Még egy helyesírási háború
Nem csak a magyarokra jellemző a torzsalkodás. Az aragóniaiak nyelve a kihalás szélén áll, de késhegyre menő vitákat folytatnak arról, hogy helyesírásuk következetesen a kiejtést kövesse, vagy az eredeti latin alakhoz álljon közel.
Az aragóniai nyelvet (l'aragonés), az egykori Aragóniai Királyság történelmi nyelvjárását ma már csak a spanyolországi felső-aragóniai falvakban beszélik, mintegy 12 000 fő, azonban valamennyien kétnyelvűek: a kasztíliai történelmi nyelvjárásra épülő spanyolt is beszélik. Sőt, az utóbbi beszélői gyakran azzal bélyegzik meg őket, hogy „rossz tájszólásban beszélik a kasztíliait”. Az utóbbi időkben azonban egyre erősebbé válik a történelmi dialektusok védelme és mesterséges felélesztése. Nagyon sok az úgynevezett „újbeszélő”: nekik a változat nem anyanyelvük, hanem utólag tanulják meg. Bár Spanyolország alkotmánya eddig is védte az országban beszélt regionális nyelveket és nyelvjárásokat, tehát valamennyi „tájszólást”, azonban nem tulajdonítottak ezeknek különösebb jelentőséget.
(Forrás: Wikimedia commons)
A nyelv gondozásával többféle nyelvvédő szervezet is foglalkozik. Jelenleg kétféle helyesírás van érvényben: az 1987-es aragóniai nyelvi kongresszuson elfogadott huescai helyesírási normák, valamint a 2004-ben alakult Sociedat Lingüistica Aragonesa (Aragóniai Nyelvészeti Társaság) reformja, amely a huescait kívánja felváltani. Az utóbbit felhasználva próbál egységes normát kialakítani a 2006 júliusában megalakult Academia de l'Aragonés (Aragóniai Nyelvi Akadémia), annak ellenére, hogy a huescai egyelőre jóval elterjedtebb.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az 1987-es huescai helyesírás meglehetősen következetes – még a kasztíliaiénál is következetesebb. A [b]~[v]-szerű hangok lejegyzésére egyetlen betűt, a b-t használja (míg a kasztíliai spanyolt beszélők örökös dilemmája, hogy mikor kell a szavakban b-t, és mikor v-t írni); a magyar sz-hez hasonló – a középkori [c]-ből származó – [θ] hang (olyan, mint az angol thing szóban) lejegyzésére pedig csak a z betűt használja (melyre a kasztíliaiban szintén két betű szolgál: a z és – e, i előtt – a c).
Az alábbi videón meghallgathatjuk, hogy hangzik az aragóniai.
Az új reform azonban egy csapásra megszüntetné ezt a következetességet, s visszahozná a lehető leglatinosabb (etimológiai) írásmódokat, vagyis leegyszerűsítve a dolgot „mától írjunk mindent úgy, ahogyan latinul volt”. Így például, ami 1987 óta suzesión ('utódlás') volt, az most successión lenne (vö. sp. sucesión), a zienzia ('tudomány') az új helyesírás szerint sciencia (vö. sp. ciencia), a beyer ('látni') pedig veyer (vö. sp. ver). De ez még nem minden!
Az ñ betű eredete
A jellegzetes spanyol Ñ, ñ betű valójában egy igen régi íráshagyomány maradványa. A középkori kéziratok latin nyelvű szövegeiben ugyanis gyakran alkalmaztak rövidítéseket, ezek fölé pedig vonalat rajzoltak. Az ñ eredetileg az -nn- betűkapcsolat rövidítése volt, amelyet kezdetben az n fölé húzott vízszintes vonallal jelöltek. Ez a vízszintes vonal vált idővel hullámossá. Eközben a spanyolban a hosszú latin nn és ll jésítve ejtődött, így a jelölés funkciója is megváltozott: többé nem a hosszúságot, hanem a lágyságot jelölte.
