Két kezemen meg tudom számolni?
Verstani sorozatunkban ezúttal megismerkedünk néhány ütemhangsúlyos sorfajtával. Kiderül, hogy attól, hogy „felező”, még lehet „négy ütemű”. Végül pedig az olvasóra bízzuk József Attila egyik leggyakrabban átköltött versének ritmizálását.
Verstani sorozatunkat legutóbb ott hagytuk abba, hogy vannak olyan versek is, amelyek ritmustényezője a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Ezt a verselési rendszert hangsúlyosnak vagy ütemhangsúlyosnak nevezzük. Azt is tisztáztuk már, hogy ilyen ritmusú versek alapvető egysége az ütem, ami egy hangsúlyos és legfeljebb három hangsúlytalan szótagból áll. Magyarul viszonylag könnyű ilyen verset írni – gondolhatjuk –, mivel minden szó első szótagja hangsúlyos... Ha könnyűnek nem is könnyű, de a dolog valóban adja magát; a magyar népköltészet ütemhangsúlyos versformákban létezik. Gyakori formái a felező nyolcas, a felező hatos.
Jöszte hezzám, szép madárka!
Nem zárlak én galickába:
Mikó tetszik, elrepülhetsz;
Ha kedved lösz, visszajöhetsz.Vasárnap bort inni,
Hétfőn nem dolgozni;
Hej, kedden lefeküdni,
Szeredán felkelni;
Csütörtökön írni,
Pénteken számolni,
Hej, szombaton kérdezni:
– Mit fogunk dolgozni?
De honnan is tudható, hogy milyen ritmusú egy-egy strófa? Mi sem egyszerűbb: meg kell számolni a verssorokban a szótagokat. A Jöszte hezzám... esetében nyolc-nyolc szótagból, a Vasárnap bort inni... esetében hat-hat szótagból állnak a sorok. Az első tehát nyolcas, a második hatos. És néhány ismerős versszak például tizenkettes:
Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.(Arany János: Toldi)
Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.(Petőfi Sándor: János vitéz)
Ezek a sortípusok aszerint pontosíthatók, hogy megadjuk, hány ütemből állnak. A fenti nyolcasunk és hatosunk is két ütemű: két ütemű nyolcas és két ütemű hatos. (A / jellel a hangsúlyos, az x-szel a hangsúlytalan szótagokat, |-vel pedig az ütemek határát jelöljük.)
/ x x x | / x x x
Jöszte hezzám, szép madárka!
/ x x x | / x x x
Nem zárlak én galickába:
/ x x | / x x
Vasárnap bort inni,
/ x x | / x x
Hétfőn nem dolgozni;
És mi a helyzet a közismert tizenketteseinkkel? – Azokról az iskolában megtanultuk, hogy „felező tizenkettesek”. De mit jelent ez? Azt, hogy a tizenkettes sorok két üteműek? Ez – mivel tudjuk, hogy egy ütem legfeljebb négy szótagból áll – lehetetlen: az ütemek nem lehetnek hat szótagosak. A felezés azt jelenti, hogy a sor felénél van egy úgynevezett sormetszet, amely egyben ütemhatár is, de hosszabb cezúrát jelent. (Ezt ||-vel szoktuk jelölni.) A tizenkettes sorok egyébként különböző felépítésűek lehetnek, még úgy is, hogy általában négy üteműek. A Toldi esetében 3 | 3 || 3 | 3 ritmusú az első két sor, majd utána 2 | 4 || 2 | 4 szótagúak a sorok. A János vitéznél az első két sor szintén 3 | 3 || 3 | 3 ritmusú, a harmadik-negyedik pedig: 4 | 2 || 4 | 2.
Vannak azonban olyan strófaszerkezetek is, amelyek nem egyforma szótagszámú sorokból állnak. Ismerős lehet a következő népdal:
Tavaszi szél vizet áraszt,
Virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
Virágom, virágom.
Ritmizálását az olvasóra bízzuk, ahogy a következő költeményét is - mielőtt elkezdenénk átkölteni:
Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Sorozatunk következő részében rátérünk arra, hogy ha nem is a rímtől vers a vers, attól még nagyon sokszor rímel, főleg, ha ütemhangsúlyos...
Ajánlott olvasmány
Beöthy Zsófia: Poétai iskola. (Online tananyag tanároknak és diákoknak)
Fenyő D. György: Poétai iskola. Bevezetés a líra világába. Korona Nova Kiadó, 1997.
Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.