Miért hívják a Biblia két-három mondatos egységeit versnek? Valóban kötött forma a vers, vagy lehet szabad is? Az eddigi viszonylag tiszta képünket a szövegformákat illetően kénytelenek vagyunk most elhomályosítani...

Pikírt humorát már eddig is nagyon szerettük, de alázós stílusa egyszerűen mesteri. Le akar szidni valakit? Szívesen okozna néhány kellemetlen percet embertársainak? Tanuljon alázni Kosztolányitól!

Sokan gondolják, hogy a vers mindenképpen rímel. Ez azonban nincs így, a középkorig fel sem találták a rímet. Onnantól viszont – ez tény – nagy karriert futott be a verses beszédben. Most kiderül, milyen fajtái vannak, és hogy csak ütemhangsúlyos ver...

Az íróeszközök fejlődésének rövid történetén keresztül kalauzol el minket Kosztolányi egy metaforarendszerbe, amelyből kiderül, hogy régen minden jobb volt és hogy az írógép ördögi masina.

Verstani sorozatunkban ezúttal megismerkedünk néhány ütemhangsúlyos sorfajtával. Kiderül, hogy attól, hogy „felező”, még lehet „négy ütemű”. Végül pedig az olvasóra bízzuk József Attila egyik leggyakrabban átköltött versének ritmizálását.

Író az, aki még szerette koporsója mellett is szerencsésnek érezheti magát, hogy végre van nagy tragédia, amit megírhat? – Kosztolányi helyére teszi ezirányú gondolatainkat. Szerinte a nagy irodalom nem a nagy élményekből születik.

A verselési rendszerek közül most az ütemhangsúlyos verseléssel ismerkedünk meg. Ehhez azonban meg kell határoznunk, hogy mi a hangsúly, és hogy mi az ütem. Végül arra is fény derül, hogy mit takar az, hogy egy vers „felező tizenkettesben” vagy „fele...

Mit jelent kiolvasni valamit? És milyen művek azok, amelyek kiolvashatatlanok? – Kosztolányi ezúttal komplett olvasáselméletet gyárt e szavak magyarázata kapcsán.

Verselő című sorozatunkban ezúttal még maradunk az időmértékes verselésnél. A leggyakoribb sor- és strófafajtákkal ismerkedünk meg. És az is kiderül, mire jó nekünk Berzsenyi.

Reméljük, az olvasót már a cím láttán is kacagás fogta el. A nevek magyarítása azonban nem ment viccszámba Kosztolányi számára: ő komolyan érvel a magyar hagyomány mellett. Érveit megértjük, de nem osztjuk.

Verselő című sorozatunkban ezúttal az időmértékes verselés alapjaival ismerkedhetünk meg. Megtudjuk, hogy a szótagolás és a tapsolás segít a ritmus felismerésében.

Közmondás vagy majdnem-mondás? – Kosztolányi példái alapján megtudhatjuk, mik azok a majdnem-mondások, és hogy mire jók és mire nem.

„Bezárják az Igazgyöngy Alapítvány iskoláját” és „Antiszemita indíttatású sírrongálás történt a Farkasréti temetőben: megrongálták a Latabárok sírját” – értesülhettünk múlt héten a Facebook jóvoltából az aktualitásokról. Aztán kiderült, hogy az egyik...

Hogyan kell verset írni? Bárki írhat verset, ha megtanulja, technikailag hogyan kell? – Új sorozatunkban a verstan rejtelmeibe kalauzoljuk el olvasóinkat. Az első részben igen könnyed feladatra vállalkozunk: megpróbáljuk meghatározni, hogy mi a vers.

Három olyan jelenséget vizsgálunk meg Kosztolányi segítségével, amelyekben a nyelv és a lélek összekapcsolódik. Kosztolányi ugyan nem szolgál számunkra tudományos magyarázattal, de az általa naivan leírt jelenségek akár magyarázhatóak is a nyelv és a...

