Azt hittük, hogy csak az emberre jellemző, hogy a kontextustól független jelzéseket tud használni. Most kiderült, hogy a bonobóknál is előfordul ilyen.

A hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) teljes genomját térképezték fel első ízben brit tudósok, akik kutatásaik eredményeit a Science legfrissebb számában tették közzé.

A csimpánzok képesek megváltoztatni a hangjukat annak érdekében, hogy új társakra tegyenek szert – ez derült ki egy új kutatásból.

Hogyan lehetséges, hogy a kisgyermek pár év alatt tökéletesen képes elsajátítani az anyanyelvét? Velünk születik a nyelvi képesség? Vagy a nyelvhasználatot viselkedésminták utánzásával tanuljuk? Beszélhetünk nyelvi ösztönről? Vagy inkább több különbö...

Egy új primatológiai és nyelvészeti kutatásban azt találták, hogy a főemlősök jelzései jóval bonyolultabb szerkezetűek, mint azt korábban gondolták, illetve hogy a különböző területeken élő populációk különbözőképpen használják a jelzéseiket.

Akinek legelőször sikerül képet küldenie az állatkertnek az erszényből kikandikáló kölyökről, éves bérletet kap ajándékba.

Köztudomású, hogy az állatok nem tudnak beszélni. De megtaníthatóak-e a jelnyelvre?

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok „lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

Jelentősen csökken a halálozási arány és az öregedéssel összefüggő betegségek előfordulása a kalóriamegvonásos étrenden lévő majmoknál – derült ki egy 25 évvel ezelőtt megkezdett tanulmányból, amely a majmok étrendje és öregedése közti kapcsolatot vi...

Aktus utáni, a HIV-fertőzést megelőző hüvelyi gélt fejleszthetnek ki.

A bonobókölykök hasonlóan kezelik az érzelmeiket, mint az ember – derült ki egy kutatásból, amelyet egy kongói rezervátumban végeztek.

Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből.

Elképzelhető, hogy a neandervölgyiek korábban szoktatták le csecsemőiket az anyatejről, mint a mai ember ősei, méghozzá azért, hogy rövidebb időn belül újra – vagyis gyakrabban – szülhessenek.

Az Australopithecus és a Paranthropus fülcsontja az emberéhez hasonlított: a felegyenesedéshez hasonlóan a hominidák meghatározó jellemzője.

Apró, éjszakai életmódot folytató főemlős új faját fedezték fel a kutatók Borneón.

Közösségi kötelékeik erősségét, kiterjedtségét nem lehet kizárólag a páviánnőstények társadalmi rangja vagy családjának népessége alapján megjósolni.

A szerszámkészítés az emberré válás fontos állomása. Lehet, hogy a bonobók is meglépték ezt, vagy valamit félreértünk?

Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek.

Természetvédőknek sikerült rejtett kamerákkal filmre venniük a világ legveszélyeztetettebb gorilláját, a Cross folyó menti gorillát (Gorilla gorilla diehli) Kamerunban.

Az emberekhez hasonlóan a csimpánzoknál is megfigyelhetők kulturális különbségek, ám náluk nem a haj- és ruhaviselet vagy a beszédstílus tér el, hanem például az egyes csoportok diótörőstílusa.

Létezik empátia, méltányosság és kooperáció az állatvilágban? Sokáig azt gondoltuk, hogy ezek csak az emberekre jellemzőek. Manapság viszont már egyre több megfigyelés tanúsítja, hogy tévedtünk.

A Miskolci Állatkertben 33. születésnapját ünnepelte szerdán Csókos, a világ legidősebb Mayotte-makija. Ez alkalomból a gondozói kedvenc csemegéiből készült tortával és egy virágcsokorral ajándékozták meg.

Mesteri ágykészítők és figyelemreméltó műszaki tudással rendelkeznek az orángutánok – derült ki brit kutatók Szumátra szigetén végzett megfigyeléseiből.

Francia tudósok kísérletei azt igazolják, hogy a páviánok képesek felismerni négy betűből álló szavakat.

Közel ezer gén működésére van jelentős hatással az, hogy egy főemlős éppen milyen társadalmi státuszt foglal el környezetében, és ehhez milyen stressz kapcsolódik – állapították meg amerikai kutatók.

Az agy mérete nem bír olyan nagy jelentőséggel a fejlett gondolkodás szempontjából, mint korábban gondolták. Ez most a főemlősök esetében is bebizonyosodott egy német kutatás alapján.

A nőstény bonobók egymás közti szexuális tevékenységükre felhívják rangidős társaik figyelmét – derítették ki kutatók.