Tudunk csimpánzul!
Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok „lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.
Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.
Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, amelynek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai – idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.
Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.
„Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem” – magyarázta Hobaiter.
Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű – folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére. A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat.
Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan. Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni.
Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább. „Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló... Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk – hangoztatta Hobaiter.