Többször írtunk már arról, hogy az írás folyamatához hozzátartozik az olvasás és a javítás. Legnagyobb örömünkre ezt maga Kosztolányi Dezső is megerősítette. Szerinte egy írásba óhatatlanul kerülnek olyan mondatok, részletek, amelyektől végül meg kel...

Idén is lezajlott a magyar nyelv és irodalom érettségi. Mi, ahogyan tavaly is, letöltöttük a feladatlapokat, és a megadott szabályokat betartva megoldottuk a szövegértési feladatlapot. Nehezebb dolgunk nem volt, mint tavaly...

A textil szövöttáru, a thermosz kulacs, a príma luxus-sevrópaszta pedig jó zergebőr-fénymáz: tolmácsol Kosztolányi a kisfiának a korabeli budapesti utcán a feliratokat olvasgatva. Ennek kapcsán persze megint eszébe jut, hogy a magyar nyelv veszélyben...

Nyelv és lélek című sorozatunkban elérkeztünk végre ahhoz a cikkhez, amelyben Kosztolányi valóban nyelvészeti módszerekkel vizsgál meg egy nyelvi jelenséget. Példái a mai olvasó számára is izgalmasak.

A könyvfesztiválra jelent meg a „Rájátszás. Költészet popritmusban” című kötet és a hozzá tartozó CD, amelyen kortárs költők és könnyűzenészek működnek együtt. A dalokat és verseket olvasva és hallgatva bárki megbizonyosodhat: a dalszövegek nem is ál...

Kosztolányi a nyelvhasználatot a légzéshez, a nyelvet pedig Hamlethez hasonlítja miközben bevezetőt ír két nyelvművelő szótár elé. Mi pedig megpróbáljuk kimazsolázni az írásból, hogy miket is gondolt a nyelvről...

„Igazán izgalmas és megragadó történet kivételes nyelvi minőségben megfogalmazva.” – Sokszor olvasunk ilyen vagy ehhez hasonló, a tartalmat és a nyelvi formát különválasztó ítéleteket irodalmi művekről. Olyannyira hozzá vagyunk szokva, hogy szinte fe...

József Attila 22 éves volt, amikor megjelent Kosztolányi Dezső „Káté kezdő költőknek” című esszéje. Kezdőnek ugyan nem mondanánk, de fiatal költő volt még József Attila. Nem tudjuk, hogy olvasta-e Kosztolányi ironikus kis írását, mégis úgy vesszük, h...

„Megnyílt a Traianus Bevásárlóközpont”, „Ma is megfeszíttetné a názáretit – exkluzív interjú Poncius Pilátussal”: ilyen és ezekhez hasonló címeket találunk a „SzemTanú” című történelemkönyvben, amely úgy elevenít meg régmúlt korokat, hogy a mai sajtó...

128 éve, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső. „Nyelv és lélek” című sorozatunk 25., jubileumi részében eláruljuk, miért jött zavarba Kosztolányi, amikor az útlevelében meglátta, hogy a „foglalkozás” rovat mellé az van írva: „író”.

Olvasónk küldött nekünk egy mondatot, és azt kérdezte, kell-e bele vessző. Mi a helyesírási probléma hátterében meghúzódó nyelvtani elemzési nehézséget tárjuk fel. Végül azonban – ha megvesszőznek is minket – nem tudjuk eldönteni a kérdést. Viszont k...

A 19. század végére elérkezett az idő, hogy a latin és görög mintára kialakított nyelvtantanítási gyakorlatot megreformálják. Hogy milyen is volt ez a korabeli tanítási gyakorlat, most Simonyi Zsigmond kritikáin keresztül mutatjuk be. Talán meglepő l...

Idén már nem fogadják el a Nemzetközi Érettségit emelt szintű érettséginek. Ez rossz hír azoknak a magyar diákoknak, akik magyarországi egyetemen akartak továbbtanulni, ők ugyanis így kisebb eséllyel kerülnek be azokra a képzésekre, amelyeken emelt s...

Kosztolányi Dezső egyik írásában nyelvi tesztet ajánl annak eldöntésére, hogy mi számít örök emberi értéknek. A teszt egyszerű, és jónak is tűnik elsőre. Nagy kár, hogy nem működik...

