Ez aztán az olvasói kérdés! Mi része, és mi nem része a magyar nyelvtan rendszerének? Házi szakértőnk keresi a kulcsot...

A „megnyerő külső” kifejezés is arra utal, hogy a külső megjelenés feltétele annak, hogy mások bizalmát megnyerjük – vagy sokszor talán elegendő is hozzá.

...yességnek, mint hogy használják-e. De akkor miért van az, hogy mégis sok mindent, amit hallunk, idegennek, zavarónak érzünk? László nevű olvasónk kérdése, ha jól értem, erre vonatkozik: Az utóbbi időben sokat hallani a következő fordulatot: „azért .....

...yére. 1868.) „midőn a hajó már süllyedni fog, csak rajtad múlik, hogy ismét kinevezd magad bíráskodó mandarinnak.” (Mikszáth Kálmán: Egy közönséges kínai történet. 1877.) „A művészi szemlélet intenzív szemlélet. Minden a művész szemlélő erején múlik....

Nagyon nehéz egy-egy kifejezésről megállapítani, hogy van-e olyan helyzet, amelyikben kerülik az anyanyelvi beszélők, és ha igen, pontosan milyen helyzetek azok. Megdöbbentő a nyelvvédők magabiztossága, amikor egy-egy kifejezésről kinyilatkoztatják, ...

...l olvasói kérdésekre leginkább hárman szoktunk válaszolni, ezúttal mindhárman igyekszünk válaszolni a kérdésre. ::adbox::7:: Kálmán László A „harc” (amit egyáltalán nem érzek harcnak) nem változtatta meg, és különösen nem „kezdte ki” a „pedagógiai es...

Bizonyos értelemben csak keveréknyelvek vannak a világ nyelvei között. A pidzsin és a kreol nyelveknek sem a keverék volta a lényeges, bár tény, hogy ezek mindig kevert szókincsűek.

Kényes téma, és nagyon diplomatikusan kell fogalmaznunk. A párosítgatás ingoványos terület. Izgalmasabb az az eset, amikor nem párok, hanem egy hármas figyelhető meg.

A történet a közepén kezdődik, az előzmények ugyanis nem világosak. Minden bizonytalan, ingadozik és lebeg. Legalábbis így érezzük. Annak viszont nem mindig van jelentősége, hogy mibe mit érzünk bele.

Az eredeti mongol–tibeti kifejezésben a dalai nyilván valamiféle jelzőként (vagy inkább összetételi előtagként) szerepel, de vajon mondhatjuk-e, hogy akkor magyarul is az?

...lva, azaz egymástól nem elkülönítve jelent meg. A program koordinátora Korányi Margit, szakmai vezetői pedig Arató László és Kálmán László voltak. Ez nagyon nagy újítás volt minden korábbi tananyaghoz képest. A program mind tartalmában, mind módszert...

Az iskolásoknak nem okoz súlyos gondot, hogy a „házi feladat” kifejezést két szóba írják, mert így is ejtik, viszont eszükbe sem jut (hacsak nincsenek már teljesen összezavarva a rengeteg hibás kiírás és a sok kivétel miatt) két szóba írni a „háziass...

Ha én egy új ételkreációmat el akarnám nevezni, és azt szeretném, hogy népszerű legyen (és különösen, ha egy jellegzetesen francia összetevője is lenne), én is francia valaminek hívnám.

Egy szónak nagyon sok jelentése lehet. És akkor sem kell megijedni, ha egy szót új jelentésben, újszerűen kezdik használni. Akár napi szinten is.

...egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest Kálmán, László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest...

Olvasónk annyira fel van háborodva „kedvenc szörnyszülötteinek” használatán, hogy szerinte ezek ellen „igenis fel kéne lépni, lásd még zéró tolerancia”. Ilyen fokú vehemenciát még nyelvvédő-nyelvbíráló beszélőknél is ritkán tapasztalunk. De mik ezek ...

...ünk az anyagban (így pl. Charles Perrault Les Fées (A tündérek) című meséjének eszperantó fordítása, Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán eszperantó nyelvű versei, Zamenhof 1905-ös, Boulogne-sur-Mer-ben elhangzott beszéde stb.). A tanfolyam anyaga Zamenhof...

Szegény Bálint nevű olvasónk úgy tartaná helyénvalónak, ha a neve V-vel kezdődne, és nem érti, miért sújtotta a sors azzal, hogy B-vel kezdődik.

...egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest Kálmán, László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest...

A kocka egy térbeli testre utal, míg az illető papírok felülete (gyakorlatilag) kétdimenziósnak, síknak tekinthető, tehát nem lehetnek rajta kockák, csak négyzetek. De épeszű ember nem gondolhatja, hogy ha valaki kockás füzetről beszél, akkor tényleg...

Az időjárásról úgy beszélünk, mint ami közlekedik, jön és megy. Maga a szó is így keletkezett: időJÁRás. Ráadásul mintha felülről jönne – nyilván azért, mert mi az atmoszféra legalján élünk.

A világ számos pontján, és egészen biztosan a latintól függetlenül használják a többes számú alakokat magas rangú személyek saját magukról beszélve. Egy sor észak-indiai nyelvben az idősebbek többes számmal utalnak magukra, ha fiatalabbakhoz beszélne...

Nincs olyan nyelve a világnak, amelyben ne lennének sajátos nyelvi eszközei annak, hogy az emberek kérdéseket tegyenek fel egymásnak, és hogy azokra válaszokat adjanak. Ami a válaszokat illeti, minden nyelvben van mód arra is, hogy a megszólított röv...

Nem hangzik görögösen vagy latinosan, nem hasonlít görög és latin szavakra: de latinos-görögös a végződése. Tréfás képzésről van szó.

A „nemzeti” szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a „népi” szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”.

Vagy inkább „nem látszik”? Mi a kettő között a különbség, és miért? Megméretik, megmérődik, megmérettetik, megméretődik, mi több, megmérettetődik a két alak.