Mi a zu és a zuholás?
Vannak szavak, amelyeknek a létezésében is kételkedhetünk. Persze lehet, hogy valaha valahol eldugva előfordultak.
Olvasónk, Szilvia a Facebookon tette fel kérdését:
A kérdésem a következő lenne: Honnan ered a zu, zuholás kifejezés és mit jelent pontosan az újságírásban? Nagyon fontos lenne, semmit nem találok róla neten...
Nos, a neten mi sem találtunk róla semmit, megtaláltuk azonban magát a kérdést. Körbekérdeztünk több szálon régi sajtóipari munkásokat, újságírókat, tördelőket, nyomdaipari szakembereket, senki sem ismeri a szót. A neten eleve nagyon kevés találat van rá, az említett kérdésen kívül általában ’esés, bukás (vagy ennek hangja)’ jelentésben fordul elő (átvitt értelemben is). A vitatott létű bürü szó például nagyságrendekkel többször fordul elő.
Az eleve furcsa, hogy ha a zuholás a zu tőre megy vissza, és nem a zuhra, hiszen nem jellemző, hogy két magánhangzó közé a magyarban h toldódna be. Az persze lehetséges, hogy a h a szó végén és mássalhangzó toldalékok előtt néma (mint a méh szóban, legalábbis egyeseknél), de akkor is le kellene írni.
Amennyiben létezett valaha a szó, feltehetően német eredetű volt, mivel a sajtóipari szakszókincs túlnyomórészt német eredetű. Ekkor a német suchen [zúchen] keres jöhet számításba, de azt sem zárhatjuk ki, hogy a Zug [cúg] valamilyen nyelvjárási alakja került be a magyar szakzsargonba. Ez a ziehen [cíen] ’húz’ ige származéka: a Zug elsődleges jelentése a mai németben ’vonat’. A jelentés ismerete nélkül azonban természetesen a szó eredetéről sem tudunk mit mondani.
(Forrás: Wikimedia Commons / Johnbod / CC BY-SA 3.0)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (22):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: A bécsi udvarban elég sok magyar is élt ám abban az időben... De nem is azt írtam, hogy abban az évben mindenki által használt, közismert szó lett a záhertorta, csupán azt jeleztem, hogy bőven több, mint 30 éve létezik.
A közismertségnek szerintem egyáltalán nem feltétele, hogy te hallottad-e. A 37 itthon eltöltött éveddel együtt se. Mellesleg kíváncsi lennék, hányszor hallottad a soproni vagy pesti köznyelvben az "ügy" szót "folyó" jelentésű használatát, amit viszont egy másik poszt alatt nyomatsz egy erdélyi folyónév alapján.
A zéhát viszont a felsőoktatási hallgatókon kívül ismerik és használják az oktatók és az intézmények egyéb dolgozói (titkárnők, adminisztrátorok) is. A hallgatók létszáma magában is több, mint 300 000 jelenleg, az oktatók legalább 20 000-en vannak, az egyéb személyzetet szintén tízezrekben mérhetjük.
www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_statisztikak/!DARI_Felsook
Emellett természetesen ismerik és alkalomadtán használják ezt a szót azok is, akik már végeztek az egyetemen/főiskolán. Szóval bőven millió felett lehet azon magyarok száma, akik számára a zéhá értelmes szó.
@Avatar: Wikipedia: "Franz Sacher bécsi cukrászról kapta a nevét, aki 1832-ben megalkotta Metternich herceg számára."
Metternicht a bécsi udvarban élt. Szóval ez császtatás volt.
Azért is, mert amit én 37 év alatt, többezer magyar nyelvű könyvet elolvasva (gyorsolvasó vagyok), Budapesten és két környéki kisvárosban, Vas és Gyór-Sopron megyében is lakva soha nem hallottam, az nem volt közismert magyar szó.
A zéhá (zárthelyi dolgozat) rövidítés egyetemi hallgatók általi használata és a köznyelvbe soha be nem került rétegszleng szintén nem magyar szavak.
