Ismét nyelvi vonatkozásokat keresünk egy regényben. Betekintést nyerünk abba, amikor a hősök azon vitatkoznak, hogy az író miként adja vissza a szavaikat – ezen a kérdésen a két elbeszélő is összekülönbözik. Elmerengünk azon is, hogy mikor mondhatjuk...

Olvasónknak volt egy hirtelen ötlete, és megosztotta velünk. Úgy véli, Hertelend nevének első említése, a „Horcholond” esetleg a „horhos” szóhoz kapcsolódik. Sajnos azonban felvetésével nem tudunk egyetérteni. Természetesen elmondjuk, hogy miért.

Népszerűvé váltak az interneten egy indoeurópai nyelvész hangfelvételei: ezeken azt mutatja be, miképpen hangozhatott az indoeurópai alapnyelv. A vállalkozás azért meglepő, mert már jóval óvatosabb kísérletekhez is meglehetősen szkeptikusan álltak a ...

Legjobb védekezés a támadás: nem fogjuk hagyni, hogy kommentelőink kifogjanak rajtunk, magunk fogunk a magyarázatba, mielőtt bárki fejében megfoganna a gondolat.

A helyesírási szabályok és szótárak megalkotói nem gondoltak mindenre – de legalábbis nem gondoltak mindenkire. A helyesírási szótárak példái ugyanis nem veszik figyelembe, hogy a magyar nyelvben léteznek bizonyos szerkezetek. Az elmaradt magyarázat ...

Olvasónk talán házibulit kíván rendezni – ám már a meghívó megfogalmazásánál elakadt. Izgalmas kérdést járunk körül: ki biztosítja az italokat? Aggodalomra semmi ok: torok nem marad szárazon...

Sokan vannak úgy, hogy ha cirill betűs feliratot látnak, egyből azt gondolják, hogy oroszul van. Pedig a cirill betűket nem csupán az oroszok használják, hanem többen a szomszédságunkban is, sőt, az unió egyik hivatalos nyelvét, a bolgárt is cirill b...

Mi köze a mókusnak a fehérjéhez, a benzinkútnak a salátaöntethez, a lelkeknek a zuhanyzóhoz? Oroszországban sok furcsaság van, de azért ott sem vásárolhat pornórajzfilmet gyermekének. Viszont ha megfájdul a feje a sok hülyeségtől, betérhet – egy kémi...

Időnként jól jöhet, hogy a görög és a latin számnevek különböznek, ám ez sem mindig segít. Ha pedig magyarítani szeretnénk, megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A kombinált sportok elnevezéseit vizsgáljuk.

Mi történik, ha egy államban az államalkotó nép nyelve kerül kisebbségbe? Hogyan reagálnak erre azok, akiknek nyelve veszélybe kerül? A 21. században például rapdalt írnak a problémáról.

Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme? Talán amikor sírva fakad? Éppen ellenkezőleg! Az okok távoli korokig vezethetőek vissza...

Képzelje el, hogy mindent elfelejt, még a nyelveket is. Megtörténhet ez? Hogyan tanulna meg beszélni? Diego Marani regényének hőse hasonló helyzetbe kerül. De vajon tényleg róla szól a regény? A háttérben felbukkan Elzett, a lakatos szelleme is.

Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?

Nyelv-e az ukrán, vagy csak az orosz nyelvjárása? És ha nyelv, akkor a ruszin a nyelvjárása, vagy egy további nyelv? Mindez nem a nyelveken, hanem a beszélőiken múlik. Azt azonban számba vehetjük, hogy ezek a szláv változatok mennyiben különböznek e...

Tornyok, nővérek, tengerek, harangok jelképezték a balti népek szabadságvágyát, amikor 24 évvel ezelőtt milliók alkottak élőláncot.

Eduardo Mendoza regényében Pomponius Flatus Názáretbe keveredik, ahol többek között a szent család tagjaival is ismeretségbe kerül. A vándorló filozófusnak a regény során ezer baja akad, egyvalami azonban nem okoz neki gondot: szóba elegyedni a terül...

Két olvasónk azon vitatkozik, ki minősül trollnak. Vajon ketten mást-mást értenek a szón, vagy másban különbözik a véleményük? Elgondolkodhatunk azon, hogy mi is egy szó jelentése.

Egészen kézenfekvőnek tűnik, hogy Saussure miért hasonlította a nyelvet a sakkhoz: mindkettő működését szabályok határozzák meg. Vagy mégsem ezt írta? Megvizsgáljuk, mit is írt, és mihez hasonlította még a nyelvet. És persze picit még tovább játszunk...