szerint nem volt szláv származású, beszélték a helyi szláv nyelvet.

Ebben az időben már megindult a szláv nyelvek szétválása: az egyes nyelvjárások között kialakultak bizonyos különbségek, melyek alapján meg tudjuk határozni, melyik mai szláv nyelv elődjének tekinthető az adott nyelvjárás. Ugyanakkor az egyes nyelvváltozatok beszélői még meglehetősen jól értették egymást, így nem kellett külön szláv irodalmi nyelveket kialakítani. Egyértelműen megállapítható, hogy a misszionáriusok tehát morva földön nem a helyi nyelvjárást használták: az általuk használt nyelv a mai bolgár elődje, éppen ezért az ószláv terminus mellett használják rá az óbolgár elnevezést is. Emellett nevezik óegyházi szlávnak is (bár talán az egyházi ószláv pontosabb megnevezés lenne). Az ortodox románok szintén használták liturgikus nyelvként az egyházi szlávot, így van román szerkesztésű egyházi szláv is. A keleti egyházban ez a nyelv maradt a liturgia nyelve, de mindenhol beszivárogtak a szövegekbe a helyi beszélt nyelvek jellegzetességei, így beszélhetünk orosz, szerb, ukrán, bolgár stb. szerkesztésű egyházi szláv nyelvről is. Ezeken a területeken az ószlávot használták irodalmi, hivatalos nyelvként is, egészen a 19. századig. Nyugaton viszont a liturgia nyelve és a hivatalos nyelv a latin volt, a népnek szóló magyarázatokat, tanításokat stb. népnyelven fogalmazták meg.

Cirill és Metód szobra Révkomáromban
Cirill és Metód szobra Révkomáromban
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

Cirill és Metód útja politikai szempontból nem volt sikeres: Cirill számos diplomáciai manőverrel próbálkozott a frankoktól független morva egyház megteremtésére: 867-ben Rómába utazott (itt állt be szerzetesnek és vette fel a Cirill nevet), és itt is halt meg 869-ben. Szerepét Metód vette át, aki a pannóniai szlávok körében igyekezett egyházat alapítani: ki is nevezték a terület érsekévé, de ez sem akadályozhatta meg, hogy bajor püspökök fogságában két és fél évet töltsön. A pápa utasítására sem szabadították ki: Metód legendája szerint isteni büntetésként fogsága alatt négy püspök is meghalt azért, mert ellenszegültek a pápának. Szabadulása után Róma és Morvaország, illetve Konstantinápoly és Morvaország között ingázott. 884-ben elkészült szinte a teljes bibliafordítás. 885-ben hunyt el. Ekkorra azonban a német püspökségek lényegében átvették a hatalmat Pannónia és Morvaország területén, tanítványai a Balkánra vonultak vissza.

Bár Cirill és Metód tevékenysége nem érte el célját, és az általuk alkotott írás sem terjedt el, a szláv kultúrára, különösen az írásbeliségre gyakorolt hatásuk így sem elenyésző. Ennek köszönhető, hogy emléknapjuk állami ünnep Csehországban és Szlovákiában (még a szocialista Csehszlovákia idején is megemlékeztek róla); Bulgáriában, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik; Oroszországban és Ukrajnában a szláv írásbeliség és kultúra napja – igaz, az időpont más és más: Csehországban és Szlovákiában július 5., Bulgáriában , Oroszországban és Ukrajnában május 11. (a régi naptár szerint május 24.).

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (14):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2015. augusztus 1. 08:05
14 menasagh

A Cirill betűk nem új kitalált formák, hanem a meglétezőknek egy formatervezett változata.

...olyasmi mint az eszperantó nyelv...

7 éve 2013. július 25. 13:08
13 bloggerman77

Látom a Metód legenda azon része kimaradt, amikor Metód a "ugor korol"-lal találkozik :) Ez még vitatottabb jelenet, mint a másik, mert sokak szerint ez egy utólagos interpoláció, csak azt nem tudják eldönteni, hogy az "ugor" vagy a "korol" a betoldás...

7 éve 2013. július 25. 10:55
12 siposdr
7 éve 2013. július 24. 11:01
11 Fejes László (nyest.hu)

@siposdr: Köszönjük, legutóbb Buda ostromát tettük 1868-ra. Lehet, hogy hagyomány lesz belőle, és legközelebb szándékosan csináljuk... :)

7 éve 2013. július 24. 10:40
10 siposdr

Tessék szíves lenni javítani a cikk első sorát: "Éppen 1150 éve, 836-ben érkezett meg..." Nem 836, hanem 863!

