Odüsszeusz ritmusa
Az időmértékes ritmizálás nem is mindig olyan könnyű. Sokszor van olyan eset, hogy aszerint írunk, hogy „kijöjjön” a hexameter vagy más ritmus. Az ókori eposzok esetében persze a fordítás is nehezíti a feladatot. Olvasónk az „Odüsszeusz” név ritmizálására kíváncsi – különböző környezetekben.
Verselő című sorozatunk különkiadásában most egy olvasói kérdéssel foglalkozunk. Tamás a következő problémával fordult hozzánk:
Hogyan lehet az „Odüsszeusz” rövid/hosszú szótagjait meghatározni?
(Hogy kijöjjön a hexameter.)
1. Odüsszeusz:
- isteni hős Odüsszeuszt, valameddig csak haza nem tért.
- csakhogy a bölcs Odüsszeuszért tépi a szívem a bánat,
- hogy többé Ithakára ne gondoljon; de Odüsszeusz
2. Odüszeusz:
- Akkortól Odüszeuszt föld rendítője Poszeidón
- hogy házába a bölcs Odüszeusz hazatérjen, elérjen,
- majd Ithakába megállt, Odüszeusz kapujának előtte,
(Devecseri G. fordítása: Od.: I.Ének)
Annak ellenére, hogy már tudjuk az időmértékes verselés alapjait, illetve a hexametert is elvileg ismerjük, a ritmizálási feladat nem mindig egyszerű. Először szedjük össze, ami biztos! Rövid a szótag (jele: ◡), ha rövid benne a magánhangzó, és azt legfeljebb egy mássalhangzó követi. Hosszú a szótag (jele: –), ha hosszú benne a magánhangzó, vagy ha a rövid magánhangzót legalább két mássalhangzó követi. Fontos észben tartani, hogy az időmértékes ritmizálásnál a szóhatárok nem számítanak. Ebből következik, hogy a fenti idézetekben szereplő Odüsszeusz név ritmizálása akár el is térhet egymástól a különböző szövegkörnyezetekben.
A hexameter – ahogy a neve is megsúgja – hat verslábból áll: ezek spondeusok (– –) vagy daktilusok (– ◡◡); az ötödik versláb kötelezően daktilus, a hatodik pedig vagy spondeus, vagy trocheus (– ◡). Ha mindezt tudjuk, nekivághatunk a ritmizálásnak. Lássuk az elsőt Tamás példái közül!
(Forrás: Wikimedia Commons)
A példákat olvasónk két csoportra osztotta: az egyik csoportba tartozó példákban az Odüsszeusz két sz-szel van írva, a másikban eggyel. Ennek, gondolhatnánk logikusan és jogosan, ritmizálási szerepe lehet...
1. isteni hős Odüsszeuszt, valameddig csak haza nem tért
– ◡◡ | – ◡◡ | – ◡◡ | – – | – ◡ ◡ | – –
Leszögezhetjük, hogy az első példa alapján nem értjük a két sz-t. A ritmizálás további trükkje, hogy az Odüsszeusz névben az eu diftongusnak tekintendő, így hosszú szótagot alkot. (Hasonlóan egyébként az Íliászban Péleidész Akhilleusz nevében az ei és eu is hosszú szótagot alkotó diftongus.) Lássuk a következő példákat!
2. csakhogy a bölcs Odüsszeuszért tépi a szívem a bánat,
– ◡ ◡ | – ◡ ◡ | – – | – ◡◡| – ◡ ◡ | – ◡
3. hogy többé Ithakára ne gondoljon; de Odüsszeusz– – | – ◡◡ | –◡◡ | – – | – ◡◡ | – –
Látható, hogy a 3. példában valóban hosszú mássalhangzó a hosszú sz, míg az előzőekben, hiába a kettős betű, rövidnek kell vennünk. (Vagy rosszul ritmizálunk...) Ha jól sejtjük, Tamás a példákat a Magyar Elektronikus Könyvtárból másolta; legalábbis a helyesírás ezzel, az online kiadással egyezik. Érdemes azonban ellenőrizni több nyomtatott kiadást is, mert előfordulhatnak sajtóhibák! Az Odüsszeia 1960-as Helikon Kiadó által kiadott változatában például mindkét problémás eset egy sz-szel szerepel. (A ritmus alapján tudhatjuk: helyesen.)
Lássuk az egy sz-szel szereplő Odüszeuszokat! Ezekben már szerencsére kevesebb az izgalom...
4. Akkortól Odüszeuszt föld rendítője Poszeidón
– – | – ◡◡ | – – | – – | – ◡ ◡ | – –
5. hogy házába a bölcs Odüszeusz hazatérjen, elérjen,– – |– ◡◡ | – ◡◡ | – ◡◡ | – ◡◡ | – ◡
6. majd Ithakába megállt, Odüszeusz kapujának előtte,– ◡◡ | – ◡ ◡ | – ◡ ◡ | – ◡◡ |– ◡ ◡ |– ◡
Az eset tanulsága mindenképp az, hogy érdemes többféle kiadást is ellenőrizni, mert a sajtóhibák ördöge sosem alszik!
Forrás
Homérosz: Íliász, Odüsszeia. Magyar Helikon, 1960.
Más is járt így. Pl ezért van Arany A walesi bárdokjában a páratlan sorokban <Edward>, a párosakban pedig <Eduárd>. (Bár a korrekt mértékhez ez utóbbinak inkább <Éduárd>-nak kellene lennie.)