1932 őszén egy magyar újságíró érkezik Kínába, hogy tudósítson arról, mi is zajlik akkor a kontinensnyi országban. Ott, ahol a japánok éppen egy új államot hoznak létre Mandzsukuo néven, és ahol a kínai központi kormány távolról sem olyan egységes ál...

Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.

A sokféle ma használt székely ábécé közül igazi klasszikusnak számít Magyar Adorján betűsora: már az 1930-as években is igen népszerű volt. Magyar nemcsak ábécét alkotott, hanem értekezést is írt a székely írásról, s mindezt a magyarság – pontosabban...

A „melyik” több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot, a „milyen” szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egy (több) dolog azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdons...

Berakhatjuk-e a tárlókba a szókincset, a vitrinekbe a névszóragozást? Némi szkepticizmussal kerestük fel a Magyar Nyelv Múzeumát, és gyanúink részben beigazolódtak – ugyanakkor mégis reménykedünk.

Családneve iránt érdeklődő olvasónk sorozatunk előző részében tekintélyes társaságba került. Most végleg eldőlni látszik, hogy lengyel nemesek vagy szlovák, esetleg horvát parasztok voltak-e ősei. Nyomozásunk során körbejárjuk a Kárpát-medencét...

Japán 1931-1932 fordulóján ragadja el egy gyors háborúban Mandzsúriát Kínától és alakítja meg a területen Mandzsukuo bábállamot. Eközben Kína maga is nagy belső átalakuláson megy keresztül. Hogyan látja a forrongó országot egy magyar újságíró?

A nyár az egész Európában várva várt évszak, de leginkább mégis északon, ahol rövidebb ideig tartózkodik. Nem csoda ha mémek is születnek róla.

Ha megvannak a források, melykből meríteni lehet, a nyelvi párhuzamok megtalálása sokszor már csak fantázia kérdésének tűnik. Jó szemmel könnyen találtak helyes megfeleléseket kutatóink, de a túl laza módszerek sorozatos hibákhoz is vezetnek.

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

Kétnyelvűek arról számolnak be, hogy nem viselkednek ugyanúgy, amikor a különböző nyelveiken beszélnek. A tapasztalat – úgy tűnik – nem egyedi; kutatások is megerősítették ezt az élményt.

A történelmi tévhitekről szóló rénhírhez a következő komment érkezett: „a Kunda Sungiri majd Fésűskerámiás kultúra is finnugor volt”. Ebben van némi igazság – de mennyi? Itt a kiváló alkalom, hogy folytassuk a finnugor régészeti kultúrák bemutatását....

1554-1555 fordulóján I. Ferdinánd követe, Ogier Ghiselin de Busbecq Bécstől Konstantinápoly felé haladva, miután a királyi Magyarországon és a török hódoltság területén áthaladt, Szerbián is keresztülmegy. Itt újabb – ókori – érdekességekkel találkoz...

Gondolkodott már azon, hogy milyen lehet a tévéhíradók átlagos tudósítása? A sok különböző riport között nehéz megtalálni a tipikust, legjobb, ha készítünk egyet! Ha sok tartalmatlan tudósítást látott már, ennyire tartalmatlant még soha! És mégis sok...