A „kenyér” a magyarban egy rendkívül szűk jövevényszórétegbe tartozik, eredete számos kérdést felvet. Nem egyszerű kisütni (vagy kifőzni?) a teljes igazságot...

Ismeri ön a dödöllét? És a „dödölle” szót? Ismerheti-e a szót úgy, hogy nem ismeri a jelentését? A kérdés különösen akkor válik élessé, ha meg akarja számolni, hány szót ismer. De hogy lehet ezt megszámolni? És hány szót is illene ismerni? És igaz le...

A nyest szerkesztője egy cikkecskéhez készít egy vidám illusztrációt, és ezzel megindul a világhír felé.

Ha keleti harcművészetekkel kezdünk foglalkozni, a legnagyobb kihívást talán nem is a technikák elsajátítása vagy az erőfejlesztés jelenti – hanem az, hogyan írjunk a tanultakról magyarul.

Egyest kapott Orbán Viktor magyar nyelvtanból – méghozzá Gyurcsány Ferenctől. De vajon igazságos volt-e az osztályzás?

Éltek-e kannibálok a sarkkörön? Az oroszok legalábbis híreszteltek ilyesfélét, ám csupán saját nyelvük csapdájába estek. De nem ez volt az utolsó néprajzi tévedésük.

Ha valakit seggdugónak nevezünk, joggal kérheti ki stílusunkat azzal, hogy „nem a seggünkből rángattuk ki”. De hogy kerül a dugó a seggbe?

Ha szeretjük a természetet, akkor kíméljük is és járjuk is. Ha azonban minderről írni is szeretnénk, kössünk barátságot a „-barát” utótagú szóösszetételekkel, illetve helyes írásmódjukkal!

Olvasónk nyelvérzékét bántja, ha a „se” nem felszólító mondatban szerepel. Szerinte ez a hiba újabban terjed. Pedig se nem hiba, se nem új.

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.” Ezt olvashatjuk János evangéliumában, és azt is tudjuk, hogy az „ige” jelentése itt ’szó’. Azt azonba...

Ezúttal csak látszólag lesz szó a nyelvművelésről, valójában egy helyesírási kérdést fogunk feszegetni. Hosszas vizsgálódás után arra jutunk, hogy vannak kérdések, melyet még az arra hivatottak sem képesek rendesen szabályozni – éppen ezért kérdéses,...

Mélységes mély a múltnak gémeskútja, de nem minden Unicum, amit belőle merítünk.

A legegyszerűbbnek tűnő etimológiai kérdésekbe is beletörhet a bicskánk, ha nem vagyunk tisztában a szótörténeti adatokkal. Azt tanácsolhatnánk, a cipész maradjon a kaptafánál – a cipészeket mégis másért hozzuk szóba. Cikkünkben szó esik kétélű fegyv...

A magyar anyanyelvűek számára ma nem egyértelmű, miből és hogyan keletkezett a „lecsó” szó. Lehet, hogy nem is a magyarból kell magyarázni?

Nem hétköznapi szavak bukkantak fel, ráadásul nem a leggyakoribb jelentésben. Megtévesztik a németül tanulókat, vagy a magyar nyelvterület egy eldugott szegletéből származik az adatközlő? Olvasóink segítségét kérjük!

Míg a magyarországi közbeszéd aggódik a határon túli magyarokért, a legkisebb figyelmet sem fordítja a hazai nemzetiségek helyzetére, gyakran létükről sem vesz tudomást. De miként zajlik hazánkban az asszimiláció? Ebbe enged betekintést Borbély Anna ...