Miért gondoljuk, hogy az iskolában a „jó”, a „tökéletes” nyelvet tanuljuk meg? Honnan származik az az elképzelés, hogy a nyelv nyelvtana egységes és logikus? – A válaszhoz kevés fellapoznunk ezeknek az elképzeléseknek a forrását, azaz nyelvtankönyvei...

Új sorozatunkban a magyar nyelvtan tanításának történetét járjuk körül. Az első részben azt a korszakot mutatjuk be, amikor az önálló magyar nyelvű oktatás elkezd kialakulni. Ekkor még a műveltség nyelve elsősorban a latin, másodsorban a német, de má...

Kosztolányi egyik írásából kiderül, hogy állítólag a nyelvészek a legboldogabb emberek. Gúnyolódott, ironizált vagy komolyan gondolhatta? – Az e heti „Nyelv és lélekben” a nyelvészlélek legmélyébe tekintünk.

Ki gondolná, hogy egy állatmeséből lehet reklámot csinálni? – Ma erre nem nagyon akad példa, de a hetvenes évekből találtunk egy olyan reklámot, amelyik „A róka és a holló” című Aiszóposz-mesét írja át...

A nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak szóló felvételi után igyekeztünk belebújni egy tíz éves gyerek bőrébe, és megcsináltuk a nyolcosztályos gimnáziumba készülők központi írásbeli magyar nyelvi feladatlapját. Nem teljesítettünk hibátlanul...

Tulajdonnevekkel, főleg címekkel gyakran előfordul, hogy nem lehet őket csak úgy beletenni egy mondatba. Ilyen eset az, amikor toldalékolni szeretnénk egy olyan címet, amely egy toldalékos szószerkezet. Így futottunk bele Kelemenbe kabátban.

Elég életközeli nyelvhasználati probléma, ha a McDonald’s szót többes számba kell tennünk írásban. Hogy írjuk le: kötőjellel vagy egybe? Ész és szív harca kezdődik. A legjobb lenne az egészet kikerülni.

Ki hinné, hogy 1927-ben Kosztolányi hasonló problémákkal küzdött, mint mi az internetes korban. Úgy érezte, a rá áradó információdömpinggel lépést tartani lehetetlenség, hogy a sok újdonság megfojtja. Pedig őneki még csak a hozzá hasonló filoszok szá...

A hatosztályos gimnáziumok a kormányzati tervek szerint a tehetséggondozás feladatát kell, hogy ellássák. Kipróbáltuk, hogy mit is kell tudnia egy hatodikosnak ahhoz, hogy bekerüljön egy ilyen intézménybe. Az eredmény meglepő: a hatosztályosok esetéb...

Nem szívesen lettünk volna január 19-én a nyolcadikos diákok helyében, akik ekkor írták középiskolai felvételijüket. A feladatlap árnyalatnyival nehezebb volt, mint az előző években, és a képességet mérő feladatok sem biztosítottak egyenlő esélyeket ...

Kosztolányi időről időre kikészült attól, hogy hogyan beszélnek a korabeli Budapesten. Az alább tárgyalandó írásban a német befolyás ellen tiltakozik. És közben megismerhetjük a kiváló író egy különösen megterhelő napját is...

Jo Nesbø nyomozója, Harry Hole Bangkokban nyomoz a norvég nagykövet gyilkosa után. A történet egyik legizgalmasabb pontján azonban a nyelvek közötti nyelvtani különbségek kapják a főszerepet – persze csak az izgalmak fokozása végett.

Az eszperente nyelv bár sokszor igen leleményes, nem arról híres, hogy tömör és könnyen érthető volna. Éppen ezért nem gondolnánk, hogy a reklámozásban felhasználható ez a nyelvi lelemény. Mi mégis találtunk egy (majdnem) eszperente retró reklámot. A...

Jobb lesz a cselédnek, ha nem „cseléd”-nek nevezzük, hanem „háztartási alkalmazott”-nak? A politikai korrektség problémája már az 1920-as években felmerült, és Kosztolányi Dezső meg is írta ezt egy kis esszében. Ezt az írását vizsgáljuk ez alkalommal...

Az ilyen rendkívüli időjárás a legjobb alkalom arra, hogy olyan dolgokról olvassunk, amelyeknek semmiféle hasznuk sincsen. Ezúttal Kosztolányi „Munka és játék” című esszéje kapcsán felevenítjük, hogy már a régi görögök is utáltak dolgozni, de nekik n...