7 éve 2013. július 23. 23:56
9 blogen

@bloggerman77: Koppány legalább annyira keresztény volt mint Géza. A Péter király elleni lázadás idején pedig a pogányság visszaállítása csak mellékes követelés volt.

7 éve 2013. július 23. 22:57
8 Fejes László (nyest.hu)

@Xebulon: „Miért nem volt jó a görög vagy latin írásmód a szlávoknak?”

Először is: végső soron az bizonyult jónak, hiszen vagy a latin, vagy a görögből fejlődött cirill mellett maradtak.

Egyébként az volt a logika, hogy ahány nyelv, annyi írás: külön írása volt abban az időben a latinnak, a görögnek, a hébernek, az arabnak, a gótnak stb. Azt tartották természetesnek, hogy ha a szlávot írni kezdik, annak is legyen saját írása. Aztán másként alakult...

7 éve 2013. július 23. 22:14
7 bloggerman77

@blogen:

"Koppány, Ajtony, Gyula mind bizánci rítusú kereszténységre tértek"

Ezt a Gyulák dinasztiájáról nagy bizonyossággal feltételezik, Ajtony esetleg színleg megkeresztelkedett bizánci rítus szerint, Koppány viszont pogány volt.

7 éve 2013. július 23. 22:10
6 bloggerman77

@blogen:

Érdekes térkép - csak nem tükrözi a valóságot. Főleg mert a legvadabb pogánylázadások pont a szerinted bizánci rítusú területekről indultak ki.

7 éve 2013. július 23. 21:40
5 Xebulon

Sosem értettem, hogy miért kellett egy másik írásmódot kitalálni.

Miért nem volt jó a görög vagy latin írásmód a szlávoknak?

7 éve 2013. július 23. 21:33
4 blogen

@Rako: Semmi közünk nem volt Cirilhez és Metódhoz, ők bizánci "ügynökök" voltak. Fő feladatuk még a magyarok előtt az avarok pusztulása után a német terjeszkedés megállítása. Kudarcot vallottak Salzburg ellenállásán és végül maga Szvatopluk számolta még fel a bizánci befolyást és kezdett közeledni a németekhez. Igaz, ez nem mentette meg.

A blowback említésre méltó csak, végül azokat térítették meg akiket a görögök a saját egyházi és politikai uralmuk alatt akartak tartani: a bolgárokat.

7 éve 2013. július 23. 21:29
3 blogen

Keleti@Fejes László (nyest.hu):

Koppány, Ajtony, Gyula mind bizánci rítusú kereszténységre tértek. Ez az ország déli fele:

img23.imageshack.us/img23/7714/ivtp.jpg

Feltehetően ennek az állapotnak az öröksége a kettős érsekség. Maga a bizánci kereszténységnek számos nyoma maradt. A legjelentősebb a görög szenteknek szentelt árpádkori templomok sora ezen a területen. Ugyanakkor maga a bizánci rítus végleg elenyészett a negyedik keresztesháború után, amikor minden támogatást elvesztettek és ennek következtében a bizánci rítusú papság lassan elsorvadt és latin váltotta fel őket. Ugyanakkor maga a latinizáció a XI. századtól lassú, de biztos folyamat volt.

7 éve 2013. július 23. 20:23
2 Fejes László (nyest.hu)

@Rako: „ minden valószínűség szerint a magyarok jó része keleti kerestény volt” Ezt meg honnan veszed?

„pont a magyarok kérésére jöttek a morvákhoz” És mi utalna erre?

„a mai Morvaországba, vagy a Dunától délre levő Morva-folyó mellettibe?” Az akkori Morvaország valahol a Mai Morvaország keleti, az mai Szlovákia nyugati részeire terjedt ki. Természetesen nem voltak a mai értelemben vett szilárd határai.

7 éve 2013. július 23. 19:24
1 Rako

Mivel a magyarok Kárpátmedencei hadjáratairól a legelső írásos dokumentumok 862-ből vannak, vagyis egy évvel azelőtt, hogy St Cirill és Metod a hittérítő útjukon ide jöttek, és minden valószínűség szerint a magyarok jó része keleti kerestény volt, lehetséges, hogy pont a magyarok kérésére jöttek a morvákhoz. De hogy melyikekhez? a mai Morvaországba, vagy a Dunától délre levő Morva-folyó mellettibe?