Miért gyík?
A gyík könnyen elsurran, és eltűnik egy repedésben – hasonlóképpen csúszik ki az etimológusok kezei közül.
Kevés olyan szót találunk A magyar nyelv etimológiai szótárában (TESZ.), melynek eredetére semmilyen választ nem kapunk. Az ismeretlen eredetű szavak esetében is általában találunk valamiféle feltételezést, vagy éppen az okozza a bizonytalanságot, hogy többféle magyarázat is elképzelhető. A gyík esetében csak annyi derül ki, hogy kaukázusi és török származtatása nem fogadható el.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rolf Gebhardt / GNU-FDL 1.2)
A rejtély megfejtésével Rédei Károly próbálkozott, írása a Nyelvtudományi Közlemények 96. számában jelent meg. Rédei abból indul ki, hogy van ’gyík’ jelentésű, az uráli alapnyelvre rekonstruált szó, de ez mindegyik nyelvben igen furcsán fejlődött. Rédei szerint ennek részben az az oka, hogy a szóban eredetileg olyan hangok lehettek, melyek sajátosan hatottak egymásra: az eredeti alakról csak annyi bizonyos, hogy [sz]-szel kezdődött, a belsejében volt egy lágy [cs], melyet talán egy [ŋ] (olyan hang, mint az n az ing szóban) előzött meg, egyes nyelvek pedig arra is utalnak, hogy egy -l- elemű képző is járulhatott hozzá.
Részben oka lehet a szabálytalan változásoknak, hogy „affektív és tabu jellegű” mivolta miatt a szót a beszélők tudatosan is torzíthatták. Rédei itt nyilván arra gondol, hogy a gyík mint rejtélyes, surranó, a kövek közt vagy az avarban eltűnő állat mindenféle mitologikus képzetet keltett. Az ilyen állatok neve gyakran tabu, nem szabad kiejteni, ezért vagy másképp nevezik meg – körülírással, metaforikus elnevezéssel –, vagy nevét torzítják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ranko / CC BY-SA 3.0)
Azt a TESz. szótörténeti részéből is kiolvashatjuk, hogy a gyík szó számtalan alakban él a nyelvjárásokban: dék, dík, gyékk, gyikk stb. Ezek közül azonban a gyík tűnik a legrégebbinek.
Rédei eljátszik azzal a gondolattal, hogy nézne ki az uráli nyelvre rekonstruált szó, ha fennmaradt volna a magyarban. Arra jut, hogy *szígy, *csígy, esetleg *szís, *szísz alakokat várhatnánk szabályosan. (A csillag itt arra utal, hogy a valóságban ezeket az alakokat nem sikerült megtalálni.) Úgy véli, hogy ha a *szígy vagy a *csígy fennmaradt volna, akkor akár tabujellege miatt, akár a kígyó szó hatására válhatott volna belőle kígy (hasonló változás található az udmurtban is) – ebből pedig hangátvetéssel gyík.
Azt azonban Rédei is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy mindebben túl sok a feltevés ahhoz, hogy meggyőző magyarázat legyen. A magyarázat valóban több okból is megkérdőjelezhető. Míg más nyelveknél a szabálytalan változások vagy hangtörténeti szabálytalanságuk ellenére magyarázhatóak, vagy, mint az udmurt esetében, olyan közel állnak a várható alakhoz, hogy az összetartozást nincs okunk komolyan megkérdőjelezni. (Az udmurt alak nagyon közel áll a legközelebbi rokonában, a komiban megtalálható alakhoz.) A magyar alak viszont erősen különbözik még a feltételezett *szígy vagy *csígy alakoktól is. A mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó szerkezetű szavakban pedig egyáltalán nem jellemző a két mássalhangzó cseréje. Emiatt e magyarázatot minden szellemessége ellenére erős fenntartásokkal kell fogadnunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (12):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu): "Egy halat egy hüllővel összehozni azért elég merész".
Csak külső hasonlósági alapon, nem biológialiag.
Egyébként van olyan hogy csíkos gyíkhal:
uszottszembe.blogspot.hu/2012/08/kekcsikos-gyikhal.html
De akad ennél durvább példa is: cethal, ebihal, csikóhal, lódarázs, stb.
amúgy nem goldoltam komolyan :-)
@Janika: Egy halat egy hüllővel összehozni azért elég merész. Utána kéne nézni milyen adatok vannak a csíkról.
Ha már ennyi feltételezéssel élüni, nekem is van egy.
Az egyik halfajtát csíknak nevezzük. A cikk is említett feltételezett cs hangot. A gyík és a csíkhal a lábakat leszámítva elég hasonlóak.
A gyík így nem más, mint szárazföldi csík.
Olyan gyorsan megy, hogy hamar elhúzza a csíkot.
Egy gyors csík, azaz gyík.
@Fejes László (nyest.hu): Ha ki tudják róla mutatni, hogy belső képzésű. (A baszkban pl. már ez is problémás a hangváltozások miatt.)
@Sultanus Constantinus: „(A rokon nélküli nyelveknél ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyértelmű átvételeken kívül minden szó ismeretlen eredetű.)”
Ez így nyilván nem igaz, hiszen akad számos belső keletkezésű (képzett, összetett stb.) szó.
Hát ez a probléma a régi írásbeliséggel nem rendelkező, ráadásul elszigetelt nyelvek, nyelvcsaládok esetében, hogy amelyik szóról nem igazolható egyértelműen, hogy átvétel vagy alapnyelvből örökölt, az mind ismeretlen eredetű. (A rokon nélküli nyelveknél ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyértelmű átvételeken kívül minden szó ismeretlen eredetű.)