Magyartanár kollégánk küldött nekünk egy igen egyszerűnek tűnő mondatot azzal a kérdéssel, hogy mi hogyan elemeznénk. Kiderült, a feladat több érdekes nyelvtani problémát is felvet. Megpróbáltuk elemezni a mondatot.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az andragógia képzések „tücsökszakok”. Aki nem tudja, mivel foglalkozik egy andragógus, könnyen bedőlhet a haszontalan bölcsészeti képzéseket ostorozó minősítésnek. Az alábbiakban azt igyekszünk bizo...

Kosztolányi ezúttal újságot olvas, és megint kiakad. De most nem a nyelv változásán, nem is a germanizmusokon. Most a szavak és a valóság viszonyával gyűlik meg a baja. Mi pedig osztozunk szenvedéseiben.

A 19. század végén megújuló közoktatás sok szempontból modernebbnek mondható elveket követ, mint a mai tanítási gyakorlat. A nyelvtantanítás történetét vizsgálva tekintjük át Kármán Mór pedagógiai és tantervelméletét. És arra jutunk, ma is szívesen í...

A Tanársarok mai részében megvizsgáljuk, hogy miben különbözik egymástól a magyarázó mellérendelés és az okhatározói alárendelés. Ez olyan különbség, amelyről nyolcadik osztályos gyerekeinknek bizony számot kell adniuk nyelvtanórán.

A nyelvtantanítás történetét áttekintő sorozatunkban most arra térünk ki, hogy milyen pedagógiai szemlélet keretében születtek meg Simonyi Zsigmond újító nyelvtankönyvei. Megismerkedünk Kármán Mórral és német ihletőjével, Johan Friedrich Herbarttal.

Újabb társasjátékot mutatunk be – ezúttal elsősorban a kisebbre gondolva. A „Tick-Tack-Bumm” nevű játék junior verziója akár már 4 éves kortól is játszható. A társas fejleszti a szókincset, a nyelvi készségeket, izgalmas, sőt sokszor mulatságos is.

Kosztolányi egyszer találkozott egy bajnokkal, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy íróvá az az ember válik, aki egyáltalán nem tud írni. Olvasóinknak most megmutatjuk, hogy az elképzelés annyira nem is őrültség, amennyire elsőre hangzik.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik fő mondatrész, az állítmány megtalálása nem mindig a legegyszerűbb feladat a diákok számára. Az alábbiakban igyekszünk csoportosítani az állítmányokat; számba vesszük a kacifántosabb eseteket is.

Levelet kaptunk, nem is egyet abban az ügyben, hogy egy cikkünkben különírtuk a „hét részes” szerkezetet, pedig a magyar helyesírás szabályai szerint – sajnos – egybe kellett volna: „hétrészes”. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályokat, és megmutatjuk...

Emlékszik az érzésre, amikor dolgozatban egy ismeretlen fogalom definiálása helyett „kamuzott” valamit? – A „Definity” nevű társasjátékban a minél stílusosabb és kreatívabb kamuzás a cél. Ezúttal azonban nem az kap pontot, aki helyes meghatározást ír...

Kosztolányiról már sokszor kiderült, hogy nem volt nyelvész, sőt, hogy különösebben nem is tartotta fontosnak, hogy a tudományosság látszatát fenntartsa. Ezúttal a francia nyelvről zeng ódát nekünk – bár ezúttal nem versben, hanem prózában.

A magyar nyelvű oktatás 18. századi kezdetei után majdnem száz évet kellett várni arra, hogy a nyelvtan tanítása elszakadjon a latinos, grammatizáló hagyománytól. A tanügyi reform vezetője Kármán Mór volt, a iskolai nyelvtan megújítása pedig Simonyi ...

Kosztolányi laikusként nagyon komoly nyelvi megfigyeléseket is tett. Ezeket összegezte például a „Kis nyelvtan” című írásában. Laikusként persze sok olyan tévedésbe is belefut, amit kénytelenek vagyunk kiigazítani.

Új sorozatunkban hétről hétre egy iskolai nyelvtani problémát mutatunk be. Első alkalommal a „fittyet hány” kifejezés mondattani elemezhetőségéről ejtünk szót.