Minden, amit tudni akarsz a szamojédokról

Hány szamojéd nép van, vannak-e irodalmi nyelveik, van-e politikai képviseletük, milyen viszonyban állnak egymással, mennyire hasonlítanak nyelveik, mikor derült fény a finnugorokkal való kapcsolatukra, és tényleg befolyásolták-e a magyar történelmet? Meg egyáltalán: mit jelent az, hogy „szamojéd”? Minden, amit Roland tudni akar a szamojédokról. Mert meg merte kérdezni.

Roland nevű olvasónk egy sor, a szamojéd népekkel kapcsolatos kérdést tett fel nekünk.

A világon kb. 24-25 millió ember beszél valamilyen uráli nyelvet vagy tartja magát valamilyek uráli néphez tartozónak.Ezt a számot azonban majdnem teljes egészében a finnugor nyelvcsoport tagjai adják,míg a szamojéd csoport száma az 50 000-et sem éri el,és sajnos a jövőjükre nézve sem optimista a kép.Az is szomorú dolog,hogy az átlag embernek szinte fogalma sincs legtávolabbi nyelvrokonainkról (ahogy a „legközelebbiekről” sem).

A számadatok helyesek. Azzal már kevésbé tudunk egyetérteni, hogy ez egyértelműen szomorú dolog. Természetesen a Rénhírek azért jött létre, hogy nyelvrokonainkról szóljon, de nem azért, hogy mindenki kitűnően képzett legyen ezen a területen, hanem azért, hogy akit érdekel a téma, olvashasson róla. Valószínűleg sokkal fontosabb lenne, hogy az emberek a körülöttük élő népekről tudjanak valamit, nem is beszélve arról, hogy megértsék a gazdasági-politikai folyamatokat, tisztában legyenek azzal, mit kell tenniük egészségük megőrzéséért vagy helyreállításáért, vagy éppen megtanulják elviselni egymást. Ha már ezen területeken nincsenek problémáik, elkezdhetünk sóhajtozni, hogy de hát a szamojédokról nem tudnak semmit... De ha már így esett, rúgjuk fel a fontossági sorrendet!

1:Hány szamojéd nép is van valójában ( ezalatt arra gondolok,hogy akiket a külvilág egy névvel illet,azok valóban egységes népnek tartják-e magukat { pl.tundrai és erdei nyenyecek vagy északi és déli szölkupok},ill. mely népeket,nyelveket tekinthetünk gyakorlatilag már kihaltnak) ?

Ezzel a kérdéssel már foglalkoztunk a Rénhíreken. Összefoglalóan: ma négy szamojéd népről szokás beszélni. Ezek a nyenyec, az enyec, a nganaszan és a szölkup. A nyenyeceknek erdei és tundrai csoportját különböztetjük meg. Nyelvük annyira különbözik, hogy nem értik meg egymást. Arra még nehezebb válaszolni, hogy egy népnek tekintik-e magukat. A nyenyecek például oroszul beszélve egyaránt nyenyecnek vallják magukat, de attól még nem biztos, hogy egy erdei nyenyec egy tundrait a saját népébe tartozónak mondana (vagy fordítva). Az enyecek esetében még ennél is bonyolultabb a kérdés, mert ők általában nem is enyeceknek nevezik magukat: identitásukat elsősorban a törzsükhöz való tartozásuk határozza meg. Az ilyen kérdésekkel az a baj, hogy azt feltételezik, hogy mindenki azonos kategóriák mentén határozza meg identitását, holott ez nem így van: a nemzettudat, ahogy mi Közép-Európában ismerjük, nem mindenhol van meg. Ezzel kapcsolatban érdemes ismét felidézni Nagy Zoltán vaszjugáni hantikról írt sorait (melyeket egyébként szintén Roland kérdéseire adott válaszunkban idéztünk először).

A tudomány több kihalt szamojéd népet/nyelvet is számon tart. Ezek a Szaján-hegységben éltek, ezért e népeket és nyelveket szajáni szamojéd népeknek és nyelveknek nevezzük.

2:A nyenyecen kívül van-e más szamojéd nyelvnek is irodalmi változata, illetve mely szamojéd nyelveken jelennek meg sajtó- és médiatermékek? Mekkora sikerük, támogatottságuk lehet a különböző nyelvvédő mozgalmaknak? Van-e politikai képviseletük a szamojéd népeknek?

Ez valójában két különböző kérdés.

Igazán irodalmi normája csak a nyenyecnek van, de azért szölkupul, nganaszanul is jelentek meg könyvek, illetve helyi, túlnyomóan orosz nyelvű újságokban előfordulhatnak cikkek ezeken a nyelveken. A mai nyenyec, enyec és nganaszan helyesírásról korábban már szintén írtunk.

