Naissustól Nisig Busbecq lovaggal
1554-1555 fordulóján I. Ferdinánd követe, Ogier Ghiselin de Busbecq Bécstől Konstantinápoly felé haladva, miután a királyi Magyarországon és a török hódoltság területén áthaladt, Szerbián is keresztülmegy. Itt újabb – ókori – érdekességekkel találkozik.
Sorozatunk első tíz részében Busbecq lovagot Bécstől a szerbiai Jagodináig tartó útján kísértük el; a folyatásban pedig a Nis felé vezető úton látjuk viszont.
Azt már korábban is láthattuk, hogy jó humanistaként Busbecq nagyon is érdeklődik az antikvitás iránt. A vidék római múltja iránt rendkívül fogékony Busbecq Nis felé vezető útján ismét nem mulasztja el, hogy levelében fel ne hívja a figyelmet az antik világ itt fellelhető maradványaira.
Naissus, Nysos, Nis
Busbecq a Via Militaris, a Balkánt a mai Belgrádtól Isztambulig átszelő ókori útvonal mentén hamarosan eljut Nis városáig, mely a római időkben Naissus, Bizánc idején Nysos néven szerepelt a térképeken. Ilyen az utazás térben és időben, Busbecq tolmácsolásában:
(Forrás: Wikimedia Commons / Cplakidas / CC BY-SA 3.0)
Nem messze Jagodinától egy kis folyóra leltünk, melyet a mellette lakók Nisavának [Nissus] mondanak, s melyet, míg Nist elértük, végig jobbunkon bírtunk, és nem sokkal később ennek partján (hol a régiek római útjának maradványai fennmaradtak) egy ma is fennálló oszlopocska latin, de oly mértékben megrongált feliratait pillantottuk meg, melyeket elolvasni nem lehetett. Egyébiránt Nis nem egy jelentéktelen és a helyiek által nem gyéren lakott kisváros.
(23–24. oldal)
Nis, Via Militaris, Busbecq és legalább ezer év. Hogy függ össze mindez? Hogyan történhet meg, hogy az Oszmán Birodalom területén – 1554-1555-ben – egy Habsburg követ a római idők emlékeiről mesél?
Via Militaris
A Busbecq által itt említett út annak a Via Militaris (Via Diagonalis) elnevezésű, a római korban igen fontos balkáni útnak a maradványai, ami a mai Belgrád, Szendrő, Nis, Szófia, Plovdiv, Edirne és Isztambul városait kötötte össze. Ahogy azt eddig is láthattuk, Busbecq nagy vonalakban ennek az útnak a mentén halad Belgrádtól dél felé. A követ olyan útvonalat követ Konstantinápoly felé, melyen már évezredek óta járnak – nem is csoda hát, ha ókori leletekre bukkan.
Így van ez napjainkban is: miközben folyik a 10-es számú pánerurópai folyosó építése, a mai Szerbia területén a Via Militaris újabb részletei kerülnek napvilágra. 2010-ben a Via Militaris újabb nyomaira bukkantak az építkezések folyamán. Nem messze Nistől, a szerbiai Pirot és Dimitrovgrad közötti szakaszon pedig 2012-ben is találtak egy olyan oszlopot, amilyenhez foghatót Busbecq is láthatott.
(Forrás: arheo-amateri.rs)
A folytatásban nem kevésbé érdekes tapasztalatait osztja meg velünk a szerző: a karavánszerájról lesz szó...
Felhasznált források
2016 derekára elkészül a 10-es közúti folyosó
Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.
Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748.
Római hadiutat tártak fel Szerbiában
The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.