Sultanus Constantinus: @El Vaquero: Nem gondolta volna El Sultán Constantino, hogy erre ennyire nehéz volt rájönni. :D Ez tipikus példa arra, amikor az íráskép kísérti az embert. Mindig megpróbálunk mindenbe a leírt betűhöz...

El Vaquero: Megvan, hogy hol beszéltünk el egymás mellett. Eddig az i-vel írt /i/ [i, ɪ]-t emlegettem, és közben van olyan, hogy /ɯ/ ajakréses [ʊ], és ez utóbbi van ı-vel írva. Szóval El Sultanónak van igaza, ez ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Akkor ez olyasmi lehet, mint nálunk a ragozott főnévi igenév: csinálnom, csinálnod stb.

LvT: @Sultanus Constantinus: >> Egyébként ezt leszámítva úgy tűnik, nagyon hasonló az igei morfológiájuk a mienkhez << Látszólag. Az uráli nyelvek esetén már az alapnyelvre felteszik a határozo...

imi60: két megjegyzésem lenne. A wikipédiát nem kellene 100%-ig megbízható forrásnak venni.Elég sok elírás van benne. Bárki bejelentkezhet és írogathat bele. A másik. Nagy Katalin alapító levele. Ha meg van ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Most néztem meg a magyar WIkipédiában, lehet, hogy ott olvastam és én értelmeztem félre, mert ott is úgy írja, hogy a létezést nem igével, hanem személyragokkal fejezik ki. hu.wikipedia.org/wiki...

LvT: @Sultanus Constantinus: Van nekem is török nyelvtanom, amelyik ilyenkor segédigéről beszél. De ez csak valami rossz szakirodalmi hagyomány túlélése lehet (esetleg a szinkrón és a diakrón szemlélet öss...

LvT: @okeyo: Jól írod. Turócszentmártonnak (Martin) is van egy ilyen nevű városrésze, amelynek szlovák neve <Priekopa>, a magyar pedig <Prékopa> volt (amíg a XX. sz. fordulóján át nem nevezték ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Hát akkor biztos így van, nem értek hozzá, ezek szerint hülyeséget írtak, ahol olvastam (talán a Wikipédiában, de már nem emlékszem).

okeyo: Perekop - Prekopna - Prekopa -Perkupa [kicsit off téma] A krími Перекоп [perekop] település elnevezése az ótörök qaram ’árok’, qarim ’gödör, árok; sír’ kifejezés fordítása lehet - áll a cikkben. Gondo...

LvT: @Sultanus Constantinus: Na de hol van az <iyi-m> ’jó vagyok’ szóban a kopula? A névszótő és a ragok-jelek között nem lehet semmit kimutatni. Ilyen alapon a magyar múlt időben is kopula van. A &l...

Sultanus Constantinus: @LvT: Én úgy olvastam, hogy tkp. a kopula simulószóként tapad a névszókhoz, nem külön igeként ragozzák. Viszont ha a jelentése tartalmas, azaz (valami/valahol 'van'), akkor már különálló ige: "var".

El Vaquero: @Sultanus Constantinus: nem a magyar [u], hanem az angol RP rövid [ʊ] ajakréses párja, a magyar u-nál nyíltabb is és előrébb is képzett. Mondom, ennek a hangnak sincs/nincs IPA jele. Ennek ellenére az...

LvT: @Sultanus Constantinus: Az oszmán-törökben a névszavaknak állítmányi szerepben van „igei” ragozásuk. Nemcsak személyragokat, de idő- és módjeleket is felvehetnek: <iyi> ’jó’ : <iyi-se-m> ’...

Miklós: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójának van nyelvstratégiai feladata? Pillanatnyilag számomra nem ismert az, hogy mivel foglalkozik a nyelvstratégia, de amit én el tudok ké...

Sultanus Constantinus: A videóhoz: szerintem az utolsó előtti örmény lesz (az hangzik úgy, mint a perzsa és az orosz keveréke), az utolsó meg filippínó (tagalog). :D A térkép adatait nem tudom, honnan szedték; Spanyolország...

Sultanus Constantinus: Valamennyire idekapcsolódó téma (pl. erről is írhatott volna a nyest, hiszen elég ritkán történik meg, hogy egy tudományos intézmény a 300 éves évfordulóját ünnepli, és éppen napjainkban legyen): elme...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: A törökben 8 magánhangzó-fonéma van, mindegyik megkülönböztető szerepű. 4 elöl képzett: /e, i, ö, ü/ és 4 hátul képzett: /a, o, u, ɯ/. Azt hiszem, ugyanúgy lehetnek rövidek és hosszúak is...

Sultanus Constantinus: (Figyeljétek az -[ɯm] végződést a dalban -- jelentése 'vagyok'.)

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Igen, ez pontosan az ajakkerekítés nélküli [u] (IPA [ɯ]). Ahogy El Vaquero mondja, egy laikus (nálam is laikusabb) ezt leginkább az [ö] és [u] közöttinek hallja. De még így i...

MolnarErik: "Valójában azonban így sem tudnánk meg, hogy hallják a magyar szöveget mások." Nemrég írtatok hasonló témában. www.nyest.hu/renhirek/kogos-mogos-avagy-a-magyarok-eszt-szemmel "Ha észteket kérdeznénk a...

El Vaquero: @Fejes László (nyest.hu): hümm, akkor ebben tévedtem, ehhez kell törökül tudni valamennyire. Ezek szerint vannak ilyen szópárok, és akkor külön fonémák. Mindegy, akkor meg magad ellen beszélsz, mert n...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: Szerintem semmi [u]-sat nem lehet benne hallani: www.forvo.com/word/k%C4%B1r%C4%B1m_k%C4%B1r%C4%B1m/ @Szajci: A nemzetközi jog szerint Grúzia. Ha a cikkben szerepelne, hogy a K...

El Vaquero: @Sultanus Constantinus: azért nem fontos a hangzás érzékelése, mert mindenki mást hallhat bele. Van, aki az angol svát á-snak, a-snak, ö-snek, e-snek hallja, csak úgy, vagy hangkörnyezet miatt is. A n...

LvT: >> Jalta. Ennek neve görög eredetű: az ókori Αἰγιαλῖται (kb. [aigialitai]) ~ Αἰγιαλίτης (kb. [aigialitész]) település nevének jelentése ’tengerparti’ (város). << Azon gondolkodom, hogy ez ...

mederi: A levelek másolatát szerintem Aquincumban érdemes lenne kiállítani fordításukkal együtt..:)

Krizsa: @szigetva: kivéve a babákat (mindenhol, nemcsak a magyarokat). Ha megvan a zöngés is meg a zöngétlen hang is abban a nyelvben, akkor persze. De az már csak kiejtés kérdése.

mederi: @mederi: -Ha a "kitakaró" szemközti fény túlságosan erős, akkor a "kitakart objektum" szintén láthatatlanná válik (de már nem sötét lesz), mert fehér folt lesz a helyén. -A leragasztás egy szövegben l...

mederi: @menasagh: Szerintem is így van. -Eredetileg a betakar (pl.mert hideg van) azt jelenti, hogy a takaró alá került (pl. test) részek "láthatatlanná" válnak, a kitakarással újra láthatók lesznek.. -Ha há...

szigetva: @Krizsa: Az megvan, hogy a "kabbe"-ben a "kap" [p]-je azért [b], mert utána áll a "be"? Itt a magyar anyanyelvűek mindig [b]-t ejtenek. Zöngésségi hasonulás, ilyesmi.