Természetesen valamiféle politikai képviseletük mindig van az oroszországi nemzetiségeknek, de ez leginkább demonstratív, szó sincs valódi érdekvédelemről. A nemzetiségieknek nyújtott támogatás általában valamiféle szociális segélyezés, nem pedig a kultúra megőrzését szolgálja. Az enyecek azonban szerencsések, mert olyan lelkes magyarországi támogatójuk is van, mint Vass Virág, aki aktívan dolgozik nyelvük megőrzéséért.

3:Milyen eredetű maga a „szamojéd” kifejezés és mit jelenthet ?

A szamojéd elnevezés etimológiája a lappok számi elnevezésével függ össze, talán a Kola-félszigeten, ahol a lappok és nyenyecek érintkeztek, került át a nyenyecekre, és róluk a többi szamojédre. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a szamojéd alak oroszul ’önevő’-nek értelmezhető, ezért Oroszországban a tájékozatlanok kannibálnak is gondolhatták őket. A politikai korrektség kedvéért azonban rosáltatták a mássalhangzókat, így ma a szamogyij alak használatos.

4:Milyenek a rokonsági viszonyok a szamojéd nyelvcsaládon belül (pl. vannak-e külön nyelvágak,mint a finnugor nyelveknél) ?

A hagyományos felosztás szerint az ősszamojédok egy része a Jenyiszej mentén északra vándorolt, belőlük lettek az északi szamojédok, akiknek nyelve a Jenyiszej torkolata körül bomlott nyenyecre, enyecre és nganaszanra – a délen maradóké pedig kettévált szölkupra és szajáni szamojédre, az utóbbi meg sok apró nyelvre.

Eugen Helimski azonban 2005-ben egy másik felosztást javasolt. Eszerint a szamojéd nyelvek három ágra bomlottak, ezek egyike a nganaszan, mely nem áll közelebbi rokonságban a többi szamojéd nyelvvel, egy másik ágba tartozik a szölkup és a kamassz (az egyik szajáni szamojéd nyelv), a harmadikba pedig a nyenyec, az enyec és a mator (szintén szajáni szamojéd nyelv). E felosztás szerint tehát a szamojéd nyelvek rokonsági viszonyai nagyon mások, mint amit földrajzi elhelyezkedésük elsőre sugallna.

Helimski javaslata ellen egyelőre nem merültek fel komoly kifogások, de azt sem állíthatnánk, hogy már mindenki elfogadta. A kérdést semmiképpen sem tekinthetjük lezártnak.

5:Mik azok a nyelvészeti sajátosságok,melyek csak a szamojéd nyelvekre jellemzőek (pontosabban milyen tulajdonságok alapján különítik el a finnugor és szamojéd ágakat) ?

A nyelvcsaládokat, ill. az azokon belüli ágakat sohasem az alapján különítik el, hogy milyen közös sajátosságok jellemzik a nyelveket. A finnugor és szamojéd ágat is annak alapján különítjük el, hogy szókészletükben és nyelvtanukban vannak olyan elemek, melyek közös eredetűnek tűnnek, de nyomuk sincs a finnugor nyelvekben; illetve vannak olyan elemeik, melyek az uráli alapnyelvig vezethetőek vissza, de ezek egyformán változtak meg ezekben a nyelvekben, míg a finnugor nyelvekben másként (esetleg az egyik csoportban változatlanok maradtak).

Az összevetést nehezíti, hogy a finnugorok és a szamojédok elválása után a finnugor ág viszonylag gyorsan tovább bomlott, míg a mai szamojéd nyelvek viszonylag későn, egyes feltételezések szerint alig ezer éve váltak szét. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy addig a szamojéd ág nem bomlott tovább, de ha jöttek is létre más ágak, azok nyomtalanul eltűntek.)

6:Ha a finn és a magyar között a rokonság foka kb. akkora lehet,mint az orosz és az angol között,akkor mekkora lehet a rokonság foka a magyar és mondjuk a nyenyec vagy a nganaszán között ?

(Bár nem szokásunk olvasóink helyesírását javítgatni, ezen a ponton meg kell jegyeznünk, hogy a név bevett írásmódja nganaszan.)

Mint a 4. kérdésre adott válaszban kifejtettem, a szamojéd nyelvek belső viszonyainak kérdése nem tisztázott. A hagyományos felosztás szerint a nyenyec és a nganaszan a szamojéd nyelveken belül viszonylag közeli rokonok, Helimski felosztása szerint távoliak.

