Sokszor halljuk, hogy az angol befolyása mind nagyobb a magyar nyelvre. Ezúttal nem „printer”-eken és a „screenshot”-okon kesergünk, hanem megmutatjuk, hogy hogyan hat a magyar helyesírási gyakorlatra az angol. Mire érdemes odafigyelni – például egy ...

Lehetséges-e hogy egy nem létező szót használunk nap mint nap? Milyen rémes következményekkel járhat a helyesírás-oktatás? Mi köze a tyúknak a juhászhoz? Hát a jiddisnek a vurstlihoz? Az is kiderül, hogy a hasonló a hasonlónak nem mindig örül.

Útnak indulunk az EB-re, de ehhez pénzre lesz szükségünk, különösen, hogy kevés híján még Csehországba is átugrunk, sőt, Kárpátalján is elidőzünk, pedig ott nem rendeznek egyetlen meccset sem. Nem csoda, hogy a hosszú út során egy kis sörrel frissítj...

Ritka eset, amikor a mindennapi sajtóban nyelvészeti ismeretterjesztéssel foglalkoznak. Az ismeretterjesztés azonban, ha rosszul, hozzá nem értő módon csinálják, lehet káros is. A nyelvvel, a nyelvhasználattal kapcsolatban különösen fontos lenne a té...

Mitől függ, hogy egy adott nyelven milyen hosszú lesz egy szöveg? Mit is kell mérnünk, és miért? Miért érezhetünk egy szöveget rövidebbnek vagy hosszabbnak? Van-e nyelvészeti vagy más jelentősége a kérdésnek? Ismét egy olvasónk levelére válaszolunk.

Egy betű, melynek sorsa többször is egyszemélyes döntéseken múlott. Egy betű, mely ma is szélsőséges indulatokat vált ki. Egy betű, mely súlyos fennakadásokat okozhat a jogszolgáltatásban.

Leneveljünk róla vagy értsük meg jobban? Nemcsak tanárok számára merül fel ez a kérdés a csetelés „össze-vissza” írásgyakorlatáról: diákok is vannak, akik nehezen tűrik a divathullámokat. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen főbb megközelítései vannak ...

Sokan gondolják, hogy a helyesírási hibák leplezik le valakinek a tudatlanságát műveletlenségét. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a hibák egy része valószínűleg véletlen, egy más részük viszont komoly nyelvtani elemzési képességről tanúskodik.

Van is és nincs is. Egy hang, amelyet van, hogy ki kell ejteni, és van, hogy nem szabad. Az instabil ə nagyban hozzájárul ahhoz a benyomásunkhoz, hogy a francia kiejtés bonyolult. Vagy legalábbis a beszélt nyelv nagyban különbözik az írott nyelvtől. ...

Olvasónk figyelmetlenül olvas, és ennek köszönhetően szakértőnknek lehetősége nyílik ismét visszaérni egy igen érdekes kérdéshez. Valóban súlyos bajok vannak a magyar helyesírással? Nos, igen, de nem úgy, ahogyan azt a kérdező – vélhetően – gondolja.

Mindenki bizonytalan bizonyos szerkezetek helyesírásában. De miért? Valós nyelvtani kategóriákra épülnek a helyesírási szabályok? Hogyan dönthetjük el, mi főnév, mi melléknév? Mekkora lehet a szerepe a „rossz helyesírás”-ban az angolnak? Végső soron ...

A nyelvi jelenségekre különböző elemzéseket adhatunk. Azt tartjuk a legjobb elemzésnek, amely a legkevesebb feltevéssel, a lehető legegyszerűbben magyarázza a tapasztalt jelenségeket. Az egyes jelenségek azonban különböző magyarázatokat sugallnak, és...

Ha amúgy sem tudunk oroszul, nincs nagy szükségünk arra, hogy el tudjuk olvasni az orosz szövegeket. Az azonban előfordulhat, hogy egy híres orosz személyiség nevét vagy egy földrajzi nevet szeretnénk leírni helyesen – ekkor nincs más dolgunk, mint m...

Hasonlít-e a helyesírási szabályzat egy porszívóhoz? Nos, igen, pedig sokkal jobb lenne, ha meghagyná a morzsákat a nyelvhasználóknak. A helyesírással kapcsolatban amúgy is az az aranyszabály, hogy mindenki a maga portája előtt seperjen.

Hogy követi a köznyelvi kiejtés módosulását a helyesírás? Követi-e mindig? Egyáltalán: miért változik a kiejtés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a frissesség szó kapcsán.

Nyelvi intuíciónk gyakran olyan megoldásokat kínál, melyet a helyesírási szabályzat nem fogad el. Lehet-e jelentéskülönbség olyan szavak között, melyeket leírni sem szabad?

Mit tegyünk, ha nem tudjuk biztosan, hogyan kell írni egy szót? Helyes írásmódjára következtethetünk, ha sikerül felismernünk, honnan ered. Ehhez persze nem árt tudni, hogy mit jelent. Abban azonban sosem lehetünk biztosak, hogy egy szó nem létezik.

Már akkor is van róla véleményünk, amikor nem kezdjük el csinálni, aztán egyszer csak belekezdünk, egyre jobban beleszokunk, olyannyira, hogy az sem érdekel, ha mások elítélnek miatta. Ez a jellemzés sok mindenre igaz az életünkből – de most a csetel...

Olvasónk ártalmatlannak tűnő kérdéseire szakértőnk válaszol: kiderül, hogy a jó helyesírónak nem csupán a nyelvészethez kellene értenie, de tisztában kell lennie azzal is, milyen márkaneveket jegyeztek be, milyen intézménynek mi a hivatalos elnevezés...