A hét popkulturális híre, hogy David Bowie új dallal állt elő, és márciusra új lemez megjelentetését tervezi. Sokszor meghallgattuk a „Where are we now?” című számot, és megpróbáltuk megközelíteni belőle azt, ami számunkra érthető.

Kosztolányi Dezső szerint sekély a mélység. De vajon mély-e a sekélység? Ezúttal könnyűzenei dalokban jártunk utána a mélységnek. Kispál és Kistehén: két dal, két megközelítés.

Nagyon trendi lenne azt mondani, hogy saját magát plagizálta, ellopta a saját gondolatait, és verset írt belőlük. A vádlott szerepében természetesen Kosztolányi Dezső. A nyomozó szerepében: a nyest. Műhelytitkok nyomába eredtünk...

Saiid segítségével ma tükörbe nézünk, és megpróbálunk tisztába jönni azzal, amit látunk. Van-e valaki minden tükrök mögött? – Azt a szöveget igyekszünk megközelíteni, amely az országos slam poetry bajnokságon elvitte a pálmát. Vigyázat, 2012 egyik le...

Hogyan alkot az író? Mennyire van közük a megírt hősöknek valóságos személyekhez? Milyen problémákat vet fel, ha valakire ráismernek egy regényben? – Ezeket a kérdéseket feszegették a Nyugat szerzői 1927-ben. Nyelv és lélek című sorozatunkban Kosztol...

A Kispál és a Borz talán az a magyar alternatív zenekar, amelyik a legtöbbet énekelt a világvégéről. A világvége motívuma az egész életművön végigvonul. A mai napon azonban mégsem egy ilyen Kispál-dalt választottunk, hanem egy karácsonyit...

„Nyelv és lélek” című sorozatunkban ezúttal nem műveljük meg a nyelvet, hanem az írás természetéről elmélkedünk Kosztolányi segítségével. Arra is megkeressük a választ, hogy miért írt az írásról a lehető legrövidebben...

Karácsonyra hangolódó dalelemzésünkben nagyon közel még nem kerülünk a karácsonyhoz. Inkább felhívunk egy régi ismerőst, hogy kölcsönkérjünk tőle egy karácsonyi égősort, hiszen a fény adja a reményt. Női praktikákra éhes olvasóinknak mindenképp ajánl...

Kosztolányit sokat idéztük a nyelvvel kapcsolatosan. Most végre eljött az ideje annak, hogy lelkizzünk is: utánajárunk, költői vagy prózai-e a kefe. Ezúttal azt az esszét mutatjuk be, amelyben egy csodáról van szó. És csoda ide vagy oda: Kosztolányi ...

Miért olyan nehezen érthetőek a hivatalos szövegek? Így volt ez mindig, vagy újabb jelenségről van szó? – Kosztolányi egy rövidke vicces írásából kiderül számunkra, hogy a túlbonyolítás nem új keletű, már 1922-ben is írtak érthetetlen mondatokat hiva...

Már meg sem lepődünk, amikor egy kortárs könnyűzenei slágerben felhangzik József Attila „Óda” című versének néhány sora. A költő halálának 75. évfordulója alkalmából a Vad Fruttik „Üvegszilánkkal” című dalát elemezzük.

Kosztolányi színt vall: gyerekkorától fogva azt képzelte, hogy a „Miurunk” egy fényes tárgy, egy letakart kehely. Fia örökölte a kórságot? Egyszer ti. azt kérdezte apjától, hogy „Miért nem kedvelték Petőfit a portások”?

Pilinszky János ma lenne 91 éves. Ebből az alkalomból elővesszük Yonderboi 2003-ban készített „Egyenes labirintus” című hangjátékát, amelynek zárlata két Pilinszky által előadott nagyszerű vers – terekről és útvesztőkről.

Kosztolányi helyett ezúttal Ady Endre egy, a magyar nyelvről szóló rövid esszéjét mutatjuk be. Kiderül, hogy Kosztolányi a legdurvább pillanatában sem volt annyira radikális a nyelvi kérdéseket illetően, mint költőtársa.

Egy verset nagyon sokféleképpen el lehet mondani, tehát a versmondás, vagy a hangos felolvasás már értelmezés. Ady Endre 135. születésnapja alkalmából a „Menekülés az Úrhoz” című vers értelmezési lehetőségeit vesszük számba egy Latinovits-előadás seg...