Kommentelőnk szerint olyanok vagyunk, mint a Google fordítója – nem fogalmazunk magyarosan.

Vajon a személynevek esetében is a nyelvhasználat dönti el, melyik alak a helyes? – kérdezi olvasónk.

Skandináv vagy magyar szó-e a pengő? És mi köze a pengéhez meg a serpenyőhöz?

Ismét egy olvasói kérdés, melyet nem veszünk fél vállról – sőt, megtoldjuk azzal, hogy honnan származik a nyelvápolók kedvenc ruhadarabjának elnevezése.

Tudjuk, hogy a magyar nem szereti a mássalhangzó-torlódást, de kevésbé tudatosítjuk, hogy a nyelvek a magánhangzó-torlódást még kevésbé kedvelik. Ez inkább csak akkor tűnik fel, ha olyan szavakat látunk, melyekben meglepően sok magánhangzó követi egy...

Mi számít kulturális örökségnek? Helyesírásunk aligha. Az illetékesek legalábbis nem érzik védelemre méltónak. Még betartásra sem.

Kisragadozók nyomába eredünk, de nem minden csapást tudunk végigkövetni.

Erdőben, hegyen-völgyön, réten-mezőn fut, mégsem tájfutó – ki az?

Vajon mi köze van a szlovén fővárosnak a szerelemhez? A kérdésben a kutatók sem értenek egyet.

Olvasónk egy obi-ugor istennév jelentése és eredete iránt érdeklődik.

Milyen ünnepeket ültünk meg az őshazában? Olvasónknak bizonyára csalódást fogunk okozni, amikor leleplezzük a medveünnepet.

Honnan tudjuk megJÓSolni, hogy a tó : tAva, de ló : lOva? Van egy JAVAslatunk. Tudásunk JAVát osztjuk meg olvasóinkkal.

Eláruljuk, mi a különbség a szóda és a szikvíz között, miközben rámutatunk két gyakori félrefordításra is.

Vannak szavak, amelyeknek a létezésében is kételkedhetünk. Persze lehet, hogy valaha valahol eldugva előfordultak.

Miért nehéz kiejteni egy olyan szót, amelyben nincsenek is bonyolult hangkapcsolatok?