0:05
Főoldal | Rénhírek
A nyelvész majd megmondja

„Ő imádságuk...”

Ők érdeküket. Ők érdekeiket. Őkvelük, őkbennük és őknekik. Álljon meg a menet! Mi folyik itt? A nyelvész majd megmondja!

Kálmán László | 2016. május 24.

Ne csodálkozzatok, amikor István nevű olvasónk első példamondatában semmi kivetnivalót nem találtok! Van olyan, és én nagyon örülök neki, amikor az olvasóink nem mások nyelvhasználatát kifogásolják, hanem felfigyelnek egy-egy érdekes nyelvi jelenségre, és a magyarázatra kíváncsiak. István kérdése így hangzik:

Ma a következő mondatot fogalmaztam meg Facebook-komment formájában (gyalogosokra és biciklisekre vonatkozik):

"Meg kell érteni, hogy a szabályok betartása az ő érdeküket szolgálja, mivel ők kvázi védtelenek egy autóval szemben."

Itt figyeltem fel arra, hogy ugyebár a biciklisek és gyalogosok, akiknek érdekét a szabályok betartása szolgálja, többes számban vannak. Gondoltam is, hogy helyes lenne-e az, hogy az "ők érdeküket", de rájöttem, hogy nem. Ugyanígy helytelen lenne az "ők érdekeiket". Gondoltam, ez hasonlóan van a többi személyes névmás esetén is, de nem. Ha helyesen ragozom, akkor az így nézne ki:

Én érdekemet

Te érdekedet

Ő érdekét

Mi érdekeinket

Ti érdekeiteket

Ő érdekeiket (és nem: ők érdekeiket)

Miért viselkedik ilyen szokatlanul a harmadik személy birtokos esetben? Miért nem szükséges a többes szám jelölése a személyes névmáson (sőt, miért helytelen)?

Először is vegyük észre, hogy abban a formájukban, ahogy István idézte ezeket az adatokat, hiányosak, mert amikor személyes névmással fejezzük ki a birtokost, egy határozott névelő jelenléte kötelező: az én érdekemet, a te érdekedet stb. Egy másik, még kevésbé fontos megjegyzés, hogy a személyes névmások itt ugyan birtokosra utalnak, de hogy „birtokos esetben” állnának, annak semmi nyoma. Nagyon sok olyan nyelv van (például a közelünkben a legtöbb szláv nyelv, a német, a latin és a görög, a török), amelyikben a birtokosra utaló szót valamilyen toldalékkal jelölik, ezt szokták „birtokos esetnek” hívni. De a magyarban nincs ilyen jelölés, bár a -nak/-nek toldalék sokszor utal birtokosra, és volt már olyan nyelvész, aki ilyenkor „birtokos esetnek” nevezte.

Nos, István észrevétele teljesen helytálló: a birtokost kifejező személyes névmások mindegyike megegyezik a neki megfelelő alanyi szerepű személyes névmással, kivéve a többes szám harmadik személyűt, mert ott az egyes szám harmadik személyű névmást használjuk. Ugyanez a furcsaság figyelhető meg a toldalékok és a névutók személyes végződéssel ellátott alakjainál: ővelük, őbennük, őnekik, nem pedig *őkvelük, *őkbennük és *őknekik.

Egyébként hasonló furcsaságot találunk akkor is, amikor nem személyes névmás fejezi ki a birtokost (és ezért persze csak harmadik személyű lehet). Ilyenkor ugyanis a birtokot kifejező névszón csak egyes számú lehet a birtokosra utaló toldalék:

Jóska érdeke /érdekei

Jóskáék érdeke/érdekei (és nem: *Jóskáék érdekük/érdekeik)

A nem személyes névmással kifejezett többes számú birtokos után a birtokon csak akkor jelenhet meg többes számú birtokosra utaló toldalék, ha a birtokos -nak/-nek toldalékos, és nem közvetlenül a birtokot kifejező szó mellett áll: Jóskáéknak mindig elromlik a kocsijuk. De, mint erről már részletesen írtam ebben a rovatban, sokak számára még ilyenkor is furcsának hangzik a többes számú egyeztetés.

Jóskáék. Mindig elromlik a kocsijuk.
Jóskáék. Mindig elromlik a kocsijuk.
(Forrás: Konstantin /Wikimwdia Commons / CC BY-SA 3.0)

De vissza a személyes névmással kifejezett birtokoshoz: Sajnos csalódást kell okoznom Istvánnak, mert magyarázatot nem tudok adni arra, hogy miből ered az egyeztetés hiánya, legfeljebb valami feltevésfélét. Méghozzá azért nem tudhatjuk a magyarázatot, mert már az első magyar nyelvemlékekben is nagyjából ugyanez volt a helyzet (azzal a kivétellel, hogy a határozott névelő nem jelent meg a személyes névmások előtt). És mivel már az ómagyarban is ez volt a helyzet, a jelenség története a ködös múltba vész.

