Népszerű nyári viseletünk a távol-keletről származik, de vajon hogyan alakult ki a neve? A történet nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Érdemes szétnézni a világban, mielőtt levonnánk a nyelvtörténeti következtetést – és persze a puszta érd...

Ha egy bizonyos szójáték nem jellemző más nyelvekre, az nem jelenti azt, hogy nem is lehetne űzni. Lehetséges, hogy egyszerűen más műfajokban él.

A csehet latin betűkkel írják, nem pedig cirillel – ennek aztán kihatása van a magyar helyesírásra is. Persze akadnak, akik fütyülnek erre.

Én lennék Eva Mendes? Az Intim Torna Illegál mindenesetre ezt állítja. De vajon mire gondolhatnak? Aligha szó szerint értik.

Keveset tudunk a szlávokról – ezen igyekszik segíteni egy új könyv. A vékony kis kötet első ránézésre akár strandolvasmánynak is kitűnő választás – ha azonban kóvályogni kezd a fejünk, ne napszúrásra gyanakodjunk!

Nehéz dolga van a nyelvésznek, ha el kell magyaráznia, hogy miért ne szóljunk rá a törpefejűre, ha látszólag kétszer mond valamit. A dolgoknak gyakran akkor is van értelmük, ha első pillantásra nem is jövünk rá, mi az.

Közelebbi rokonai-e a komi vagy az udmurt a magyarnak, mint a finn, az észt vagy a számi? Megmutatjuk, miképp lehet megállapítani a családfa segítségével, két rokon nyelv közül melyik a közelebbi.

Nem elég, hogy a „Barackfa” nem képes kifejezni a nemzeti összetartozást, még ki is ütött a nyeregből egy dalt, mely ezt megtehette volna? Megvizsgáltuk, mennyire lett volna a miénk „A mi dalunk”.

A nemzeti összetartozás nagy közös tánc víziójában jelenik meg az ünnep hivatalos dalának szövegében. Megvizsgáljuk, miről szól a dal, és hogyan fejezi ki nemzeti összetartozásunkat.

Az ősi szókincsnek nem a mennyisége bizonyítja a rokonságot – aligha lenne ok a számszerű értékeket eltitkolni. A pontos adatoknak nem is olyan nehéz utánajárni, bár természetesen némi bizonytalanság akadhat.

Most már a magyar éterben is bármikor belefuthatunk egy észt dalba. Ráadásul egyáltalán nem kell észtül tudnunk ahhoz, hogy megértsük. De vajon angolul elég-e? Nem lőjük le a poént...

Prágát gyakran hasonlítják Budapesthez: mindkét városnak megvan a maga történelmi patinája, egy folyó szeli ketté, nyugati oldala hegyes – itt áll a vár is –, keleti oldala lapos. Vannak persze dolgok, melyekben Budapest és Prága gyökeresen különbözi...

Amikor egy ösztöndíjra pályázunk, először is megnézzük, hogy megfelelünk-e a feltételeknek. Ha nem, be sem adjuk a pályázatot. Ha pedig egy pályázaton a kiírásnak megfelelő pályázót elutasítják, miközben a nyertesek között van olyan, akik a kiírásnak...

Olvasónk a „kéz” szóból magyarázná a „köszönt” szót. A felvetés logikusnak tűnik, a releváns szakirodalomban mégsem találjuk. Mi lehet ennek az oka?

Hazugságban élünk, mindannyiunkat átvertek, mindenki rosszul tudja: amit epernek hiszünk, valójában szamóca. Ráadásul még akik árulják, azok sem tudják, mit árulnak.

A honfoglalás és a hozzá kapcsolódó mondavilág nem csupán a filmeseket, de a popzenészeket is megihlette. Lássuk, miként viszonyulnak ők a magyar őstörténet epikus költői hagyományához!

Van-e olyan szerkezet, amelyet magyarul szinte senki nem szokott „helyesen” leírni? Van bizony, ráadásul a „hiba” furcsa félreértésekhez is vezet. De vajon a helyesírásban van a hiba, vagy a nyelvben? Biztos, hogy mindenre van megoldás?

A magyar és a karjalai után az uráli nyelvek közül a kominak vannak legkorábbi nyelvemlékei: ezek a 14. századból származnak, és saját komi ábécéval, az aburral írták őket. Természetesen izgatja a kutatókat és olvasóinkat, hogy miként jött létre az a...

Ha másképp alakul a történelem, másképp alakul a nyelvek sorsa is: egyes nyelvek megmenekülnek a pusztulástól, mások nem virágozhatnak fel. Alternatív nyelvtörténet egy krimi hátterében...

1768. április 28-án indult el Bécsből Hell Miksa és Sajnovics János, hogy Vardø szigetén megfigyeljék a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A nyelvtudomány történetébe azonban nem ezért került be az expedíció, hanem egy olyan felfedezés miatt, amiért He...

Olvasónk egy hibásnak érez egy alakot, és olyan szabályra hivatkozik, mely maga sem egyértelmű – ráadásul a kiejtés alapján akar eldönteni egy kérdést, holott maga a kiejtés is ingadozó lehet.

Legközelebbi nyelvrokonaink sajtótermékei most már a neten is olvashatók. A hanti és manysi lapok pdf-ben tölthetőek le, a legfontosabb híreket oroszul is olvashatjuk.

Az élet kemény valósága és a mozifilmek illúziója – a téma már sok szövegírót megragadott. Most három, időben egymáshoz közel eső magyar slágeren keresztül mutatjuk be, hogy ugyanazt a témát mennyire eltérően lehet megközelíteni.

Nincs könnyű dolgunk, amikor olvasóink azzal keresnek meg minket, hogy fejtsük meg egy-egy családnév eredetét. Cikkünkben nem tudunk határozott választ adni a legutóbbi kérdésekre – cserébe rámutatunk, mennyi csapdát rejthet az ilyen szavak etimológi...

Két perzsa fiatalember egy különös ismeretlen világba érkezik: Európába. Igyekeznek megismerni, megérteni ezt a furcsa vidéket és lakóit. De milyen észrevételeket tesznek nyelveikről?

Egy feledésre ítélt történelmi eseményről szóló, csaknem elfelejtett regényt veszünk a kezünkbe. Természetesen nyelvi, nyelvészeti vonatkozású elemeket keresünk a műben.

Ville Haapasalo végre tényleg eljut Szibériába, és az is eszébe jut, hogy miért jött. Az oroszországi finnugorok között tett utazása ezzel véget is ér – számunkra kissé hamarabb is, mint ahogy tartott.

Régi vita, hogy saját nyelven vagy angolul énekelt számmal induljon-e egy versenyző az Eurovízió dalfesztiválján. Az észtek észt nyelvű dalt küldtek, és biztosak lehetünk benne: jól döntöttek.

Egy kis hülyeségért az észteknek sem kell a szomszédba menniük. Addig ünnepelték anyanyelvüket, míg rá nem jöttek, hogy nem is tudnak észtül. De aki nem veszi észre a behajtani tilos táblát, az tényleg nem ismeri a KRESZ-t?