Pléh Csaba új ismeretterjesztő kötete, „A lélek és a nyelv” címet viseli – egyértelműen utalva ezzel Kosztolányi nyelvi ismeretterjesztő munkásságára. A kötetben azonban egészen más értelmet nyer mind a „lélek”, mind pedig a „nyelv”: mindkettő tudomá...

Milyen hosszú legyen egy mondat? – A nyelvhelyességet ellenőrző szoftverünk tudni véli, egyik legnagyobb írónk azonban széttárja a karjait, és azt mondja: „kérdezzetek okosabbat!”

Kosztolányi ezúttal megismertet minket egy fiatalemberrel, aki tizenkét évet töltött Argentínában, majd hazatérve egyszerűen nem tudott megszólalni magyarul. Mi történhetett vele? Ilyen rövid idő alatt elfelejtette az anyanyelvét? – El lehet egyáltal...

Cikkünkben Kosztolányival és Esti Kornéllal pezsgőzünk, kísérőnek pedig szótárt lapozgatunk. Megtudhatjuk, mi a nyelv, ha a szótár csak egy kagyló...

Újabb négy érdekes magyar nyelvi jelenséget szemlélhetünk meg közelebbről Kosztolányi Dezső segítségével. Mikor mondhatjuk azt, hogy „anyája”? Halászléje vagy halászleve után fanyalodott rá a rossz körtékre az író? ˜– Minden kiderül.

Mit írnánk meg egy regényben szívesebben: az élet egy nagy kérdését vagy egy pohár vizet? Kosztolányi ezúttal abban igazít el minket, hogy miért érdemes mindenképpen a pohár víz leírását választanunk abban az esetben, ha regényírásra adnánk a fejünke...

Egy fiatal költő első kötetét mutatjuk be, amelyben azonban sem fiatalosságot, sem könnyedséget, sem játékosságot nem találtunk, őszt és létösszegzést annál inkább.

Ha zsíros húst eszik, rosszabb verseket ír a költő? Megadható-e a remekművek írásának receptje? – Kosztolányi egy „érdekesen buta” könyvvel indult el nyaralni.

Simon Márton 1984-ben született; költő, műfordító és slammer. 2013. április 11-én jelent meg második verseskötete „Polaroidok” címmel. A kötet valóban pillanatfelvételeket örökít meg mindennapjainkból, a minket körülvevő verbális világból.

Kosztolányi Dezső nem sokat teketóriázik, amikor egy-egy művészettel kapcsolatos közkeletű tévhitet kell eloszlatnia. Ezúttal őszintén megmondja, hogy a művészetnek vajmi kevés dolga van az őszinteséggel. És hogy a gondolatok „nem oldódnak” a művésze...

Interaktív erkölcstan tanórán vehettünk részt egy budapesti általános iskolában. A tanóra keretei közé szorított bemutatóból és sajtótájékoztatóból kiderült, mit és hogyan fognak tanulni jövőre az elsős és az ötödikes diákok erkölcstanórán.

Kosztolányi egy újabb illúziótól szabadít meg bennünket – ezúttal a művészi ihletettséggel kapcsolatosan. Szerinte az ihlet nem egy átszellemült, élménygazdag állapot, hanem éppen az a távolságtartás, az az objektivitás, ami szükséges bármilyen mű me...

A 19-20. század fordulóján már egyszer végbement egy radikális reform a nyelvtantanításban. Ma mégis azt látjuk, hogy az ősrégi módszerek élnek tovább. Bemutatjuk Simonyi Zsigmond újító nyelvtantanítási programját, amely ma is aktuális, csak még várj...

Varró Dani felháborodott levelet kapott egy kisgyerekes szülőtől, aki azt panaszolja, hogy milyen „gyerekeknek nem való” kifejezéseket használ a költő egy gyerekkönyv-fordításában. Utánanéztünk annak, hogy az „elkenődik”, a „frászt hoz” és a „hülyén ...