Az új aragóniai reform egy huszárvágással megszüntette az [ny] hangot jelölő ñ betűt is, amelyet ezentúl – a katalán megfelelőjéhez hasonlóan – az ny betűkapcsolat jelölne (akárcsak a magyarban): Így például az añada ('év') helyett anyada írandó. Az aragóniai nyelvvédők látható célja az volt ezzel a reformmal, hogy még jobban eltávolítsák a nyelvet a kasztíliaitól, hiszen az ñ betű mára szinte a kasztíliai spanyol védjegyévé vált (sok helyütt használják is annak szimbolizálására, például a spanyol nyelv terjesztésével és tanításával foglalkozó nemzetközi nyelvi-kulturális szervezet, a Cervantes Intézet jelvényében is ez a betű szerepel).
(Forrás: Wikimedia commons, Manuel Lampre)
A reform védelmezői szerint a – pejoratív értelemben vett – „újbeszélők” alkották az eddig használatos helyesírást, mert szerintük az túlzottan eltávolodik a valóságtól, és nem veszi figyelembe az aragóniai nyelvjárások közötti különbségeket (amelyek a kevés számú beszélő ellenére is lehetnek annyira különbözőek, vagy még inkább különbözőek, mint a kasztíliai nyelvjárások). A kiejtés szerinti helyesírást követve ugyanis a különböző nyelvjárások beszélői másként írnák le ugyanazt a szót, míg a nyelvtörténeti alapú helyesírás esetén kiejtésétől függetlenül mindenki ugyanazt az alakot írná le.
Hmm, A Mexikói cikkezhetne itt is éppen.
@Fejes László (nyest.hu): renhirek.blogspot.com-os dologra voltam kíváncsi nagyon. Köszönöm a linket :D
@ppeli.geo: köszi. :D
@El Mexicano: akkor valóban nagy a baj. a linket köszi.
@Szajci: A számikról már írtunk, de biztos fogunk még: www.nyest.hu/hirek/mikulas-a-lapp-saman
Ajánljuk még: fu.nytud.hu/hivlps.htm, renhirek.blogspot.com/search/label/sz%C3%A1mi%20%28lapp%29
Összehasonlításképpen alább egy aragóniai népdal, melléírtam a szöveget kasztíliai nyelven is. A dal műfaja egyébként a jellegzetes jota, a megszólaló hangszer pedig a pandúra (bandurria spanyolul) és a kasztanyetta:
www.altoaragon.org/jotas/jota_de_echo.mp3
Jota d'Echo / Jota de Echo*
(aragóniai / kasztíliai)
Y en llevas plenas las botas / Y llevas llenas las botas
Si te'n ves ta ra majada / Si te vas hasta la majada
Y en llevas plenas las botas / Y llevas llenas las botas
Con bellas tonyas y chullas / Con algunas toñas y chullas
Ya puede aturar las boiras / Ya puede parar las nieblas
Ya puede aturar las boiras / Ya puede parar las nieblas
Si te'n ves ta ra majada / Si te vas hasta la majada
Y en setiembre ye la fiesta / Y en septiembre es la fiesta
D'Echo, lo mío lugar / De Echo, mi lugar
Y en setiembre ye la fiesta / Y en septiembre es la fiesta
Los viellos á itar la siesta / Los viejos a echar la siesta
Y los chóvens á rondar / Y los jóvenes a rondar
Y los chóvens á rondar / Y los jóvenes a rondar
Que triballo no lis cuesta / Que trabajo no les cuesta
Tantonicos ya no'n quedan / Piedras ya no quedan
Ya no trilla la tordilla / (ugyanaz)
Tantonicos ya no'n quedan / Piedras ya no quedan
Los trigos imos dixando / Los trigos vamos dejándolos
Y se'n ven las chamineras / Y se ven las chimeneas
Y se'n ven las chamineras / Y se ven las chimeneas
Ya no trilla la tordilla / (ugyanaz)
*Echo egy aragóniai falu
