Mi lesz az Unió 24. hivatalos nyelve?
Aktívan folynak a tárgyalások az Európai Unió és Horvátország között a nyugat-balkáni állam csatlakozásáról. De vajon hivatalos nyelv lesz a horvát az EU-ban?
Az Unió általában automatikusan hivatalos nyelvének ismeri el bármelyik csatlakozó állam hivatalos nyelveit. Horvátország esetében azonban az ügy nem volt ilyen egyszerű. Az EU hivatalnokai ugyanis számolnak azzal, hogy később más balkáni államok, így Szerbia, Bosznia és Montenegró is csatlakozni fognak az Unióhoz. Ezek az államok mind saját nyelvüket ismerik el hivatalosként, ám ezek a nyelvek kölcsönösen érthetőek, csupán nyelvtanuk néhány vonásában, illetve szókincsük egy részében térnek el egymástól. Rengeteg többletköltséggel járna, ha egy nyelv helyett négy nyelvre kellene fordítani: azt javasolták tehát, hogy az Unió 24. hivatalos nyelve a bosnyák-horvát-szerb (BHS) legyen.
(Forrás: Wikimedia commons)
Ez a lépés azonban erős tiltakozást váltott volna ki Horvátországban, még az is elképzelhető volt, hogy a lakosság elutasítsa a csatlakozás ötletét. Éppen ezért egyelőre elfogadták hivatalos nyelvnek a horvátot, ám a Szerbiával, Boszniával és Montenegróval folytatott tárgyalások során már aligha lesz ilyen egyszerű a helyzet. Az Unió több millió eurót költ évente fordításokra, és nem lesz hajlandó minden ilyen költséget finanszírozni.
Hol nagyobb a távolság?
A cseh és a szlovák nyelvtanát tekintve sokkal távolabb áll egymástól, mint a szerb és a horvát, ám jóval több a szókincsbeli egyezés. Az egyik nyelvben keletkezett új fogalmak gyakran kerülnek át a másikba. Ezzel szemben a szerb és a horvát műveltségi szókincs távolabb áll egymástól, sőt, folyamatosan tudatosan távolítják őket. Éppen ezért egy horvátnak időnként nehezebb szerb újságot olvasnia, mint egy csehnek szlovákot.
Korábban, Csehország és Szlovákia csatlakozásakor hasonló probléma nem merült fel. A cseh és a szlovák ugyan bizonyos tekintetben távolabb áll egymástól, mint a nyugat-balkáni szláv nyelvek, de a kölcsönös érthetőség foka itt is elég magas. A cseh tévében és rádióban nem fordítják le a szlovák nyilatkozókat (sőt, a cseh rádió budapesti tudósítója szlovák, így a budapesti tudósítások rendszeresen szlovák nyelvűek), és a szlovákban sem a cseheket. Hasonlóképpen nem fordítják egymás filmjeit sem. Ennek ellenére mindkét nyelv az Unió hivatalos nyelve, a dokumentumokat mindkét nyelvre lefordítják.
A horvátéhoz hasonló probléma fog felmerülni akkor is, amikor Makedónia kezdi meg csatlakozási tárgyalásait. A makedón nyelv önálló státuszát nem mindenki ismeri el, különösen Bulgáriában: itt a makedónt a bolgár egy nyelvjárásának tekintik. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy míg a makedón nyelvtana a bolgáréhoz áll közelebb, addig szókincse (különösen a szakterminológiája) a szerbhez. A makedónoknak tehát nem lesz egyszerű azt mondani, hogy használják a bolgár dokumentumokat.
Érdekes kérdés, hogy mi lenne, ha Norvégia is csatlakozni szeretne az Unióhoz. Norvégiában már a norvégnak is két változata használatos, a „városias” (főleg Oslóban és környékén beszélt) könyvnyelv (bokmål), illetve a népnyelv (landmål 'vidéki nyelv' vagy nynorsk 'újnorvég'). Az előbbi eleve nagyon közel áll a dánhoz, ezért megkérdőjelezhető lenne, hogy érdemes-e rá külön fordítani.
