Hasznos oldal a Nyelvstratégiai Intézet ügyeiről
Az MTA Nyelvtudományi Intézete külön oldalt hozott létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet ügyeivel kapcsolatban
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének (NYTI) honlapján gyűjtőoldalt hoztak létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézettel kapcsolatos tudnivalókról. Az oldalról könnyen elérhető az Intézet létrehozásáról szóló, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szövege, illetve az ügy eddigi sajtóvisszhangja is – benne a nyesten megjelent cikkekkel.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról március első napjaiban döntött a kormány; az erről szóló kormányrendelet 2014. március 4-én látott nyilvánosságot. Az Intézet 2014. április 1-jén meg is alakul. Céljaival, feladataival és finanszírozásával kapcsolatban a sajtóban azonnal elindult a találgatás és a vita. Mások mellett nyelvészek is elmondták véleményüket a kormány terveiről és a nyelvstratégiáról.
A Nyelvtudományi Intézet honlapján minden, a témában megjelent írást egy helyen talál meg az érdeklődő olvasó. Mások mellett az NYTI munkatárainak nyilatkozatait is elolvashatják. Hamarosan a nyest is újabb írással jelentkezik a Nyelvstratégiai Intézet megalakulásával kapcsolatban.
Hurrá!
Végre valami történik annak érdekében, hogy a magyar nyelvel kapcsolatban ne csak a MTA előítéletekkel terhelt tudósai foglalkozzanak. A stratégia az elsősorban politikát jelent. A pillanatnyi finnugor nyelvtudomány elkötelezte magát egy közös finnugor őshaza, és egy nagyon alacsonyszintű ősmagyar népet képzel el a nyelvtudomány! „A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.” finnugor.elte.hu/?q=alszk olvasható az ELTE honlapján.
Ezzel szemben áll a fémkohászathoz szükséges gazdag „finnugor” alapszókincsünk:
arany, edz, kemény, lágy, láng, kéreg, művel, olvad, ólom, ón, szén, szurok, tűz, vas, réz? stb. Továbbá az alapszókincsben fellelhető az állattenyészéssel, (lovászat, tehenészet stb.) földműveléssel szövéssel, fazekassággal stb-vel kapcsolatos szavaink is, amik vagy a kész termékre vagy pedig azok előállítására szükséges eszközöket, műveleteket jelölnek.
Az ELTE honlapján olvasható: „A török szavak jóval fejlettebb életmódra és kultúrára utalnak, mint finnugor szavaink” Nem tudom hogy a nyelvészek honnan veszik a bátorságot ilyen csoportosításra. Ez nem nyelvészet, hanem sovinizmus! Az elte honlapjáról leolvasható török szavakat elemezve és összehasonlítva a „finnugor alapszavakkal” azt a következtetést lehet levonni hogy a alap szavaink köznépi szavak amik az élethez, foglalkozáshoz, tejiváshoz, családhoz és lakáshoz és élethez állnak közelebb. Hogy úgy mondjam a mellérendelő társadalomhoz. A török szavak valóban egy más kultúra jegyeit hordozzák magukon, amiben diverzifikálódik a földművelés, állattenyésztés de ami feltűnő hogy inkább a vezető réteg vagyis a fölé rendelő társadalmi berendezkedés szavai török szavakban jelenik meg. Egyértelműen a vándorló életmódhoz köthető szavak török eredetűek: Sátor, cserge stb. míg a ház, lakás, ágy az alapszókincsből inkább letelepedett életmódra utal. „Törzsi rend nomád társadalom: gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú” mind török. Ezzel szemben az alapszókincsünk a ház, falu, Erdély, ír, ró, olvas, számaink inkább foglalkozásokra, letelepedett tervezéses életmódra és gondolkodásra utalnak. Ha sikerülne kilépni Budenz gondolkodásmódjából és a nyelvészeknek megmaradni a nyelvészet területén akkor biztos, hogy van jövője a történelmi nyelvészkedésnek is, de addig szükség van egy paradigmaváltó stratégiának is, mert amihez ma is ragaszkodik a MTA nyelvészete (tisztelet a kivételnek) az mára már a józan ítélőképességű embereknek egyenlő a hülyeség netovábbjával.