A köznyelvbe bekerült rövidítések tartós (de legkevesebb 50 éven át valóÖ használata esetén már lehet beszélni "magyar" szóról. De ilyenkor mindig kimutatható, hogyan tudott bekerülni a közhasználatba. Mindig úgy, hogy más valódi, sokszáz (inkább sokezer:-) éves magyar kifejezés GYÖKVÁZÁRA és annak az elménkben kódolt értelmére vezethető vssza:.úgy a hangalak, mint a szó. Sőt már a puszta gyökváz jelentése is.
@Krizsa: Dehogy nem nyert. Attól még, hogy te rámondod a zéhára, hogy nem szó, én pontosan tudom, hogy igenis az, rengetegszer használtam én is, meg sokan mások is. Valóban csak egy réteg használja, akiknek szüksége van a zárthelyi dolgozat megnevetésére egy rövidebb szóra, de számukra egyértelműen létező szó. Ennyi erővel a gyufa se szó, mert rövidítéssel keletkezett...
A másik két szónak is ismerem az eredetét, nem mondtál újat azzal, hogy honnan jött a ziherejsztű.
Záhertorta meg egész pontosan 1832 óta létezik, kb. 5 másodperc alatt utánanézhettél volna. hu.wikipedia.org/wiki/Sacher-torta
Megint nem jött be a kinyilatkoztatásod, mint a szerinted hat karommal lecsapó ragadozómadarak esetében se...
@Avatar: Nem nyert.
A zéhá "zárthelyi dolgozat", tehát nem szó, hanem rövidítés (majd szleng lett).
A Sicherheitsnadel (zicherhajcnádel) az biztosítótű. Eddig német átvétel. De miért honosodott meg az összetételnek csak az első része? Mert azt mintegy értettük is...? Igen.
A héberben a zahír = elővigyázatos, zhirut = vigyázat! zair = kicsike, zéra = mag.
S a hasonló hangzású, "odaillő" értelmű magyar szavak: ZUHAN - de mégse, mert ZÁR.
Záhertorta 30 éve még nem volt, azt elemezd Te.
A németnek (gótnak) is volt köze valami gyöknyelvhez? Természetesen - előbb a kárpátnyelvhez, aminek része volt, sokkal később pedig az arámhoz.
@Krizsa: További ZxH-ra épülő magyar szavak pl a zéhá (dolgozat), a ziherejsztű és a záhertorta. Ezeket se hagyd ki az elemzésedből!
Egyébként most nézem, hogy a rosszul átírt német szavaknál ott van linkelve a jó kiejtés, egyedül a hehezet nincs benne, mert csak fonémikus átírás szerepel. Máskor tessék onnan meríteni, nem kell a kereget, meg a cúgot újra feltalálni.
@Fejes László (nyest.hu):
A közismert "zuhé" pl. mint "hirtelen jött nagy eső" a "szöllő/ szőlő" rövid magánhangzó hosszú mássalhangzó és hosszú magánhangzó rövid mássalhangzó "ingadozást" mutatná, akkor a német szóból magyarrá történő átalakulás látható volna, vagyis "zuché/ zuhhé"- lenne. Hasonló talán a "zuchol/ zuhhol" is. A "zúdít" talán eredetileg "zuh-dít"-ként indult (ezért hosszú az "ú"), és akkor a "zuh-og" is szabályos lenne, és a szokásos CVC-nek is megfelelne.
Szerintem is német eredetű szó lehet..:)
@Sultanus Constantinus: Nézd meg, hol tették fel a kérdést: www.riporteriskola.hu/index.php/kos-tzsde/547-fogalommeghatarozas.ht
Felteszem, hogy nem hasraütésszerűen tették fel, tehát tényleg egy általuk ismert fogalomra kérdeztek rá, nem valami olyasmire, amit valaki előző nap hallott. Ráadásul az a benyomásom, hogy régebbi szakszóról van szó. De levágom a kanyart, és rákérdezek.
