Nim Chimpsky, a csimpánz, aki megtanult beszélni, de nem is (vagy mégis)
Dokumentumfilm készült a sajtó- és tudománytörténet egyik legismertebb csimpánzáról, Nim Chimpskyről.
Végy egy majombébit. Nevezd el a világ egyik legtekintélyesebb nyelvészéről. Lehetőleg egy olyan nyelvészről, aki szerint a majmod soha nem fog beszélni. Fogd meg a majmodat és dugd be egy amerikai középosztálybeli családba.
A Columbia Egyetem pszichológusa Herbert Terrace nagyjából így járt el. Noam Chomsky azon állítását kívánta volna megcáfolni, miszerint a beszéd kizárólag emberi tulajdonság, a Homo sapiens egyedüli kiváltsága. Terrace a kismajmot Nim Chimpskynek nevezte el, majd beköltöztette a New York-i LaFarge családba, ahol családtagként foglalkoztak, bántak vele. És hogy Nim jár-e már iskolába? Kikkel lóg a moziban manapság?
James Marsh dokumemtumfilmje, a Sundance Filmfesztiválon most bemutatott Project Nim részletesen feldolgozza a kísérletet. A LaFarge család jelek sorozata segítségével próbálta rávenni Nimet, hogy mondatokat képezzen. A filmből kiderül, hogy a kezdeti, hihetetlennek tűnő eredményeket követően Nim egyik pillanatról a másikra „visszaállatiasodott” – kiütközött rajta csimpánzlénye. A végtelenül csalódott Terrace 1979-ben jelentette meg cikkét Tud-e egy majom beszélni? címmel az amerikai Science magazinban. A kutató úgy vélte, hogy csak a felületes megfigyelő vélheti úgy, a majom mondatokat alakít ki. Az igazság ezzel szemben az, hogy az adatok objektív elemzése és más tanulmányok is arra mutatnak, hogy nincs bizonyíték a majmok nyelvtanhasználatára. Sőt: a videók tanúsága szerint Nimnek a tréner előzetes ösztökélésére van szüksége ahhoz, hogy a mondatokhoz hasonló jelsorozatokat reprodukálja.
Persze, sokan kételkedve fogadták a megállapításokat. A másik nagy majomhíresség – a Washoe nevű csimpánz – jelnyelvtanára, Roger Fouts, a Central Washington Egyetem pszichológusa szerint Terrace vizsgálata nem volt alkalmas arra, hogy maximalizálja Nim nyelvi képességeit.
„[Terrace] a kudarcokat a biológiára fogta, ahelyett, hogy a saját eljárásait vizsgálta volna meg alaposabban” – nyilatkozta Fouts.
Ahogy a CBS cikke is beszámol róla, ugyan a Nim Projektet még most is vitatják, azonban a kutatók továbbra is erőfeszítéseket tesznek a főemlősök kommunikációs képességeinek megértésére. A szakterület nem mentes az intrikáktól és az éles vitáktól. A közelmúlt botrányos ügye volt a majmok kognitív képességeit vizsgáló harvardi főemlőskutató, Marc Hauser kutatása, aki – a kar dékánja által indított vizsgálatát követően – kénytelen volt több, már megjelent tudományos publikációját is utólag javíttatni – éppen a metodológia, az adatgyűjtés és értelmezés során felmerült hiányosságok miatt. Ez utóbbi ügyről a nyest.hu rövidesen szintén beszámol.
Forrás
www.youtube.com/watch?v=yxQap9AAPOs
Hát nem bosszantó,
hogy komoly emberek majmokat emberi beszédre akarnak megtanítani mit sem törődve hangképzésük, tükörneuron-rendszerük, anatómiájuk eltérő működésétől? Aztán ennek sikeréből-kudarcából "tudományos következtetéseket" próbálnak levonni?
Szerintem is alapos a cikkbeli ellenvetés: „[Terrace]
a kudarcokat a biológiára fogta,
ahelyett, hogy a saját eljárásait vizsgálta volna meg alaposabban” – nyilatkozta Fouts.