Miért nem Tallin?
Ugye Ön sem szereti, ha Budapestet összekeverik Bukaresttel, vagy ha a magyar zászlót olasznak nézik?
A helyesírási, de különösen a gépelési hibákon általában nem érdemes fennakadni. Vannak azonban olyan hibák, amelyek egy közösséget érzékenyen érintenek. Ezek a hibák az átlagosnál sokkal súlyosabbnak minősülnek, még akkor is, ha egyébként puszta figyelmetlenségből keletkeztek – éppen ezért az ilyenekre sokkal inkább oda kell figyelni, hogy még véletlenül se fordulhassanak elő.
A magyar sajtóban és az interneten gyakran találkozunk az észt főváros nevével Tallin formában, holott a helyes forma Tallinn. Természetesen az egyetlen n elmaradása sokszor gépelési hiba is lehet, de legtöbbször az a magyarázat, hogy a hír orosz forrásból származik, márpedig a város neve az orosz forrásokban általában Таллин, egy н-nel ([n]-nel). Hogy miért, arra nincs igazán pontos magyarázat: az oroszban ritkák a hosszú mássalhangzók, kizárólag szóelemek határán fordulnak elő (mint a Русь ’Rusz’ + -ский → русский ’ruszi > orosz’ esetében). Igaz, ennyi erővel a szó belsejében is lehetnek rövid [l] a hosszú heylett, de persze a szóvégen álló hosszú magánhangzó sokkal idegenebb az orosztól, mint a szóbelseji. Mindenesetre az utóbbi időban az oroszban is egyre gyakrabban jelenik meg a Таллинн írásmód.
(Forrás: Wikimedia Commons / Почта СССР)
A szovjet idők legvégéig azonban az egy n-es írásmód volt a bevett. Mivel a Szovjetunióval kapcsolatos hírek, információk általában orosz nyelvű források alapján kerültek más nyelvű közegbe, sok latin betűs írású nyelvben is az orosz alak Tallin átírása került be, nem az eredeti észt Tallinn forma. Éppen ezért az észtek számára az egy n-es forma a megszállást, a Szovjetunióhoz, Oroszországhoz való tartozás jelképezi, politikai töltete van – olyan sértő, mint számunkra az, ha összekeverik Bukarestet Budapestet, vagy amilyen a szlovének és szlovákok számára lehet, amikor összekeverik országaikat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Poco a poco / CC BY-SA 3.0)
De honnan ered Tallinn neve? Az elnevezés megfelel a mai észt taani linn ’dán város’ szerkezetnek. A linn ’város’ finn megfelelője, a linna ’vár’ jelentésű. Bár a város közepén álló hegy, a Toompea (szó szerint ’dómfej’, azaz ’Dóm-csúcs’) tetején már az észtek is építettek kőfallal épített erődítményt, azt 1238-tól kezdve a dánok erősítették meg. A dánok egészen a 14. század közepéig tartották megszállva a mai Észtország északi felét, majd a György-éji parasztfelkelés után a dánok inkább lemondtak a területről, és átengedték a német lovagrendnek. A dánok észak-észtországi jelenlétét már csak a főváros neve őrzi – meg még néhány dolog, melyek közül az egyikre hamarosan visszatérünk.
@deakt: Dadadadam.... Még a héten kiderül! :)
"Hogy miért, arra nincs igazán pontos magyarázat: az oroszban ritkák a hosszú mássalhangzók, kizárólag szóelemek határán fordulnak elő"
Ugyanez van a spanyolban is (az -r- / -rr- kivételével): elmexicano2010.blogspot.com/2014/04/vann...gzok-spanyolban.html
"(mint a Русь ’Rusz’ + -ский → русский ’ruszi > orosz’ esetében)"
De gondolom itt is csak egyszerű [sz]-t ejtenek, mivel zárhang előtt lehetetlen hosszú mássalhangzót ejteni, nem?
Akkor mért volt Reval?