@Fejes László (nyest.hu): Az interneten nem ritkán előfordul, hogy valaki félrehall valamit, aztán leírja úgy, ahogy ő gondolja, így a nem létező szó elterjed valamennyire, ami produkál néhány találatot. Ha pedig ez valami nagyon egyedi, egy vagy néhány ember által használt kifejezés egy szűk közösségben, akkor szintén senki nem fogja tudni, mire utal, aki nem járt ott, amikor ez megszületett.
Azt is jó volna tudni, milyen szövegkörnyezetben hallotta a kérdező ezt az állítólagos kifejezést, mert így nem sokat mond.
@mederi: Mi ebben az érdekes? Nyilván minta a magyarban, új kitalált elemekkel is meg lehet csinálni. Ha mondjuk kitaláljuk a tirdül ’ragadóssá válik’ szót, akkor ebből érthető lesz a tirgat ’ragadóssá tesz’, tireg ’ragad’.
L. www.nyest.hu/hirek/fantomok-a-magyar-szavakban
Viszont a h nem tipikus hiátustöltő hang a magyarban, és az is problémás, hogy ezekben az esetekben a fentomtő CVC szokott lenne, nem CV...
@El Vaquero: „A zoom-ot lehet zú-nak hallani, főleg, ha nazalizálják, és nem külön [m]-met ejtenek.” Meg ha sosem kap toldalékot, főleg magánhangzóval kezdődőt. Tehát ha aki használja, csak azt mondja mindig, hogy zoom, de sosem mondja, hogy zoomol, akkor a hallgató valóban tévedhet. :)
Nagyon érdekes, hogy a
"zú-dít (késztetés)// zú-dul (eredmény)
zú-gat (ez gyakorító késztetés, még a szokásos d-ről g-re váltással), zu-hog-tat (ez már műveltetés, mely a gyakorító eredmény ige tovább toldalékolása), // zu-hog (már-már folyamatossá váló gyakoriságú eredmény ige, de nem "zu-og", vagyis a "h" KITÖLTŐ HANGként"jön elő" )" .
Más, hasonló késztetés-eredmény párokban az alábbi módon jellemzően változnak a toldalékok:
pl. a
"for-dít// for-dul
for-gat (késztetés), *for-og-tat (műveltetés)// for-og" esetében, a gyakorító késztetés ige toldalékában az első hang d-ről g-re vált.
A ZH mássalhangzó váz magyar szavai:
Zuhé (zápor), zuh-og (a gyakorító -xg-vel), zih-ál (az -xl igeképzővel), zuh-an (az -xn rag állandósít), zuhany, Záhony (olyan, hogy: zuhani, záhoni) és zuhatag (az -xt műveltető, s az -xg ismét gyakorító képző / rag).
A ZH gyökváznak az XZ (pl. "ez, az") és ZX (pl. a héberben ze, zu = ez, az) - ahol az X bármilyen magánhangzó -
ami e vázak ÉRTELMÉT illeti - nincs köze.
@Sultanus Constantinus: egész jó tipp! A zoom-ot lehet zú-nak hallani, főleg, ha nazalizálják, és nem külön [m]-met ejtenek. Stimmelne az is, hogy sajtótermékek összeállításakor előjön, bár még mindig nem biztos, hogy a sajtóhoz kötődik. Mondjuk ha van is ilyen szó, nem éri meg használni, ha egyszer a magyar anyanyelvűek 99,9%-a sem tudja, hogy micsoda. Ilyenkor erősen megkérdőjelezhető, hogy ha valaha része is volt, most vajon része-e a nyelvnek.
@Sultanus Constantinus: Azért a kérdést egy olyan helyen teszik fel, hogy várható, hogy valamilyen (vélt) megoldása van... Ez a zoom(olás) még eddig a legjobb tipp, bár nem kifejezetten a sajtóra jellemző, és érdekes története lehet, hogy torzulhattak el így (ha valóban erről van szó).