Például a Halotti beszéd és könyörgés szövegében szereplő személyes névmással kifejezett birtokosok között találunk olyat, amiben a birtokos többes szám első személyű (mív isemucut 'a mi isten ősünket'), több olyat, amiben egyes szám harmadik személyű (w foianec 'az ő fajának', w bunet 'az ő bűnét' és w szentíí 'az ő szentjei'), és ami a szempontunkból a legfontosabb: egy olyat is, amiben többes szám harmadik személyű a birtokos: ív uimadsaguc 'az ő imádságuk'. A szakemberek szerint az ív írásmód is az egyes szám harmadik személyű névmásnak felelt meg (a w és az ív írásmód mellett elterjedtek voltak az uv-nak, evew írásmódok is). A változatosságnak az lehetett az oka, hogy az ív írásmód valamilyen [iü]-szerű kiejtést próbált érzékeltetni, de az ómagyar korban ez a kiejtés már együtt élt az újabb [ü] vagy [ű] kiejtéssel (ami később, egy szélesebb körű változás során vált nyíltabbá, így jött létre a mai ő). Tehát minden bizonnyal már ekkor is egyes számú személyes névmás szerepelt a többes szám harmadik személyű birtokos szerepében.

A feltevés pedig, amit egyesek megkockáztatnak (pl. D. Mátai Mária a névmások korai történetéről szóló tanulmányában), az, hogy az írott nyelvemlékek előtti korszakban esetleg egyáltalán nem létezett külön egyes és többes számú harmadik személyű névmás a magyarban. Az ők többes számú -k végződése későbbi fejlemény, a névszók többes számának mintájára kezdték használni. Hogy mennyire általános ez a feltevés a magyar nyelvtörténészek között, azt nem tudom. Nekem mindenesetre különös (bár nem elképzelhetetlen), mert nem ismerek más olyan nyelvet, amelyik ne különböztetné meg ezt a két alakot.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (26):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
3 hónapja 2019. december 22. 15:56
26 mederi

@szigetva:

Bonyolult világunkra bonyolult nyelvi válaszok.. Köszönöm szépen a linket.

3 hónapja 2019. december 20. 19:06
25 szigetva

@mederi: Nagyon sok mindent kifejezhet a „birtokos” eset. Itt van egy pár példa: www.nyest.hu/hirek/a-birtokos-esete-az-angollal

3 hónapja 2019. december 20. 15:36
24 mederi

@aphelion:

Akkor van valós és "relációs birtok"..? :)

3 hónapja 2019. december 19. 18:07
23 aphelion

@aphelion: Mármint érdek mint olyan önmagában _nem_ létezik.

3 hónapja 2019. december 19. 16:48
22 aphelion

@mederi: Érdek mint olyan önmagában létezik, a házzal ellentétben nem tudsz valamire rámutatni és azt mondani hogy ez itt egy érdek. Az érdek egy *viszonyt* fejez ki egy adott személy és egy adott potenciális tényállás között. Abban, hogy "Ez a ház az övé", az "ez" mutató névmással a házra mutatunk rá, míg abban, "hogy Ez az ő érdeke", az "ez" a potenciális tényállásra hivatkozik.

Mi az ő háza? Ez az ingatlan itt.

Mi az ő érdeke? Az, hogy jó áron tudja eladni.

A "hogy jó áron tudja eladni" lehet valakinek az érdeke, vagy kívánsága, vagy álma, vagy jóslata, stb; azzal, hogy "ez az ő érdeke", azt mondjuk meg, hogy ezek közül melyik. Míg az ingatlan az ház és kész, nem is feltétlenül kell hogy valakinek a háza legyen, pl ha meghalt a tulajdonosa és még nem dőlt el ki örökli, akkor éppen senkié.

3 hónapja 2019. december 19. 14:22
21 mederi

Az "érdek" mint birtok szerintem ugyancsak érdekes..

(Elnézést, hogy nem a témához tartozik.)

Pl.

-Az ő (-neki a) háza ez./ Ez a ház az övé. (A birtok egy tárgy.)

-Az ő (-neki az) érdeke ez./ *Ez az érdek az övé. Ezt így nem mondjuk, helyette: Ez neki az érdeke.

Az egyik esetben (ház) működik az "övé"-vel a mondat, a másikban (érdek) a "neki" maradt meg..

Eltérő birtok típusok vannak?

3 hónapja 2019. december 17. 20:48
20 mederi

@aphelion: 18

Valóban bele illik, csak nem minden esetben "használható"..

Pl. állítások közötti különbség:

-A gyalogosoknak érdekük, hogy teljesüljön az/valami/ minden.

-A gyalogosoknak azon érdeke(i) lényeges(ek), amik segítenek abban, hogy teljesüljön valami, pl. (Itt "i" jelöli a többes számot az érdek után..)

-A gyalogosoknak azok az érdekeik, amik segítenek abban, hogy teljesüljön valami, lényegesek.

Szerintem elég színes a paletta ezen a téren.. A gyalogosokat helyettesítve:

-Az ő érdekük, hogy.. (Határozott.)

-* Ez nem helyettesíthető..