Még egyszer köszönöm az alapos és kimerítő választ! Azt hiszem most már kezd világossá válni a dolog. Középszinten tudok szerbül és szoktam olvasgatni a "Jutarnji list" nevű horvát újságot. Számomra még most 2014 végén is úgy tűnik, mintha a két nyelv csaknem azonos lenne kisebb nyelvjárási különbségekkel tarkítva persze. Arról én is olvastam, hogy igyekeznek átvenni elemeket az egyes horvát nyelvjárásokból (pl. kaj nyelvjárás).
@Sandor: Nem egészen: pont hogy felsőfokon kell horvátul megtanulni (gondolom úgy értetted, hogy olyasvalakinek, aki tud már szerbül), mert a szakszövegek, újságcikkek stb.
(Meg kell jegyeznem, hogy tudtommal alapfokon, köznyelvileg is érdemes tudni azért valamennyit horvátul, mert a bosnyáktól vagy főleg azért a szerbtől nagyban különbözik
Mint említettem, ez egy jórészt tudatos folyamat, ezért igazából egy jól nyomon követhető és "lassú" (nem nyelvészeti, hanem
Általában olyanra kell gondolni, hogy egy szót vagy szóképzési elv nyelvjárási vagy nyelvhasználati szinten már jelen volt korábban is a horvát nyelvben, de míg korábban a szerbhez "közelebb álló" változatot használták (a "nyelvpolitikai" tervezésnek köszönhetően) most inkább arra törekszenek, hogy minél távolabbit kezdjenek el használni. Különben ez a folyamat már korábban elindult (Tito halála körül, a horvát "újjáéledés" időszakában, tehát csak túlsúlya új a műveltségi nyelv - nyelvek!!! - között)
Lényegében tehát nyelvi ideológiai változásról beszélhetünk ("jugoszlávizmus" helyett - vagyis egy korábban talán létezett nyelvi egység újbóli létrehozása, 1945 után proletárdiktatúrai alapon - egy "croatizmus", vagyis milyen az "igazi, autocthton" horvát nyelv)
(Nem mellékesen maga a szerb is sokat változott a 80-as évek óta, nem kis részben olyan folyamatok miatt is, amelyek a magyarra is hatottak például. Olyanokra kell gondolni, mint az elvtárs, a GMK stb. "kihalására" a mindennapi nyelvből, de új szavak is elterjedtek.)
Köszönöm a választ! Tehát, ha jól értem, akkor felsőfokon nem is érdemes tanulni horvátul, mert ezek szerint egyik pillanatról a másikra változik a horvát műveltségi szókincs, vagyis ami a nyolcvanas-kilencvenes évek műveltségi szókincsét illeti az mára már teljesen elavult. Mellesleg arra lennék még kíváncsi, hogy maguk a horvátok, hogy tudják nyomon követni nyelvük ilyen gyors változását?
@Sandor: Ha jól tudom - ha nem, a nyest szerkesztői kijavítanak - ez egyrészt jelenti részben a különféle szaknyelveket, a műveltebb rétegek által használt szókincset és elsősorban az oktatásban és a média által közvetített magasabb presztízsű nyelvek szókincsét.
A folyamatos távolítás pedig azt jelenti, hogy olyan szóalkotásokat és átvételeket alkalmaznak, amelyek eltérnek a szerbétől, vagy az ahhoz közel álló nyelvjárásokétól.
(és vagy jelent voltak már korábban egyes horvát nyelvjárásokban vagy sem)
Tehát lényegében éppen fordítva mint a jugoszláv korszakban, amelyben éppen ellenkezőleg, a két nyelv közelítése zajlott.
(Mj.: ez - általában - tudatos folyamat - vagyis a különféle horvát "nyelvápolók", ezek szervezeteinek és kiadott szabályozásainak - eredménye, nem "spontán" folyamat)
Egész pontosan mi az a műveltségi szókincs, s mit takar az,hogy folyamatosan távolítják?
Olvastam olyanról épp ezen a portálon, hogy pl. a nácik is igyekeztek új szavakat meghonosítani a német nyelvben, az NDK-ban is történtek rá kísérletek, de ezek többnyire eredménytelenül végződtek. Még a magyar nyelvújításnak sem sikerült sok szót meghonosítania a magyar nyelvben, vagyis az adott közösség nem fogadta be őket. Pl. nyaktekerészeti fekvenc.