A rokonság fokának mérésére nincsenek egzakt módszerek. Figyelembe vehetjük azt, hogy két nyelv mikor vált ketté (már ha egyáltalán meg tudjuk állapítani), de akkor sem mindegy, hogy miként fejlődtek tovább, mennyire érintkeztek önálló történetük folyamán, hasonló vagy igen eltérő nyelvek hatottak-e rájuk, beszélőik gazdaságilag és kulturálisan hasonló, vagy igen eltérő viszonyok közt éltek-e stb. Ha viszont nyelvi alapon szeretnénk elvégezni a számítást, akkor nagyban befolyásolja az eredményt, hogy mit mérünk, milyen eltérésekhez milyen számértékeket rendelünk stb.

Az biztos, hogy a nyenyec és a nganaszan beszélői egyáltalán nem értik meg egymást, és a két nyelv szókincse, nyelvtana között nagy a különbség. A különbség mértékét tovább firtatni olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy Barack Obama Dmitrij Medvegyevre vagy Hu Csin-taora hasonlít-e jobban.

7:Hogyan és mikor derült fény a szamojéd és finnugor nyelvek rokonságára ? És egy finnugrisztikusnak mennyit kell tudnia vagy tanulnia a szamojéd nyelvekről ?

(Ismét nyelvi megjegyzést kell tennünk: a finnugrisztikus szót a szakmában senki nem használja, a finnugor (uráli) népekkel és nyelvekkel foglalkozó szakembereket finnugristáknak vagy uralistáknak hívják, a szamojéd nyelvek specialistáit pedig szamojedológusoknak.)

Ismét két, egymástól független kérdés.

A szamojéd és a finnugor nyelvek rokonságát már a 19. század első felében sejtették, igazán elfogadottá a 20. század elején vált.

A második kérdésre különösen nehéz válaszolni, hiszen egyfelől egy kutató képzése sosem tekinthető befejezettnek, másfelől azt is nehéz meghatározni, mi az a minimális ismeret, amitől valaki szakembernek nevezhető. A finnugristák nem értenek egyformán mindegyik néphez és nyelvhez, közülük csak egyesekre, nem ritkán egyre specializálódnak. Számíthat valaki úgy is kitűnő finnugristának, ha nagyon keveset tud a szamojéd népekről (vagy bármelyik tetszőleges uráli népről, nyelvről – a lényeg az, hogy legyenek olyanok, amelyekhez viszont ért).

Ami a magyarországi finnugrisztikai képzést illeti, általában attól függ, hogy milyen nyelvekre lehet specializálódni, hogy az adott tanszéken éppen milyen kutatók dolgoznak. Jelenleg a legjobb szamojedológiai képzés Szegeden folyik, itt a diákok elvégezhetik úgy a szakot, hogy elsősorban a szamojéd nyelvekre (a nyenyecre vagy a nganaszanra) specializálódnak.

8:És még utoljára lenne egy érdekes kérdésem:”A finnugor és szamojéd népek története „ című oldalon olvastam az alábbiakat: ”Az uráli egység megszűnése után az egész ősszamojéd korszak folyamán fennmaradtak a szamojédok marginális kapcsolatai az ugorokkal, később az obi-ugorokkal: az Ob-Irtis régióban több i. e. 2-1. évezredbeli régészeti kultúra esetében kevert ugor-szamojéd eredetet tételeznek fel. „ Elképzelhető-e,hogy az ugorság (s így az ősmagyarság) kialakulásában szerepet játszhattak szamojéd népelemek ? Vagy ezen szamojéd kapcsolat már inkább az obi-ugorok őseihez köthető?

Az idézet egyértelműen ugor és obi-ugor kapcsolatokról beszél, de egyben marginálisnak is nevezi ezeket. A megjelölt időszak is éppen az az idő, amikorra a magyarok és az obi-ugorok elszakadását teszik. Az ugor-szamojéd kapcsolatoknak tudtommal nincsenek nyelvi nyomai, sőt, az obi-ugor kor szamojéd érintkezéseinek sem. A manysik és hantik északi csoportjai érintkeztek a nyenyecekkel, a keletiek az erdei nyenyecekkel és a szölkupokkal is.

A fenti idézet a régészeti kultúrákból indul ki, ezek nyelvéről azonban semmit nem tudunk. Elképzelhető, hogy a mai obi-ugorok és szamojédok kulturális elődei érintkeztek, de akkoriban más nyelven beszéltek.

Kapcsolódó tartalmak:

• Chanti, khanti, hanti?
• A mai nyenyec helyesírás
• A mai enyec helyesírás
• A mai nganaszan helyesírás
• A cirill helyesírás alapjai

Hasonló tartalmak:

• Hány uráli nép van? 10. A szamojédok
• Middendorff a szamojédoknál
• A nyák napja
• Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
• Az ENSZ előtt a nganaszan kérdés

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése