Igen az újnorvég helyesírásreformra
A norvég Språkråd (Nyelvi Tanács) vezetősége végleg jóváhagyta idén májusban azt az új, hivatalos újnorvég helyesírást, melyen 2010. januárja óta dolgoztak, és amely 2012. augusztus 1-jén lép életbe, amennyiben azt a Kulturális Minisztérium jóváhagyja. Ottar Grepstad, a Tanács vezetője szerint Norvégiában még soha nem volt ilyen megalapozott nyelvi reform. Szerinte az új helyesírás egyszerűbb, sok ponton „érthetőbb”, és nem sokkal szigorúbb.
Norvégiában két hivatalosan elismert nyelvváltozat használatos, a bokmål (bok ‘könyv’, mål ‘nyelv’), és a nynorsk (‘újnorvég’). Ez utóbbi elnevezése Ivar Aasentől származik, aki az 1840-es évekbeli norvég nyelvjárásgyűjtésére alapozva megalkotta az első norvég leíró nyelvtant és szótárt, azzal a céllal is, hogy elkülönítse azt a dántól és a svédtől. A korábban egyedüli irodalmi nyelvként használt bokmål nagyon közel áll a dánhoz.
Jan Terje Faarlund, az Oslói Egyetem nyelvészprofesszora vis zont aggályait fejezte ki ez ügyben, hiszen az új szabályok eddig nem létező szóalakokat is szabályosnak fogadnak el. Ilyen a nynorsk ynskja/ønskja, mely most már ynska/ønska is lehet (bokmål: ønske ‘kíván’), a bølgje ‘hullámzik’ mellett pedig a bokmålból átvett bølge is megfér. Csakhogy a nynorsk eddig nem ismerte az ynska/ønska, bølge alakokat. Ez a helyesírási elv szerinte azért sem túl szerencsés, mert csökkenti a két nyelvváltozat közti különbségeket: nemcsak azért, mert sok bokmålból átvett szó is elfogadottá vált, hanem azért is, mert bizonyos nynorsk szóalakok, melyek eleve ritkának számítottak, ezáltal még ritkábbá válnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pajast / CC BY-SA 2.5, 2.0, 1.0)
A Språkråd szerint szó sincs arról, hogy a bokmål felé akarnák mozdítani a nyelvet. Grete Riise, a Språkråd helyesírási bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a reform célja egy egységesebb újnorvég helyesírás létrehozása volt, mely jobban tükrözi annak mai beszélt formáját. Az pedig más kérdés, hogy a beszélt nyelv sok helyen valóban inkább a bokmålhoz hasonlít.
Forrás
@Sigmoid: Habár én sem szeretem egy nyelvben a túlzott behatást, mert elég sok mindenre lehet értelmes és jó megfelelőt alkotni egy jövevényszó helyett, ám sok idegen elemtől nem tartózkodom én sem. Mifelénk a mindenfélére mondják a vsakšeféle szót, ami egészen jól láthatóan magyar hatás, de van olyan is, hogy vsakojačke, ami ízig-vérig szlávos, ergo így kellene csak használni. Én inkább mind a kettőt használom, a magyaros alak része a mindennapi életnek századok óta. És ne feledjük, hogy a magyar nyelv iszonyúan sok szláv jövevényt tartalmaz, javarészükről az emberek nem is sejtik, hogy csak kölcsönvett alak.
Szerintem ez a hiszti olyan függetlenségi para, mint a magyaroknál a "germanizmus" elleni harc.
Mondjuk Norvégia ma már nagyobb és gazdagabb is Dániánál, szóval szerintem ideje lenne túllendülniük a kisebbségi komplexuson. (BTW a magyaroknak is.)
@doncsecz: Persze. Egyesek azt is mondják, hogy bokmål dán norvég akcentussal. :)
A bokmal esetében a dánhoz való közelség nem az egykori közös Dán-Norvég államból adódik? Lehetséges, hogy akkor a dán nyelv felé fúziót folytatott pánskandináv eszmék végett? Ez sem egyedi eset, több másik országban jellemző. A skandináv nyelvek a svéd, dán, norvég igen közel állnak egymáshoz, szemben a norvég és svéd nyelvjárások jelentősen eltérnek az írott nyelvtől.