Hogy lehet lágyítójellel bekeményíteni?
A magyar középiskolákban írt szlovák nyelvi érettségi vizsga egyik kérdésében szlovákosították Petőfi Sándor nevét. A tesztet március 15-én írták a diákok – írja csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap.
A lap szerint „érthetetlen módon” szlovákosították Petőfi Sándor nevét a szlovák nyelvi írásbeli érettségi vizsgán.
A diákoknak arra a kérdésre kellett választ adniuk, hogy mely magyar költő alkotásaival lehet összehasonlítani Janko Král' műveit. A kérdésben megadták a megválaszolandó költő monogramját is: Š. P. Az S tetején a szlovák nyelv szabályai szerinti lágyítójellel.
A helyes, ragozott válasz a kérdésre: Šándora Petőfiho. A tesztlapokat készítő Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) a kiértékelési útmutatóban külön felhívta a tanárok figyelmét, hogy csak ez a válasz elfogadható. Ha valaki lágyítójel nélkül, Sándornak írta Petőfi keresztnevét, annak a válaszát érvénytelennek kell tekinteni.
A tesztlapokat központilag is kiértékelik, így ha a tanár elismerné is helyes válasznak a „Sándora Petőfiho” alakot, a diák végül mégsem kapna ezért a válaszáért pontot.
Szlovákiában az érettségi vizsgák eredményeit több egyetemen is beszámítják a felvételinél.
A lap által megkeresett igazgatók és tanárok felháborodásuknak adtak hangot a kérdés miatt, kiemelve, hogy éppen március 15-én, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján írt tesztekben ferdítették el a költő nevét.
A tanárok szerint a diákok túlnyomó többsége a kérdésre rossz választ adott. Voltak, akiket már a kérdésben szereplő lágyítójeles monogram is megzavart.
Az ügyben a lap megkereste a NÚCEM-et is. Az intézet vezetője későbbre ígért reagálást.
Az Új Szó megemlíti, hogy Szlovákiában a szlovák irodalmi tankönyvekben is magyar írásmóddal szerepel Petőfi neve. A költő neve egy 2002-es, a szlovák általános iskolák számára összeállított irodalmi tesztben is szerepelt, ám ott is lágyítójel nélkül.
Az MTI híre „lágyítójel”-ről beszél, aminek több alapja is van. Az egyik, hogy a az Š-en található kis ˇ jelet szlovákul mäkčeňnek hívják, ami kb. 'lágyító'-nak, 'lágyítójel'-nek fordítható (ejtése kb. [mekcseny]). Az is igaz, hogy az š (mely úgy hangzik, mint a magyar s) történetileg valóban olyan folyamattal alakult ki, amit nevezhetünk lágyításnak (szakszóval palatalizációnak).
Valójában azonban lágy hangoknak az olyanokat szokás nevezni, mint a magyar gy, ty, ny, ill. a régi-nyelvjárási ly. Ezeket gyakran a szlovákban is a mäkčeň jelöli: a [gy] és a [ty] esetében a nagybetűnél: Ď, Ť, a [ny] esetében mindig: Ň, ň. Ha azonban a betű szára magasra nyúlik, a lágyságot egy aposztrof (tkp. a mäkčeň fele) jelöli: ď, ť, Ľ, ľ. A mäkčeň azonban nem csak ilyen betűknél használatos, hanem pl. a Š, š [s] és a Č, č esetében is, ahol nem „lágy” hangot jelöl.
Az MTI szóhasználata tehát nem szakszerű, de mentségükre legyen mondva, hogy megfelelő magyar terminus híján nehéz lett volna frappáns megfelelőt találni...
@homery: köszönjük
"A lap általunk ..." A lap által ... - lenne helyesen.
@Pesta: Az eset azért is érdekes, mert gondolhatná az ember, hogy szlovákul így szokás írni, és egyszerűen azt várják el a tanulóktól, hogy ezt tudják. Csakhogy a név a szlovák wikipédiában is S-sel szerepel, és még a vitában sem merül fel, hogy Šándor lenne a megoldás, bár pl. az Alexander, sőt, a Šaňo is felmerül! sk.wikipedia.org/wiki/Diskusia:S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi
Szlovákiai források is azt erősítik meg, hogy ez a bevett szlovák írásmódja a költő nevének: www.bumm.sk/53173/sandor-petofi-volt-a-helyes-valasz-a-szlovak-irasb
A szlovák interneten ez az írásmód szinte csak ezzel az üggyel kapcsolatban fordul elő: www.google.com/search?q=site:sk+%C5%A0%C3%A1ndor
Miért nem írták rögtön Alexander Petrovičnak?
Azért röhejes ez az egész, mert ha nem lenne soviniszta töltete a dolgoknak, teljesen megférne egymás mellett több névváltozat, mint ahogy mindig is a történelem folyamán.
Eszter könyvét olvasva egy másik nyest cikkben - ahol az akkori perzsa főváros, Susa a helyszín, és amelyben az idegenbe elhurcolt zsidókat kell megvédeni - elgondolkodtam, hogy vajon az idegenbeli rabiga, avagy a szülőföldi rabság fájdalmasabb-e. A konkrét eset ugyan inkább eljárási, technikai hibának tekinthető, de szándékosság esetén tekinthető a megszokott és általános szlovák nyelvi terror részének.