Köszönni se tudnak?
Egy horvát nyelvművelő oldalon azt mondják el a nyelvhasználóknak, hogy hogyan kell jó estét kívánni. Hát már köszönni se tudnak a horvátok?
Ha valakinek, aki más szláv nyelveket ismer, de a szerb-horvátot nem, meg kellene tippelnie, hogy miként kell horvátul jó estét kívánni: Dobar večer!, Dobra večer! vagy Dobro večer!, alighanem az elsőt választaná. Az ugyanis világos lenne számára, hogy a három forma csupán abban tér el, hogy a ’jó’ jelentésű melléknév milyen nemben áll – hímnemben, nőnemben vagy semleges nemben. Mivel pedig a večer [vecser] ’este’ szó szerte a szláv nyelvekben megtalálható, és mindenhol hímnem (az ószlávban is az volt), egyértelműnek tűnik, hogy az első megoldás a helyes.
Csodálkozhatunk azon is, hogy a Dobra večer! szó szerinti jelentése ’Jó este!’ – a ’Jó estét!’ Dobru večer! lenne. (Hím- és semleges nemben ilyenkor nincs különbség.) Ezt azonban el kell fogadnunk a kifejezés sajátosságának.
Ehhez képest meglepő, hogy a Horvát Nyelv és Nyelvtudomány Intézetének honlapja szerint a Dobra večer! a helyes alak. Ráadásul nem egyszerűen csak a köszönésben tűnik nőneműnek a večer, hanem minden szövegkörnyezetben az. Úgy tűnik, a horvátban a večer neme megváltozott. De miért?
Az egyetlen, amire gondolhatunk, hogy más szavak analógiájára. Csakhogy a mássalhangzóra végződő horvát főnevek többsége hímnemű: ha a večer nőneműből vált volna hímneművé, könnyebben találnánk magyarázatot a változásra. Igaz, vannak mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek is, Mind a večer, mind a (s)tvar eredetileg (az összlávban) magánhangzóra végződött, de másmilyenre: végződésüket tekintve akkor teljesen szabályosak voltak. de ezek közül sem sok végződik éppen r-re: említhetjük a tvar ’anyag’ vagy a stvar ’dolog’ szavakat, melyek elég gyakoriak ahhoz, hogy erős analógiás hatásuk legyen – azonban a végződésükön kívül nem sokban hasonlítanak a večerre. Jobban hasonlítanak a szavak másik csoportjának bizonyos alakjai. A mati ’anya’ szó bizonyos alakjaiban mater- tővel jelenik meg, és ilyenkor alakjai hasonlítanak a večer alakjaira. Igaz, kevés ilyen szó van, de azok legalább gyakoriak. Nagyobb probléma, hogy ezek éppen leggyakoribb alapalakjukban különböznek leginkább a večertől.
Találgatásainkban alighanem jó úton járunk, de meggyőző választ nem találunk. Elképzelhető, hogy a večer nemváltása eredetileg valamilyen tréfa része volt, bekerült a szlengbe, így vált általánossá. Az azonban, hogy a horvát nyelvművelők kénytelenek foglalkozni a kérdéssel, azt mutatja, hogy a nemváltás nem ment teljesen, illetve mindenhol végbe. Zágráb környékén a Dobar večer! ma is általános.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ivan Antolić / GNU-FDL 1.2)
Az ügy azonban még bonyolultabb, mivel a szerbben is nemváltás ment végbe – igaz, itt a helyzet egyszerűbb. A večerből itt az r lekopásával veče lett, s mivel az e végű főnevek tipikusan semleges neműek, ez is azzá vált. A szerbek tehát úgy kívánnak jó estét, hogy Dobro veče! Mivel pedig a szerb és a horvát között nincs éles határ, a horvát nyelvművelőknek ezzel a formával is meg kell küzdeniük.
Házi szakértőnk, Kálmán László személyes közlése szerint Dalmáciában a Dobra veče! formával is találkozott. Ez az ellenkező irányú keveredésre példa, és ez is furcsa, hiszen a horvátban egyébként nincsenek nőnemű e végű főnevek.
A koronát pedig az teszi fel az ügyre, hogy a Dobra/dobar večer! és a Dobro veče! keveredéséből megszületett a Dobro večer! alak is. Ez ugyan nyelvtanilag sehogy sem stimmel (r végű semlegesneműek nincsenek), de arra jó, hogy a nyelvvédők idegeit borzolja.
A csehek (és szlovákok) pedig néha csak annyit mondanak, hogy "Dobrý!" ..vagy ha ahhoz sincs kedvük, akkor csak: 'brý! :)
A lengyelek meg csak azt mondják mindenre, hogy "dobre". Itt a szállodában, ahol most vagyok, vannak lengyel vendégek is, én udvariasságból köszöntem nekik reggel, hogy "Dobry dzień", ők meg mondták, hogy "Dobre!".