Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon. De amikor rendszeressé válik a használatuk, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóság...

A hagyományos nyelvészek elvárják az állítmányoktól, hogy a mondat idején és módján kívül valami más „tartalmuk” is legyen, bármit jelentsen is ez. Hogy az olyan igék, mint a „múlik” vagy a „marad” miért nem mindig elég „tartalmasak” a hagyományos ...

A válasz persze pofonegyszerű, a mondattan (szintaxis) természetesen arról szól, hogy az egyes nyelvekben (vagy úgy általában a nyelvekben) hogyan épülnek fel a mondatok. Hogy ez az egyszerű megfogalmazás rengeteg buktatót rejt, az majd akkor válik n...

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Hogyan lesz profi valami? Vitázó olvasóink nem jutnak dűlőre, így szakértőnk Szókratészhez fordul segítségért – majd házi feladatot ad olvasóinknak.

Egy nagyon kivételes név nagyon kivételes szórendjéről.

Csuklás, tüsszentés: miért kapcsolódnak ezekhez a mindennapi jelenségekhez hiedelmek? Honnan erednek ezek a nyelvben jól kifejeződő babonák?

Mi köze a térnek az időhöz? Nincs szükség fizikusra! Mihinst szakértőnk megmagyarázza, mi a helyzet a mihelysttel, már választ is kapunk.

Az OFI nemrég reagált a tankönyveikkel kapcsolatos kritikánkra. Vajon tényleg ellentmondunk az értékőrző nyelvészeti felfogásnak? A Nemzeti alaptantervnek is? Hát az oktatás-nevelés lényegének?

Be tud-e férkőzni, ha nagyon iparkodik? A magyar nyelvtan egyik érdekes jelensége, a beférkőzés zavarja az olvasót. Mi az igazság?

A bíróságokon a hétköznapi szövegek értelmezéséről azt szokták mondani, hogy „a magyar nyelvtan szabályai” meg „a szavak szokásos jelentése” a mérvadók... Úristen, talán nem is tudják, mennyire vitatottak és zavarosak ezek a kifejezések!

Egyszerűsít-e az egyszerűsítő írásmód? Úgy tűnik, házi szakértőnk ismét egy tekintélyes helyesírási katyvaszba botlott.

Akkor most szófaj a számnév, vagy sem? A probléma persze az, hogy nem tudjuk pontosan, mi az a szófaj. Akkor miért kell ezt tanulniuk a kisiskolásoknak?

Hogyan lehet választékosan, „irodalmian” kifejezni azt, hogy kiszúrnak valakivel? És ha nem lehet, annak vajon mi lehet az oka?

Ők érdeküket. Ők érdekeiket. Őkvelük, őkbennük és őknekik. Álljon meg a menet! Mi folyik itt? A nyelvész majd megmondja!

A kutyaöregek, ha otthonba kerülnek, máris feladják a magas labdát a következetlenül szerkesztett iskolai nyelvtankönyvekből tájékozódó olvasónak. Hogy is jó ez akkor?

„Mi siettünk kijelenteni, hogy a magyar nemzet vendégszeretőleg fogad ugyan mindenkit, a ki nála menedéket keres, de azt sohasem fogja megengedni, hogy a menekülők a vendégjoggal visszaéljenek, – s hogy igéretünket tettleg is valósitsuk, az oláh mene...

Hemzseghetnek az utak az autóktól? Vagy csak az autók hemzseghetnek az utakon? Szakértőnk újabb munkahelyi vita végére tesz pontot.

Ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is ...

Elterjedhet-e a kifejezés így, ebben a formában, hogy „lefektetjük a kereteket”? Továbbá van-e értelme annak a kérdésnek, hogy „helyes-e ez így”?

A nyelvészek nevet is adtak a módosítók két fajtájának, vagyis azoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy leszűkítéssel járuljanak hozzá az azonosíthatósághoz (ezek a megszorító (restriktív) módosítók), és azoknak, amelyek „csak” pluszinformációt adnak h...

Bár folyamatosan próbáljuk kitalálni, hogy mit fogunk hallani, azért a hallottak feldolgozásával megvárjuk a következő nagyobb szerkezet (tipikusan a tagmondat) végét, mert tudjuk, hogy addigra gyűlik össze elég információ az alapos megértéshez.