A sajtóban eddig megjelent vélemények szerint nehéz és középkori volt. Szerintünk nagyjából olyan volt, mint az előző években. De az tény, hogy a felvételizők egy része megijedhetett bizonyos feladatoktól.

A régi idők szavai talán vannak annyira izgalmasak, mint a mai újítások. Az év szava szavazások hevében arra hívjuk olvasóinkat, hogy szavazzák meg nálunk, melyik legyen az 1923-as év katonaiskolai szava. Közben Ottlik Géza „Iskola a határon” című re...

A magyartanítás és a magyartanárok mostohagyereke: az utált és mellőzött nyelvtanóra. Ez állt a Magyartanárok Egyesülete legutóbbi konferenciájának középpontjában. Az előadók és a közönség soraiban is ott volt a nyest. Elmondjuk, mi mindent tanultunk...

Olvasónk szerint az irodalom és a történelem középiskolai tanítása fölösleges. Ezek helyett ő inkább kémiát, biológiát és idegen nyelveket tanulna. Igényeit megértjük, de nem osztjuk véleményét. Szerintünk igenis kell tanulni „haszontalan és fölösleg...

Ezúttal a hatodikosoknak készült Erkölcstan című kísérleti tankönyvet néztük át. Rengeteg talányos kérdéssel, „bon mot”-szerűen megfogalmazott általános igazsággal találkoztunk. Arról azonban nem vagyunk meggyőződve, hogy mindez a diákok hasznára vál...

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján elérhetőek az új kísérleti tankönyvek. Az erkölcstan tantárgyhoz készített taneszközöket tekintettük át.

Komoly nyelvészeti adatgyűjtő és rendszerező munkát is imitáltunk abban a gimnáziumi táborban, amelyre a nyest cikkei alapján készültünk föl.

A mondataink potenciálisan végtelenek: számukat tekintve és hosszukat tekintve is. Igaz-e ugyanez a szóalakokra? Meghosszabbítható-e a „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért”?

A nyest cikkei alapján foglalkozásokat szerveztünk gimnazisták számára nyelvtanból. Érdekes lehet egy ilyen nyári nyelvtanóra? – Beszámolónkból kiderül.

Mi történne Magyarországon, ha egy humorista valamelyik vezető politikusunk izmos testét és csodálatos hátsóját emlegetné egy popdalban? Botrány! Szerencsére erről nincs információnk. Azt viszont megmutatjuk, hogyan csinálják ezt a norvégok.

Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.

Eltelt ez a tanév is! – Felelős szerkesztőnk ennek kapcsán saját tanítási tapasztalatait osztja meg. Írásából kiderül, hogy az iskola alapvetően abszurd hely, és tanulni majdhogynem lehetetlen. Hogy mégis néha sikerül: az igazi csoda.

A rákbetegség pszichológiájáról és benne kommunikációs kérdésekről is szól Tari Annamária „Sejtem...” című könyve, ami 2008-ban jelent meg, de ma is érdemes elővenni.

Ha könnyű, örülünk. De mi van, ha túl könnyű? Úgy hisszük, sokan szereztek sok pontot az idei magyar érettségi szövegértési részével. Mi most csont nélkül bevittük.

Nagypéntek történetének középpontjában Jézus szenvedései és kereszthalála áll. A történet azonban elmesélhető másképp is: ezt teszi Bulgakov, amikor főhősének regényében Poncius Pilátust és Máté evangélistát állítja a középpontba.

2014. február 7-én zajlott le a Miskolci Egyetemen a VII. Taní-tani konferencia. A nyest képviseltette magát előadóként és hallgatóként is: beszámolunk élményeinkről.

A Bibliát olvasva sokszor megdöbbenünk, hogy mennyire sokrétű tudás van benne az emberi lélekről, viselkedésről, természetről. Borbás Gabriella Dóra „A Biblia mint kommunikációs tankönyv” című kötetében a Szentírás szövegének az emberi kommunikáció k...

Az időmértékes ritmizálás nem is mindig olyan könnyű. Sokszor van olyan eset, hogy aszerint írunk, hogy „kijöjjön” a hexameter vagy más ritmus. Az ókori eposzok esetében persze a fordítás is nehezíti a feladatot. Olvasónk az „Odüsszeusz” név ritmizál...

Lehet-e szűkre szabott formai keretek között nagyot, fontosat alkotni? – Kosztolányi Dezső szerint csak így lehet. Formáról és tartalomról, mondanivalóról vallott szemléletét idézzük fel újra – ezúttal egy költői fohász formájában. Egyúttal igyekszün...

Kosztolányi és társa utcai feliratokon röhögnek, majd elmagyarázzák, mi is volt olyan nevetséges a feliratokon. Mindegyiknek valahogy a jelentés változatosságához és változékonyságához van köze. Aztán még az is kiderül váratlanul, hogy kedvenc szerző...

Kosztolányi azt mondja, hogy az igazán rossz műveket csak dicsérni érdemes, ahogy a haldoklóknak sem mondjuk, milyen pocsékul néznek ki. Lehet mondani, hogy illendőségből, de ennél többről van szó…

1996 óta november 16-án ünneplik világszerte a toleranciát. Ennek kapcsán annak gondoltunk utána, hogy mi is a tolerancia, és hogy lehet-e tolerálni az intoleranciát.

Mi a líra? Mi a költészet? És milyen viszonyban vannak ezek a fogalmak a vers fogalmával? – Verselő című sorozatunk aktuális részében megmutatjuk, hogy a műnem (műfaj) és a műforma tényleg különböző, egymástól független sajátsága az irodalmi szövegek...

Azt tudni véljük, hogy mi a szép. Elmagyarázni azonban annál nehezebb, hogy mi miért szép. Kosztolányi megpróbálja végiggondolni, de hangosan csak annyit mond ki: „Szép”.

Albert Camus 100. születésnapjának évfordulója alkalmából a „Közöny” című regény nyelvi érdekességeivel foglalkozunk.

Bűnös viszony és gyilkosság: két hasonlat egy jó tanácsban megfogalmazva. Ezúttal ismét Kosztolányi Dezsőtől tanulunk meg valamit az írással kapcsolatosan.

Arany János szerint, aki olyan átmeneti formákkal próbálkozik, amilyen a makáma, a rímes próza, könnyen megjárhatja, ugyanakkor az úttörőnek kijáró tisztelet mindenképpen az övé lesz… Cikkünkben verses és prózai formák között keresgélünk.