Nyelvstratégiai Intézet: senkivel sem egyeztettek
A Nyelvstratégiai Intézet valóban stratégiai jelentőségű lehet. Olyannyira az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével sem egyeztettek a létrehozásáról.
A napokban bejelentett Magyar Nyelvstratégiai Intézetről alig pár dolgot lehet biztosan tudni. Ezek közé tartozik, hogy húsz főt fog foglalkoztatni, hogy költségvetése százmillió forint lesz – és hogy – úgy tűnik – senki, soha nem hallott róla.
Adódik a feltételezés, ha már a kormányszóvivői hivatal sem tud választ adni kínzó kérdéseinkre, akkor ha valaki, hát a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, dr. Kenesei István valószínűleg hallott már az elképzelésekről. Fel is hívtuk az ügyben.
„Sajnos, nem tudok önöknek segíteni, én is a sajtóból értesültem az Intézet megalapításáról néhány napja” – dönti romba terveinket mindjárt a beszélgetésünk elején dr. Kenesei István. Az MTA Nyelvtudományi Intézetét ugyanis senki sem kereste meg az ügyben.
Kérdésünkre, hogy nem tartja-e aggasztónak, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Intézet – fogalmazzunk a rend kedvéért most így: a Magyar Közlönyben megszellőztetett – tevékenységi körei némiképp összeérnek az MTA Nyelvtudományi Intézetének tevékenységi köreivel, Kenesei elmondja: a rendeletben olvasottak szerint a létrehozandó intézmény egy hivatal, amelyet a kormány hoz létre. Megalakításához a tudományos közvélemény közreműködését nem kérték, azt tudományon kívülről érkezők hozzák létre – azaz a kormány egy tanácsadó intézményt alapított meg magának. Ehhez pedig a kormánynak joga van, létrehozhat tanácsadó testületeket, hivatalokat, intézeteket.
De mit kezdjünk az olyan tudományosnak szánt célokkal, mint például anyanyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása?
„Tudtommal Magyarországon nem kutatták a nyelvi értékvesztést, azaz tudományos szempontból ez a fogalom nem értelmezhető. A tudós ilyenkor hátradől és figyel: ha a Nyelvstratégiai Intézet fel tud majd mutatni olyan tudományosan értékelhető eredményeket, amelyek a nyelv értékvesztésével foglalkoznak, akkor azokat megvizsgáljuk és nyilatkozunk róluk.”
Kenesei szerint a rendeletben megfogalmazott több más céllal kapcsolatban is kijelenthető, hogy nem tudományos igénnyel fogalmazták meg őket, azaz véleménye szerint valószínűleg nem tudományos kutatóhely jön majd létre április elsején.
Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, hogy a létrehozandó intézet 100 millió forintja és húsz alkalmazottja hogy aránylik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének éves költségvetéséhez.
„A költségvetésünk nem titok, 359 millió forint támogatást kapunk” – válaszolta az igazgató. Ebből az összegből 116 főt alkalmazhat az Intézet.
Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójának van nyelvstratégiai feladata? Pillanatnyilag számomra nem ismert az, hogy mivel foglalkozik a nyelvstratégia, de amit én el tudok képzelni ezalatt a szó alatt és mint általában minden ami a stratégiával függ össze az nem kimondottan tudományos hanem elsősorban politikai kérdés. Ha majd a tudományra lesz szükség a stratégia megvalósításában akkor kikérik majd a MTA véleményét is!
Még jó, hogy nem egyeztetnek az MTA-val egy "nyelvnáci" intézet létrehozásáról. Szerintem ha eljutottak volna odáig, hogy egyeztessenek, akkor lett volna annyi eszük, hogy létre sem kell ilyet hozni.