Ideglelés nyelvrokonainknál – filmen

Néhány fiatal amerikai filmes a Gyatlov-expedíció nyomába ered, miközben valójában egy korábbi filmsiker nyomában jár. Addig járnak jól, míg le nem térnek az ösvényről. De mi közük mindehhez a manysiknak?

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a Холат-Сяхыл (manysiul kb. [holat sahöl] vagy [hólat sahöl]) helynév jelentésével. Megállapítottuk, hogy az utótag sokféle jelentést hordoz, és úgy véltük, a ’bozót, facsoport’ jelentés szerepelhet a helynévben. Időközben azonban horváth Csilla, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa egy újabb szótárban felfedezte a ’domb’ jelentést is, ez pedig valószínűbbnek tűnik az általunk korábban említettnél. (Az általunk felsorolt jelentések közül ehhez a ’kerekded rakás’ állt a legközelebb.)

Korábban már írtunk a Gyatlov-ügyről, nem véletlenül az ideglelés szót használva a címben, mely a Blair Witch Project magyarításának címe. A filmeb illő történet most végre tényleg megihletett néhány filmest: Devil's Pass (Ördög-hágó) címen amerikai film készült belőle. Rendezője Renny Harlin (Lauri Mauritz Harjola) finn filmrendező, de számunkra nem ezért érdekes, hanem azért, mert a filmnek manysi vonatkozásai is vannak. (Korábban már egy másik „manysi filmet” is bemutattunk.)

Itt még vidámak a fiatalok

Ebben a filmben duplán jelenik meg a Blair Witch-alapmotívum, hiszen az egykori orosz hegymászócsoport is egyetemistákból állt, és a filmben is amerikai egyetemisták erednek a nyomukba. A film elején összegyűjtik, mit lehet tudni a Gyatlov-expedícióról, ahogyan a Blair Witch Projectben is utánajártak a főhősök a boszorkány történetének. A szemfüles néző észrevehet néhány tárgyi tévedést is, például hogy az Északi-Urált emlegetik, miközben valójában a Középső-Urálról van szó. Itt tűnik fel a képernyőn felvételről az első manysi.

Tyimofej Moldanov a tévében

Némileg talán meglepő, de az illető saját nevén szerepel: Tyimofej Moldanov, az orosz nyelvű felirat szerint „Szibéria őshonos népeinek képviselője”. Nos valóban az, de nem manysi, hanem kazimi hanti, néprajztudós. A felirat szerint Hanti-Manszijszkban nyilatkozik – mind Hanti-Manszijszk, mind Kazim több száz kilométerre van Ivgyeltől, a társaság úticéljától. A filmben felbukkanó dokumentumszerű részleteket  tehát nem tekinthetjük igazán hitelesnek. (A Rénhírek által megkeresett szakértő szerint a film egy egészen más témájú interjúból származhat – magát Moldanovot sajnos nem sikerült elérnünk.)

Megérkezés Ivgyelbe

Amint a társaság megérkezik Ivgyelbe, egy latin betűs Stop-táblára lehetünk figyelmesek. Elég valószínűtlen, hogy ez Oroszországban lenne, bár egyébként az épített környezet nagyon is Oroszországra vall.

Hegyek Ivgyel körül

Nehezen kerülheti el a figyelmünket, hogy a filmbeli Ivgyelt magas hegyek veszik körül. A valóságban azonban Ivgyel sík, mocsaras vidéken fekszik. (Az elérhető információk szerint a filmet a Murmanszki területen fekvő Kirovszkban forgatták, kb. 2000 kilométerre az állítólagos helyszíntől.)

Hegyek Ivgyel körül

A filmben nem csupán a horrorjelenetek irreálisak. Az oroszok, elsősorban a hatóságok folyamatosan megpróbálják elrettenteni hőseinket fő céljuktól, a Gyatlov-expedíció nyomainak kutatásától. A valóságban nyilván egyszerűen nem kapnának vízumot, vagy a határról fordítanák vissza őket, vagy a helyi hatóságok korlátoznák mozgásukat. Irreális az is, hogy Oroszországban mindenki beszél valamennyire angolul, még a legidősebbek is. A valóságban a nagyvárosoktól távol még a fiatalok között is nehéz olyanokat találni, akik a legalapvetőbb kérdésekre képesek lennének angolul válaszolni. Feltűnő, hogy mindenki viszonylag jól öltözött, még a kocsmában idogálók is viszonylag csinosan vannak öltözve – aki már látott oroszországi fényképeket, az tudhatja, hogy a tipikus oroszok európai szemmel bizony igencsak kopottasan öltözködnek. (A nagyvárosokban persze ez alól is több kivétel akad.)

A filmben még egyszer felbukkannak a manysik, legalábbis említés szintjén: egy barlang falán található sziklarajzot minden további nélkül nekik tulajdonítanak. A valóságban persze egy ilyen kijelentéshez meg kellene állapítani a rajzok korát – minél régebbiek, annál kevésbé lehetne őket etnikumhoz kötni.

A film első felében továbbra is a Blair Witch Projectre hajaz, semmi konkrétumot nem látunk, csak a hősök reakcióit. Nyilvánvaló, hogy valami szörnyűség történik, de nem tudjuk, mi az. Ám míg a Blair Witch Projectben feltételezhető, hogy maguk a hősök többet láttak nálunk, itt még erről sincs szó. A játékidő közepe után aztán  változik stílus, és egy klasszikus horrorfilmre emlékeztet, melyben támadó szörnyekkel kell megküzdeni – ráadásul az előzményekből nem várt helyszínen. Míg az első felében a blairi utóíz ellenére a film nyújt némi valódi élményt, a második felében teljesen ellaposodik. Egyedül az utolsó képkockák hoznak olyan fordulatot, mely után kevésbé bánjuk, hogy rászántunk bő másfél órát, de az egyszer megtekintés izgalmát is inkább a valószerű és valószerűtlen elemek keresése adta, mint maga a történet.

Kamucirill

A film hitelességét – és most nem a horrorjelenetekről, hanem a körítésről van szó – jól tükrözik a feliratban megjelenő álcirill betűk. Ebben valódi cirill betűk (Я, Ц, Ч, И, Д, Ж stb.) is megjelennek, ugyanakkor nem valódi hangértékükben, hanem egy olyan betű helyett, amelyre leginkább hasonlítanak a latin ábécében. (Még akkor is, ha a cirillben van ahhoz közelebb álló betű: pl. az A és az O a cirill ábécében is pont olyan, mint a latinban, mégis a Д, ill. az Ф jelenik meg helyettük – ezek valódi hangértéke [d], ill. [f].) Egyes betűk viszont nem léteznek a cirill ábécében – bizonyos betűk viszont megmaradtak latinnak: ezek vagy nem szerepelnek az orosz ábécében (L, S), vagy szerepelnek, de más hangértékben (C, P), vagy ugyanabban a hangértékben szerepelnek (K, T).

Kapcsolódó tartalmak:

• Ideglelés nyelvrokonainknál
• Mit akarhattak a vámpírfarkasok?
• Tórem
• Manysi szó-e „mamut”?
• A manysik és a turul

Hasonló tartalmak:

• Miért ugorok az ugorok?
• Tórem
• Haapasalo Szibériában
• Ideglelés nyelvrokonainknál
• Manysi szó-e „mamut”?

Hozzászólások (13):