Önevők népe
Éltek-e kannibálok a sarkkörön? Az oroszok legalábbis híreszteltek ilyesfélét, ám csupán saját nyelvük csapdájába estek. De nem ez volt az utolsó néprajzi tévedésük.
Patrik nevű olvasónk bizonyára tréfás műveltségi tesztnek szánta kérdését:
Melyik nép eszi meg Önmagát? (nyelvészeti kérdés)
Patrik talán nem elég régen vagy nem elég rendszeresen olvassa oldalunkat, hiszen észrevehette volna, hogy a választ már megírtuk.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy a szamojéd alak oroszul ’önevő’-nek értelmezhető, ezért Oroszországban a tájékozatlanok kannibálnak is gondolhatták őket. A politikai korrektség kedvéért azonban rosáltatták a mássalhangzókat, így ma a szamogyij alak használatos.
De ha már ismét szóba került a kérdés, vizsgáljuk meg részletesebben, miről is van szó. A szamojéd szó eredete homályba vész, de igen valószínű, hogy az elejének köze van a lappok számi elnevezéséhez. Feltehető, hogy az oroszok a sarkkör vidékén élő nyugatabbi népek elnevezését átvitték a keletebbiekre. A szamojéd elnevezést eredetileg csak a nyenyecekre használták (manapság is, ha egyszerűen szamojédokról beszélnek, gyakran a nyenyeceket értik alatta), később terjedt ki szakszóként az uráli nyelvcsalád másik, nem a finnugor ágába tartozó összes nyelvre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Karen Mulders / CC BY-SA 3.0)
Az orosz szam-, szamo- előtag ’ön-, maga-’ jelentésű, míg a -jed- az ’eszik’ ige töve. Nem arról van szó azonban, hogy valamilyen véletlen folytán olyan alakban került a népnév az oroszba, amilyet így lehetett értelmezni, hanem népetimológiával keletkezhetett (a korai forrásokban még szamojagy alakban fordul elő). Az orosz Wikipédia szerint a szamogyij(ec, -szkij stb.) alak eredetileg orosz nyelvjárási változat, melyet az enyecek és a nganaszanok használtak önmagukra (a kissé gyanús állítás forrását a szócikk nem adja meg). Az elnevezést 1938-ban tették hivatalossá, főként azért, hogy a szamojédok kannibalizmusát sugalló elnevezést semlegesebbel váltsák fel.
De ha már a szamojédokról és a szovjethatalom viszonyáról van szó, akkor érdemes megtekinteni az egyik legkorábbi, 1928-as szovjet rajzfilmet. A történet szerint a főszereplő szamojéd fiút, Csut megtámadja egy jegesmedve, ám ő késével végez vele. Ám a medve tetemét át kell adniuk afalut uralma alatt tartó sámánnak. (Érdemes észrevenni, hogy a sátrat jelentő csum szót az angol felirat iglunak, azaz jégháznak fordítja!) Csu a sámánnál szolgál, hogy a családját segítse. Ám ezúttal elege lesz, és leleplezi a sámán csalását. A sámán bosszút esküszik, és Csut a tengerbe akarja veszejteni – ám egy hajó kimenti. Csu Leningrádba érkezik, és tanulni kezd az északi népek iskolájában. Eltelik három év, és ismét eszébe jut szülőföldje. Azt várnánk, hogy a történet most kezdődik igazán – azonban ezzel véget is ér.
A filmben látható elemek néprajzilag gyakran egyáltalán nem hitelesek. A szibériai bálványok egyáltalán nem mozgathatóak, és senki nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy valóban élnek. Ahhoz, hogy istennek tekintsék őket, elég, ha szemük és szájuk van: a gyerekek babái például arctalanok, különben bálványnak számítanának, és etetni kellene őket. Bár egyes nyenyec területeken valóban élnek jegesmedvék, a jegesmedvékkel való küzdelemnek a nyenyec folklór nem sok nyomát őrzi.
most olvastam valahol valami olyasmit h szamoged v szamogid volt
pl itt is: " side panels depicting costumed figures of the region, six Tartars and one Samoged Woman and one Samoged man ; it is the only seventeenth century carte-a-figures map of central and northern Asia"
www.mostlymaps.com/a-newe-mape-of-tartary.html
сторону Печоры (Petzora) и Щугорa 1 (Stzuchogora) по направлению к горам «Каменный Пояс» (Camenipoiaz) как на берегу моря, так и на близлежащих островах живут различные народы, которых русские, однако, зовут одним общим именем самоеды 2, что значит люди, себя пожирающие (Samoged, qui signifie se mangeant soy mesme), по той причине, что эти народы весьма неизобильны... 1575
www.vostlit.info/Texts/rus16/Tevet/text.phtml?id=3416
.
.
egyébként
az onogur, onogundur (öngondoskodó) után önellátó-nak nevezte volna magát egy nép
a szkíta nyelvekben a eto ellátás
et eledel, étel
etin enni
eto ellátás
etozin eszegetni