0:05
Főoldal | Rénhírek

Grétsy 80

„A nyelvművelőnek tudnia kell, hogy a nyelv bölcsebb, mint a nyelvész. Figyelnie kell a változások irányait, és ha képes megállapítani, hogy közülük melyik számít jónak és melyik rossznak, akkor ki kell jelölnie a cölöpüket” – vallja Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, az anyanyelvápolás ismert személyisége, aki február 13-án tölti be 80. életévét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

MTI | 2012. február 13.

Grétsy László Budán született, de Pestszenterzsébeten nőtt fel. 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. Diplomával a zsebében hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ben a szóhasadásról védte meg kandidátusi értekezését. 1954-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1971-ben Lőrincze Lajos utódaként átvette a magyar nyelvi osztály vezetését. 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban.

Tanári-tudósi tevékenysége mellett számos tisztséget viselt, ezek mindegyike az anyanyelv ápolásával állt kapcsolatban. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. Közreműködött számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsorban. Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

Grétsy László számos könyvet írt, szerkesztett. Ma is büszkén tekint 1964-ben megjelent és azóta több tízezer példányban kiadott Szaknyelvi kalauzára, amely az idegen szavakkal zsúfolt szakmák (például a hagyományos mesterségek: a kovács, asztalos, építész, sőt az orvoslás) művelői számára készült nyelvi tanácsadó, ismeretterjesztő, amelyben bemutatja a helyesírás, a szóalkotás, a mondattan legfontosabb kérdéseit, a helyes és a helytelen formákat. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.

Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem - nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) vagy az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).

Kutatómunkája során mindig arra törekedett, hogy tudományos eredményeit összhangba hozza a valósággal, a gyakorlatban is érvényesüljenek a nyelvhelyesség sajátos szempontjai. Egyik előkészítője volt a 2002 februárjában életbe lépett törvénynek, amely elrendelte, hogy az idegen szavakat és kifejezéseket magyarul is közzé kell tenni a reklámban, a sajtóban.

Grétsy László munkásságát számos díjjal honorálták, legutóbb 2007-ben Magyar Örökség-díjat kapott.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. február 13. 19:30
9 arafuraferi

@tebe: Igen, mindenki máshogy csinálja, el kell fogadni, hogy sokféle nyelvművelés van. A T azért van, mert nem tudom milyen lobbik vannak itt, ki kinek a nevében nyilatkozik, a 2 pedig nem bunkóság, ez már az én rnyelvművelési módszerem, de ezt most nincs kedvem kifejteni, sokszor megtettem itt.:-)

7 éve 2012. február 13. 19:13
8 tebe

@arafuraferi: lehet, hogy egészen mást értünk nyelvművelés alatt, de én nem vettem észre olyan cikket a nyesten, amelyben a szerző az olvasók nyelvhasználatát akarta volna befolyásolni, maximum a nyelvről való gondolkodásukat, ami két igen különböző dolog. (BTW, megtisztelő a T/2, de nem vagyok a nyest szerkesztője :))

7 éve 2012. február 13. 19:01
7 Nước mắm ngon quá!

www.youtube.com/watch?v=BSIEaxmscCo

Milyen jó, "beküldöm az Álljunk meg egy szórába", "Párizsbanban", "Kinek a Nők Lapjája ez?"

Amúgy tényleg csak 9 "Grétsy" címkével ellátott videó van a Youtube-on?

7 éve 2012. február 13. 19:00
6 arafuraferi

@tebe: Olyan vélemények tömegét, ami befolyásolja a nyelvet. Burkolt szándékkal, engem nem zavar ez ugyan, csak a nyelvi világ újra felosztásáért vívott harcot unom már, amit csináltok. Ez amúgy egy agresszív vélemény volt, és én arra reagáltam, nem vagyok nyestellenes.

7 éve 2012. február 13. 18:49
5 tebe

@arafuraferi: Ezt kifejthetné részletesebben. Érdekelne, hogy milyen nyelvművelő tüneteket fedezett fel a nyesten.

7 éve 2012. február 13. 18:37
4 arafuraferi

@seta92: Tekintve, hogy a nyest.hu ma Magyarország legnagyobb nyelvművelő portálja, felesleges a megkülönböztetés. Ja, hogy nyelvmenedzselés, na ne röhögtess. Egyszerűen kiszúrtok valakit bűnbaknak, aki kicsit ódivatúan műveli a nyelvet, hogy aztán szabadon ténykedhessetek. (Persze elszakadva a nyelvészet eredeti feladatától, a kizárólagos leíró tudománytól). Mások lettek a módszerek, finomabbak, alattomosabbak, de a nyelvművelés az nyelvművelés marad, nevezhetitek bárhogy. A hozzászólásodból ítélve már suttyóságban is felvehetitek a versenyt bármelyik konkurens agresszív nyelvművelővel.

7 éve 2012. február 13. 13:50
3 Sultanus Constantinus

@seta92: "ki nyelvész és ki nyelvművelő, és hogy ez a kettő kizárja egymást,..."

Magyarországon, tegyük hozzá. Pont az olyanok miatt, akik olyan qrva okosnak képzelik magukat, mint te.

Szerintem Grétsy példája a legjobb arra, hogy a nyelvészet és a nyelvművelés békésen megfér egymás mellett, és mindenhol így kellene lennie...

7 éve 2012. február 13. 13:29
2 Fejes László (nyest.hu)

@seta92: Ezért hoztuk a cikket véleményként.

7 éve 2012. február 13. 12:40
1 seta92

Ha már az MTI továbbra se tudja, ki nyelvész és ki nyelvművelő, és hogy ez a kettő kizárja egymást, akkor legalább a Nyest kigyomlálhatná ezeket. Grétsy egy nyájas nyelvművelő, a nyelvészethez nem ért. Utolsó nyelvészeti megmozdulása az emlegetett kandidátusija volt. Hihetelen sok népbutító írásával jelentősen hozzájárult, hogy Magyarországon a nyelvről szinte csak tévhitek élnek az emberekben. Úgyhogy teljesen jogosan ját neki a Magyar Ökörség-díj.