Grant kapitány: @Janika: +Ez így nem igaz, mert ebben az esetben a "Krím" tulajdonnév két dolgot is jelent: országnév is és a félsziget neve is, egyben. Így nem tudjuk eldönteni, hogy amikor azt mondjuk hogy Krímben,...

Janika: @Grant kapitány: "akkor nem része, ha nélküle is használatos a tulajdonnév". Ez így nem igaz, mert ebben az esetben a "Krím" tulajdonnév két dolgot is jelent: országnév is és a félsziget neve is, egyb...

petercs: @szigetva: Az én nyelvváltozatomban is megvannak az ilyen névelők, lehet, hogy én értem rá ezt az értelmezést.

tenegri: @nudniq: Leginkább hagyomány (bár a mai modern török írások már nem is szoktak ennyire különbséget tenni), aminek viszont azért valahol okai is vannak. A török nyelvekre korábban használtak olyan írás...

Grant kapitány: @Janika: "És hogy mikor lesz a név része és mikor nem, arra már nincs szabály. Ezért van a Földrajzinév-bizottság, hogy ezt eldöntse." De van szabály: akkor nem része, ha nélküle is használatos a tula...

Janika: @Grant kapitány: Ez pontosan így van, azonban vannak olyan földrajzi nevek, ahol a földrajzi köznév nem csupán értelmező, hanem a név része. Ekkor viszont kötőjelet használunk. (szabályzat 176-os pont...

szigetva: @petercs: Akkor te biztos olyan nyelvváltozatot beszélsz, amiben nincs ilyen névelő. Az én változatomban van, és egyáltalán nincs "az a bizonyos" jelentése.

LvT: @Fejes László (nyest.hu): >> amiből ma[j]d tő lesz << Úgy hiszem, hogy nagyon a XX. sz.-i urbánus nyelv mögül szemléled a kérdést. Amit te a jelentésének tulajdonítasz, az a ’gyökértörzs’,...

petercs: A nyelvérzékem szerint ez a személynevek előtti a, az funkcióját tekintve nem névelő, hanem mutató névmás kiemelő szerepben, "az a bizonyos" értelemben.

szigetva: @Grant kapitány: szerintem van olyan is, hogy Budapest városa, London városa, Párizs városa. Kicsit talán régies. A birtokos esetnek csak az egyik jelentése a birtoklás. Idézem a Wikit (mert ezt könny...

Grant kapitány: @Janika: A szabályzat 183. pontja vonatkozhat erre. "Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtő...

Grant kapitány: @szigetva: Igen, a magyarban ebből legfeljebb a régies "December havában" létezik. Oyan nincs, hogy "December hónapjában". Jó lenne tudni, hogy alakult ki ez a használat.

Janika: @Grant kapitány: Ebben már nem vagyok annyira biztos. A Duna folyamot külön írjuk, de pl a Velencei-tó esetében kötőjel kell. Ez csakis azon múlik, hogy a földrajzinév-bizottság hogyan határozta meg a...

szigetva: @Grant kapitány: en.wikipedia.org/wiki/Apposition#Appositive_genitive

Grant kapitány: Ez a "Szuhumi városa" "birtokos" szerkezet is érdekes. Nem lehet -nak ragos birtokossal helyettesíteni a "Szuhumi"-t, a "város"-on kívül nem nagyon lehet más az ilyen szerkezet második tagja - egyébké...

mederi: Bocsánat a további eszmefuttatásért.. A "faszt ("hamarosan" értelemben)/ fady (fagy)" és a "foszt/ fody (fogy)" talán arra utalnak, amikor a falevelek kezdenek lehullani ősszel, és valóban hamarosan f...

szigetva: @nudniq: A görögben és a latinban sokáig két jelet használtak, sőt a rómaiak hármat: CE, CI, KA, QO, QU, pedig ugyanúgy egy /k/ volt. Vannak ilyen furcsa tradíciók. Lehet pl. az az oka, hogy az arab í...

nudniq: @Sultanus Constantinus: én azon tűnődöm már régóta,h bizonyos török nyelvekben miért is különböztetik meg helyesírásilag ezt a "mélyhangrendű" ká-t (q) a "magashangrendű ké-től (k), mikor (legjobb tud...

mederi: Ami még talán ide tartozik, hogy a fals, fattyú hajtás helyét pl. egy gyümölcsfán -annak kinyesése után- befoldozzák, lefestik, hogy ne fertőződjön el a sebhely..:)

mederi: Hasonló, talán közelebbi lehetséges példa a "*foldtja==*folttja== foltja" vagy népiesen mondva "fóttya" (nem túl "magyaros", mert szabályosan "fottya" vagy talán még előbb "FATTYA" volna rövid "o"-val...

Grant kapitány: @Grant kapitány: Helyesbítek: "Duna folyam".

Fejes László (nyest.hu): @El Vaquero: A cikkben Ótörök van, illetve a végén tatár.

Grant kapitány: @Janika: Szerintem a "Krím félsziget" helyesírása a "Duna folyó" mintáját követi. A "félsziget" itt nem része a földrajzi névnek, csak értelmezője.

Fejes László (nyest.hu): @Grant kapitány: Nagyon szép megjegyzés, köszönjük! Vissza fogunk rá térni! @Sultanus Constantinus: Röviden: nem. Hosszabban: az elöl képzettek általában illabiálisak, a hátul képzettek labiálisak. Ha...

El Vaquero: @Sultanus Constantinus: ebben most meg kell védenem El Cabezudót. Jobb azt [i]-nek átírni magyarul, az [y] a törökben már másik fonéma realizációja.   Ebben a hátrébb képzett k dologban viszont n...

Janika: @szigetva: valóban, köszi a pontosítást.Ez lehet hogy összefügg @Grant kapitány kötőjeles megállapításával. A fészigetet nevezzük meg mint földrajzi név, vagy az ott lévő országot. És ha a felszigetet...

szigetva: @Janika: Oké, de ez nem cikk, hanem hozzászólás. Plusz szerintem ez a te 4. hsz.-ban levő korpuszról szóló általánosítás volt. Csak annyit mond, hogy ha a 2. tag nem tulajdonnév, akkor van névelő. Ha ...

Studiolum: Odessza nevével kapcsolatban érdekesség, hogy míg görögül máig Odésszosznak nevezik, oroszul nőnemű végződése van. Ennek oka, hogy II. Katalin az 1796-os alapító levélben az utolsó pillanatban megvált...

Sultanus Constantinus: Végeztem én is egy nagyon egyszerű tesztet (spanyol--angol): a) Compré el diccionario. -- Ese es bueno. 'Megvettem a szótárat. -- Az [a szótár] jó.' "I bought the dictionary. -- *That is good." b) Com...

Janika: @szigetva: www.nyest.hu/hirek/tulajdonnevek-es-nevelok 5-ös hozzászólásodban.