Roland2: @tenegri: Ez a maǰar, maǰarat közvetlenül a magyarból ( a közép-európaiból vagy a volgaiból ) kerülhetett át a mongolba vagy esetleg valamilyen török nyelvből ? Egyébként Kuskumbajev azt írja ( Magyar...

Kormos: A cikk egyébként stimmel, csak Augsburg kapcsán állít hülyeséget, de az Augsburg-hülyeség mélyen belegyökerezett a magyar történelmi legendáriumba. Az augsburgi vereség csak egy vereség volt, semmi eg...

tenegri: @Roland2: Van Ligeti Lajosnak erről egy régi cikke (A magyar nép mongolkori nevei), megtalálod ebben: real-eod.mtak.hu/23/2/BORA_02.pdf

tenegri: @Roland2: Inkább népet, mint országot jelöltek: maǰar [madzsar], maǰarat (a végén többesjellel), kerel (< király) és baǰigit (< a baskír név vmely változata + többesjel). Ma a nép és az ország i...

Roland2: @tenegri: A 13. századi vagy tatárjárás korabeli mongol források milyen eredetű nevet használnak Magyarországra ? És a mostani mongolban hogyan nevezik ( ha nem a régebbi alakot használják ) ?

Sultanus Constantinus: @LvT: Egy ideig létezett egy elmélet, miszerint az uráli és az altaji nyelvcsalád egy tőről fakad (ural-altaji nyelvcsalád). Igazolni persze nem lehet.

LvT: @Sultanus Constantinus: >> Akkor ez olyasmi lehet, mint nálunk a ragozott főnévi igenév: csinálnom, csinálnod stb. << Ennél is jobb párhuzam a magyar múlt idő: <csinál-t-am>, <csi...

mederi: @Fejes László (nyest.hu): Két dolog jutott még eszembe (többet már tényleg nem szólok hozzá a témához): az egyik az angol -"fast (gyors(an))/ fat (kövér)", a másik a román, régiesen -"oláh fáta (román...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: Egyébként a török /a/ is inkább olyan, mint a magyar "a", nem mint az olasz vagy a spanyol, sőt, sokszor svává alakul.

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: Nem gondolta volna El Sultán Constantino, hogy erre ennyire nehéz volt rájönni. :D Ez tipikus példa arra, amikor az íráskép kísérti az embert. Mindig megpróbálunk mindenbe a leírt betűhöz...

El Vaquero: Megvan, hogy hol beszéltünk el egymás mellett. Eddig az i-vel írt /i/ [i, ɪ]-t emlegettem, és közben van olyan, hogy /ɯ/ ajakréses [ʊ], és ez utóbbi van ı-vel írva. Szóval El Sultanónak van igaza, ez ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Akkor ez olyasmi lehet, mint nálunk a ragozott főnévi igenév: csinálnom, csinálnod stb.

LvT: @Sultanus Constantinus: >> Egyébként ezt leszámítva úgy tűnik, nagyon hasonló az igei morfológiájuk a mienkhez << Látszólag. Az uráli nyelvek esetén már az alapnyelvre felteszik a határozo...

imi60: két megjegyzésem lenne. A wikipédiát nem kellene 100%-ig megbízható forrásnak venni.Elég sok elírás van benne. Bárki bejelentkezhet és írogathat bele. A másik. Nagy Katalin alapító levele. Ha meg van ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Most néztem meg a magyar WIkipédiában, lehet, hogy ott olvastam és én értelmeztem félre, mert ott is úgy írja, hogy a létezést nem igével, hanem személyragokkal fejezik ki. hu.wikipedia.org/wiki...

LvT: @Sultanus Constantinus: Van nekem is török nyelvtanom, amelyik ilyenkor segédigéről beszél. De ez csak valami rossz szakirodalmi hagyomány túlélése lehet (esetleg a szinkrón és a diakrón szemlélet öss...

LvT: @okeyo: Jól írod. Turócszentmártonnak (Martin) is van egy ilyen nevű városrésze, amelynek szlovák neve <Priekopa>, a magyar pedig <Prékopa> volt (amíg a XX. sz. fordulóján át nem nevezték ...

Sultanus Constantinus: @LvT: Hát akkor biztos így van, nem értek hozzá, ezek szerint hülyeséget írtak, ahol olvastam (talán a Wikipédiában, de már nem emlékszem).

okeyo: Perekop - Prekopna - Prekopa -Perkupa [kicsit off téma] A krími Перекоп [perekop] település elnevezése az ótörök qaram ’árok’, qarim ’gödör, árok; sír’ kifejezés fordítása lehet - áll a cikkben. Gondo...

LvT: @Sultanus Constantinus: Na de hol van az <iyi-m> ’jó vagyok’ szóban a kopula? A névszótő és a ragok-jelek között nem lehet semmit kimutatni. Ilyen alapon a magyar múlt időben is kopula van. A &l...

Sultanus Constantinus: @LvT: Én úgy olvastam, hogy tkp. a kopula simulószóként tapad a névszókhoz, nem külön igeként ragozzák. Viszont ha a jelentése tartalmas, azaz (valami/valahol 'van'), akkor már különálló ige: "var".

El Vaquero: @Sultanus Constantinus: nem a magyar [u], hanem az angol RP rövid [ʊ] ajakréses párja, a magyar u-nál nyíltabb is és előrébb is képzett. Mondom, ennek a hangnak sincs/nincs IPA jele. Ennek ellenére az...

LvT: @Sultanus Constantinus: Az oszmán-törökben a névszavaknak állítmányi szerepben van „igei” ragozásuk. Nemcsak személyragokat, de idő- és módjeleket is felvehetnek: <iyi> ’jó’ : <iyi-se-m> ’...

Miklós: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójának van nyelvstratégiai feladata? Pillanatnyilag számomra nem ismert az, hogy mivel foglalkozik a nyelvstratégia, de amit én el tudok ké...

Sultanus Constantinus: A videóhoz: szerintem az utolsó előtti örmény lesz (az hangzik úgy, mint a perzsa és az orosz keveréke), az utolsó meg filippínó (tagalog). :D A térkép adatait nem tudom, honnan szedték; Spanyolország...

Sultanus Constantinus: Valamennyire idekapcsolódó téma (pl. erről is írhatott volna a nyest, hiszen elég ritkán történik meg, hogy egy tudományos intézmény a 300 éves évfordulóját ünnepli, és éppen napjainkban legyen): elme...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: A törökben 8 magánhangzó-fonéma van, mindegyik megkülönböztető szerepű. 4 elöl képzett: /e, i, ö, ü/ és 4 hátul képzett: /a, o, u, ɯ/. Azt hiszem, ugyanúgy lehetnek rövidek és hosszúak is...

Sultanus Constantinus: (Figyeljétek az -[ɯm] végződést a dalban -- jelentése 'vagyok'.)

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Igen, ez pontosan az ajakkerekítés nélküli [u] (IPA [ɯ]). Ahogy El Vaquero mondja, egy laikus (nálam is laikusabb) ezt leginkább az [ö] és [u] közöttinek hallja. De még így i...

MolnarErik: "Valójában azonban így sem tudnánk meg, hogy hallják a magyar szöveget mások." Nemrég írtatok hasonló témában. www.nyest.hu/renhirek/kogos-mogos-avagy-a-magyarok-eszt-szemmel "Ha észteket kérdeznénk a...