@Szajci: Itt található az UNESCO (angol nyelvű) interaktív térképe a veszélyeztetett nyelvekről: www.unesco.org/culture/languages-atlas/index.php
Itt az Ethnologue sokkal rövidebb listája:
www.ethnologue.com/nearly_extinct.asp
Itt oedig a wikipedia listája kontinensenként:
en.wikipedia.org/wiki/Lists_of_endangered_languages
@Szajci: Az UNESCO Veszélyeztetett nyelvek interaktív atlasza szabadon hozzáférhető az interneten: www.unesco.org/culture/languages-atlas/
Az aragóniai helyzetével (mint általában a hasonló helyzetben lévő nyelvekkel) az a "probléma", hogy azok az idős falusiak, akik úgymond anyanyelvként használják, már ők is egy erősen elkasztíliaisodott változatot beszélnek (tehát inkább aragóniai elemekkel kevert kasztíliait), és – ahogy László is írta – a fiatalok ezt már nem tanulják meg anyanyelvként, csak később mint "újbeszélők". Pl. ha megnézed az aragóniai Wikipédiában, egyetlen olyan felhasználó van, aki úgy jelölte meg magát mint anyanyelvi aragóniai beszélő, de természetesen a kasztíliai is az anyanyelve.
Még valami: ha már említettem a számikat, nem csinálnátok egy cikket erről?
A múltkor a wikipédián olvastam, hogy van egy inari számi rapper Amoc. Itt van egy szám tőle: www.youtube.com/watch?v=kSpMjs0g4Lo&feature=related
Értem. Én kérek elnézést, úgy értettem, hogy anyanyelvi beszélője van. Így teljesen másképpen látom. Valóban, több országban jellemző, hogy a fiatalok már az irodalmi nyelvet tanulják meg, a helyi nyelvet/nyelvjárást nem. Nálunk baranyai bosnyákoknál is ez a helyzet, sajnos :(
Tudnátok egy linket adni, ahol az unesco kigyűjtötte a veszélyeztetett nyelveket?
@El Mexicano: Lájk.
Kedves Szajci!
A nyelvek veszélyeztetettségét nem csupán az befolyásolja, hogy hányan beszélik őket. A fő kérdés az, hogy a beszélők mennyire adják tovább a nyelvet. Pl. mordvin nyelveken több százezren beszélnek, de néhány évtizede még millió felett volt a számuk, két generáció múlva pedig lehet, hogy csak tízezrekben mérhetjük őket. Máshol lehetnek elszigetelt közösségek, ahol csak néhány százan beszélnek egy adott nyelvet, de azt a gyerekek mindig megtanulják: az ilyen nyelvek nem veszélyeztetettek, egészen addig, míg a helyzet meg nem változik.
Ebben a cikkben is az szerepel, hogy bár 12000 beszélője van a nyelvnek, egyik sem anyanyelvi beszélő: kevéssé valószínű, hogy gyermekéhez is aragóniaiul fog beszélni. A nyelvet tehát addig fogják beszélni, míg lesznek olyanok, akik ezt választják "hobbi"-nak...
@Szajci: Szia Szajci!
Itt elsősorban az a meghatározó, hogy az UNESCO mit tekint veszélyeztetett nyelvnek, és az aragóniai szerepel a Veszélyeztetett nyelvek atlaszában. Másrészt nem feltétlenül a beszélők száma önmagában a meghatározó tényező ennek megítélésében, hanem egyéb körülmények (pl. az anyanyelvi beszélők korosztálya – ők főleg idős, falusi emberek –, számuk csökkenése, a nyelv oktatásának hiánya stb.)
Elképzelhető pl. az is, hogy egy nyelvet csak 100-an beszélnek a dzsungel kellős közepén egy törzsben, de ha ők szaporodnak és fenn tudják tartani a nyelvüket, akkor nem fog kihalni.
12 ezer fő, azért elég sok, hogy a kihalás szélén álljon. A múltkor néztem a wikipédián a számi nyelveket. valamelyiket csak 20 fő beszél, van amit csak 4-500 fő.