-Az ő érdekeik amik segítenek abban, hogy teljesüljön valami.. (Általános.)

3 hónapja 2019. december 17. 12:28
19 aphelion

Egyébként a (nyelvjárásban beszélő) nagypapámtól hallottam ilyet is: "Nem vagytok éhes?" Ő nem csak névszói szerkezeteken belül alkalmazza a szabályt, hanem a létige és a bővítménye tekintetében is.

3 hónapja 2019. december 17. 12:22
18 aphelion

Óh, szerintem ez egyszerű, annak a szabálynak az alkalmazása hogy a névszói szerkezetekben csak egy helyen jelöljük a többesszámot.

*okosok emberek -> okos emberek

négy *virágok -> négy virág

a gyalogosok *érdekük -> a gyalogosok érdeke

az *ők érdekük -> az ő érdekük

Ez utóbbi lehetne "az ők érdeke" is, de ez kilógna ebből a sorból:

az érdekem -> az én érdekem

az érdeked -> a te érdeked

az érdeke -> az ő érdeke

az érdekünk -> a mi érdekünk

az érdeketek -> a ti érdeketek

az érdekük -> *az ők érdeke

Helyette inkább az alábbi mintából történik kilógás:

a gyalogosok érdeke

a biciklisek érdeke

az emberek érdeke

*az ők érdeke...helyett: az ő érdekük

De ez nem annyira szokatlan, mert ha a birtokost jelölő névszót bármilyen személyes névmásra cseréljük, hasonló dolog történik, pl az emberek érdeke -> a mi érdekünk. Azaz ha névszó helyett személyes névmás a birtokos, akkor "átvándorol a birtokot kifejező szó végére", mint ahogy más esetekben is szokása, pl a kommentelő szerint -> szerintEM.

Szóval bár furcsának furcsa ez az alak, igazából teljesen jól beleillik a magyar nyelvben széleskörűen megtalálható mintákba.

3 hónapja 2019. december 13. 11:18
17 mederi

@mederi:

Talán még közelebbről:

-Meg kell érteni, hogy őket szolgálja a szabályok betartása, nekik érdekük, mivel ők kvázi védtelenek egy autóval szemben.

Az "ő érdekük" István szövegében szerintem az "őnekik" rövidítése (őket szolgálja/ őnekik érdekük).

Egyrészt István a szövegében bővített a nyelvben (az előző hozzászólásom szerinti példához képest), másrészt tömörített (a második példámhoz képest), meghagyva az "őnekik"-ből az ő-t, ami persze gondot okozhat, ha elgondolkozunk rajta..

Szerintem a fentiek miatt is fontos a nyelvtan megtanítása (persze alaposan átgondoltan) a diákok számára, és az értékes irodalmi művek elolvastatása nem kivonatolt "tákolmányok" formájában (ahogy a diákok szeretik az idejüket "megspórolni").. :)

3 hónapja 2019. december 12. 18:07
16 mederi

Egy kicsit túl pörgött úgy gondolom ez a kérdés.. István mondata:

"Meg kell érteni, hogy a szabályok betartása az ő érdeküket szolgálja, mivel ők kvázi védtelenek egy autóval szemben."

A mondat másféle megfogalmazásából kiderülhet, hogy szerintem miért..

-Meg kell érteni, hogy érdekük a szabályok betartása, mivel védtelenek egy autóval szemben.

Az érdekük előtt az "ő" nyomatékot ad a szabályok betartásához, ám valójában fölösleges..

A magyarnak éppen az a jellegzetessége, hogy nem teszi ki a személyes névmásokat, ha valamiféle raggal már pontosított.. :)

3 éve 2016. május 30. 06:24
15 Janika

@Sultanus Constantinus: "Egyébként magyar nyelvjárásokban lehet, hogy pont ezért terjedt el analógiával a "mink", "tik" -- az "ők" mintájára -- a sztenderd "mi", "ti" helyett"

Miből gondolod, hogy így és nem fordítva történt? Azaz az eredeti mink, tik a régebbi és csak később rövidült le és lett a standard része?

3 éve 2016. május 25. 13:46
14 Sultanus Constantinus

(Pontosítok, alanyesetben nem lehet élettelenre használni a személyes névmást, de a függő -- elöljárós -- esetekben igen; tehát pl. az 'asztal'-ra nem mondható, hogy ella 'ő', de ha valami az asztalon van, akkor az simán lehet en ella 'rajta'.)

3 éve 2016. május 25. 13:36
13 Sultanus Constantinus

@jan: Igen, valószínűleg így volt. Az újlatin nyelvek is csak alanyesetben tesznek különbséget az 'az' és az 'ő' között, de a határok itt is elmosódottak (lehet minden további nélkül életettelenre is használni a személyes névmást, amikor nem a rámutatás a lényeg).

@szigetva: Ez is igaz. :)

3 éve 2016. május 25. 13:27
12 szigetva

@Sultanus Constantinus: Tárgyesetben a T1 és T2 névmás töve mindenesetre mink- és titek- a stardard nyelvjárásban is.